Megtartják a Kneecap-koncertet a Szigeten.
A Sziget Fesztivál főszervezője, Kádár Tamás a HVG-nek küldött állásfoglalásában reagált a Kneecap nevű ír raptrió augusztusi fellépése körül kialakult politikai és társadalmi vitákra. Kádár világossá tette: a koncertet nem mondják le.
Marad a Kneecap
A közlemény szerint a Kneecap kapcsán kialakult diskurzus egyre kevésbé az együttes eredeti művészi hitvallásáról, és egyre inkább a jelenlegi izraeli–palesztin konfliktusról szól, miközben a trió eredetileg az ír–brit viszony történelmi sérelmeire reflektál zenéjében. Kádár úgy látja: ebben a helyzetben nincsen egyértelműen jó válasz, szerinte ez a legőszintébb felismerés. Mint írja, a Kneecap nemcsak a zenéjét hozza el, hanem a saját világképét is. A zenekar már 2022-ben is fellépett a Szigeten, most pedig műsorukban egyértelműen kifejezik szolidaritásukat a palesztin néppel, párhuzamot vonva saját történelmi sérelmeik és a palesztin helyzet között.
A főszervező hangsúlyozza: az izraeli–palesztin feszültség kiéleződése óta egyre kevesebben választják a semlegességet, és a Kneecap is nyíltan állást foglal a kérdésben, támogatják a palesztin ügyet, ráadásul provokatív módon.
Példátlan összefogás a Kneecap ellen
Ezzel párhuzamosan egy csütörtökön közzétett petícióban több mint százötven magyar művész tiltakozott a fellépés ellen, köztük Nemes Jeles László, Röhrig Géza, Dés László, Spiró György és Presser Gábor is.
Közben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes is közölte az MTI-vel, hogy nem lép fel a fesztiválon augusztus 10-én, ha szervezők nem vonják vissza a Kneecap meghívását a Szigetről.
Kádár szerint a kritikusok nemcsak a Kneecap üzenete miatt tartják problémásnak a fellépést, hanem azért is, mert a világban felerősödött az antiszemitizmus. A zenekar palesztinpárti állásfoglalását sokan ebbe a jelenségbe illesztik, akár szándékosan, akár véletlenül. Mások viszont úgy vélik: a palesztin szenvedés kimondása nem antiszemitizmus, hanem erkölcsi kötelesség. A két értelmezés párhuzamosan létezik, nincs átjárás közöttük.
A Sziget válasza Kádár szerint világos: a fesztivál a művészi szabadság és a cenzúra elutasítása mellett áll ki. Ez azonban nem oldja fel az ellentmondást.
A főszervező személyes példát is említ: holokauszttúlélők leszármazottjaként, de a gázai civil áldozatokra is gondolva azt írja, hogy ilyen esetekben nem lehet azt mondani, hogy „ez csak zene”. Mivel a fesztivál fellépői politikai tartalmú üzeneteket közvetítenek, ezek a tartalmak szükségszerűen érzékenyen érintenek sokakat.
Kádár szerint bármilyen döntést hoztak volna, valaki sértettnek érezte volna magát.
„Ha lemondtuk volna a fellépést, az cenzúraként hatott volna, és megerősítette volna azt az érzést, hogy a palesztin szolidaritásnak nincs helye a nyilvánosságban, adott esetben egy újabb antiszemita hullámot elindítva.
Ha megtartjuk (és megtartjuk), akkor pedig azok érzik elárulva magukat, akik szerint a Kneecap nem a békét, hanem az egyik oldalt képviseli – egy olyan konfliktusban, amely már így is elviselhetetlenül polarizált” – fogalmazott.
Megy a mismásolás
Kádár úgy látja, a fesztivál a saját alapértékeihez tud csak visszanyúlni, és hangsúlyozta: a Sziget zéró toleranciát hirdet a gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus ellen, ugyanakkor továbbra is hisz a szólásszabadságban. Ezt a zenekar felé is egyértelműen jelezték.
Állásfoglalásának zárásában Kádár úgy véli: a Kneecap fellépése szimbolikus üzenetté vált. Szerinte a globális kultúra nem találja a módját, hogyan viszonyuljon a világ igazságtalanságaihoz, miközben teret kell adnia a művészetnek. A közönség pedig nem tudja egyszerre megélni a nyitottságot, az érzékenységet és a szolidaritást.
Végül utalt Schönberger Ádám, a Bánkitó fesztivál korábbi főszervezőjének elemzésére, aki szerint a jelenlegi helyzetet csak párbeszéddel és nyitottsággal lehet feloldani, ezt a célt a Sziget is magáénak vallja.
A politika is megszólal
A Kneecap fellépése nemcsak művészek, hanem politikusok körében is visszhangot váltott ki. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter levelet írt a szervezőknek, majd személyesen is találkozott Kádárral. Gulyás Gergely a július 16-i kormányinfón szintén utalt az ügyre, és választ várt a Szigettől. Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és DK-s polgármestere, dr. Kiss László pénteken jelezték: nem látják szívesen a zenekart a kerületben, és támogatják a petíciót.
Mindeközben a Kneecap a Massive Attack, Brian Eno és a Fontaines D.C. társaságában csatlakozott egy nemzetközi művészeti szövetséghez, amely a gázai hadműveletek ellen tiltakozó alkotók védelmére jött létre.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
