A repülőgép-hordozót Isztambulban építik meg, támaszkodva Törökország már amúgy is lenyűgöző védelmi ipari ökoszisztémájára.
Spanyolország elutasítása, hogy a NATO többi európai tagjával együtt növelje védelmi kiadásait, valamint nyílt szándéka, hogy saját repülőgép-hordozót fejlesszen ki, ellentmondásosnak tűnik. Végül is, hogyan engedhetné meg magának Spanyolország, amely alig költ védelemre, hogy akár egyetlen repülőgép-hordozót is építsen? – teszi fel a kérdést Brandon J. Weichert, a The National Interest szerzője.
Törökország és a spanyolok repülőgép-hordozója
Július 3-án a helyzet egyértelműbbé vált. Törökország, egy feltörekvő hatalom, amelynek lenyűgöző és növekvő védelmi ipari bázisa van, segíteni fog Spanyolországnak a repülőgép-hordozó megépítésében. Ezt a török Védelmi Ipari Ügynökség (SSB) vezetője jelentette be.
A Madriddal közös repülőgép-hordozó fejlesztési projekt során Törökország azt tervezi, hogy segít Spanyolországnak egy 984 láb hosszú repülőgép-hordozó megépítésében. Az Army-Recognition szaklap értékelése szerint a spanyol-török közös kezdeményezés „Törökország jövőbeli repülőgép-hordozóját nemcsak az európai hajókhoz, hanem az Egyesült Államok és Kína által üzemeltetett hajókhoz is hasonló szintre emeli, ami azt jelzi, hogy Ankara határozottabb álláspontot kíván elfoglalni a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren”.
A spanyol Navantia cég is részt vesz ebben a közös repülőgép-hordozó építési projektben. Maga a hordozó az isztambuli hajógyárakban épül majd.
Azáltal, hogy Spanyolországgal közösen fejleszti ki Európa legnagyobb repülőgép-hordozóját, Ankara nemcsak képességeit fejleszti és már amúgy is lenyűgöző védelmi iparát gazdagítja, hanem tovább bővíti befolyását a NATO-n belül – a szövetség legkevésbé aktív tagjának segítségével, amely egyértelműen nem elkötelezett Mark Rutte NATO-főtitkár célja mellett, hogy növelje az összes tagállam védelmi kiadásait.
Spanyolország válaszút előtt?
Törökország évek óta területi vitában áll Görögországgal az Égei-tengeren található földgázjogok miatt. További feszültségek vannak Oroszországgal a Fekete-tengeren, míg Izraellel és Egyiptommal a Földközi-tengeren található olaj- és ásványi anyagok jogai miatt van konfliktusban. Ha Ankara komolyan gondolja ezeknek a vitáknak a megnyerését, akkor gyorsan növelnie és modernizálnia kell saját katonai képességeit.
Ankara véghez viszi ezt a herkulesi feladatot. Ráadásul azzal, hogy a spanyol támogatást elvonja a NATO-szövetség közös képességeinek fejlesztésétől, és ehelyett Törökország védelmi erejének javítására összpontosít, Ankara olyan ‘mérgező taggá’ válik a már amúgy is stagnáló szövetségen belül.
Tíz éven belül Törökország Dél-Európa hegemón hatalmává válik. Olyan képességekkel fog rendelkezni, amelyek révén területeket szakíthat ki magának a térségben, ezzel megvalósítva vezetőinek álmát egy olyan Törökországról, amely uralja a Közel-Keletet és Délkelet-Európát – hasonlóan a hajdani Oszmán Birodalomhoz.
Brandon J. Weichert, a The National Interest nemzetbiztonsági szerkesztője, valamint a Popular Mechanics munkatársa, aki rendszeresen ad tanácsot különböző kormányzati intézményeknek és magánszervezeteknek geopolitikai kérdésekben. Weichert írásai számos kiadványban megjelentek, többek között a Washington Times, a National Review, az American Spectator, az MSN, az Asia Times és számtalan más lapban.
