Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírái hivatalosan is jelentést tettek a testület felügyeleti szervének Magyarország ellen, amiért a kormány nem hajtotta végre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elfogatóparancsát áprilisi budapesti látogatása során – közölte a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Az Nemzetközi Büntetőbíróság háromtagú bírói testülete szerint Magyarország „egyértelműen tudatában volt együttműködési kötelezettségének”, Netanjahu szabadon engedése pedig „súlyosan aláássa a Bíróság küldetésének teljesítését” — jelenti az AP hírügynökség.
Szégyenletes támadás Izrael ellen
Az ICC döntése, amellyel elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen, példátlan politikai támadásként értelmezhető egy demokratikusan megválasztott kormány vezetőjével szemben.
Miközben a világ számos háborús konfliktusában valódi népirtások és civilek elleni tömeges bűntettek zajlanak, a bíróság mégis arra a zsidó államra fókuszál, amely saját lakosságát védi egy brutális terrorszervezet ellen.
A Gázában működő Hamasz által indított háború kontextusából kiragadott vádak nemcsak Izrael önvédelmi jogát kérdőjelezik meg, hanem a nemzetközi jog hitelességét is aláássák.
Magyarország célkeresztben
A Bíróság mostani lépése, amellyel Magyarországot jelentette fel a testület felügyeleti szerve előtt, szintén méltatlan és jogilag is erősen vitatható. Azzal, hogy Magyarország nem vett részt a politikai célú elfogatóparancs végrehajtásában, valójában a nemzeti szuverenitást és a józan észt képviselte. A bíróság lépése – amelyet elvileg a nemzetközi igazságszolgáltatás nevében tesz – valójában egy újabb példája annak, hogyan próbálják meg nemzetközi szervezetek politikai eszközzé silányítani a jogot.
Szijjártó: az ICC végleg elvesztette a presztízsét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Facebook-oldalán reagált a hágai döntésre. Mint fogalmazott:
„A Nemzetközi Büntetőbíróság ezzel a lépésével mindennél világosabban megmutatta, hogy teljesen elvesztette a presztízsét, döntéseit pedig lényegében egyedül a kicsinyes politikai bosszú motiválja.”
Szijjártó szerint a nemzetközi bírói testületeknek nem lenne szabad politikai célokat és ideológiákat követniük. Hangsúlyozta:
„Az ICC most is csak igazolta minden aggodalmunkat a testület pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban.
Ez a kicsinyes, erőtlen lépés egyetlen dologban erősít meg minket: helyes döntés volt a kilépés. A Nemzetközi Büntetőbíróság végérvényesen eltért az eredeti céljától és politikai szervezetté vált.”
A magyar külügyminiszter szerint a nemzetközi szervezetek feladata nem politikai ideológiák érvényesítése, hanem az érdemi párbeszéd lehetőségének biztosítása:
„A mi álláspontunk szerint azonban a nemzetközi szervezetek nem képviselhetnek politikai érdekeket, épp ellenkezőleg: ezen intézményeknek kellene megfelelő nemzetközi tárgyalási platformot biztosítani a vitában álló felek részére.”
Vörös szőnyeg és kilépési szándék
Magyarország a látogatás során állami díszvendégként fogadta Benjamin Netanjahut, amit a bíróság most szankciós megfontolás tárgyává tett. Orbán Viktor akkor kijelentette, hogy Magyarország „fél szívvel” csatlakozott az ICC-hez, és megkezdte a kilépés előkészítését.
Bár a kormány azzal érvelt, hogy a Római Statútum nem lett beemelve a hazai jogba, az ICC szerint ez „nem mentesíti” Magyarországot – jóllehet ez a jogi álláspont is komoly viták tárgyát képezheti.
Nem ez az első, de beszédes eset
Ez már a harmadik eset egy éven belül, hogy az ICC vizsgál egy tagállamot letartóztatási parancs megtagadása miatt – korábban Olaszország és Mongólia került célkeresztbe. Ugyanakkor Magyarországgal szemben most sokkal erőteljesebben léptek fel – jól mutatva, milyen politikai természetű a bíróság működése.
Hitelességi válság
Az ICC – saját rendfenntartó erő híján – a tagállamok együttműködésére támaszkodik. Mégis, politikai eszközként próbál fellépni olyan nemzetek ellen, amelyek megkérdőjelezik az intézmény függetlenségét.
Miközben valódi tömeggyilkosságok és háborús bűnök maradnak büntetlenül más térségekben, a Bíróság célponttá teszi azokat, akik kiállnak Izrael és a nemzeti szuverenitás védelmében.
