Kiszivárgott hírszerzési dokumentumok szerint az izraeli Moszad hírszerző szolgálat már 2010 óta „a terepen” tartózkodott Iránban, és aktívan figyelte, sőt befolyásolta is a perzsa állam nukleáris programját – derül ki a The Times brit napilap pénteken közzétett beszámolójából. A dokumentumok új fényt vetnek az áprilisi izraeli-iráni háború hátterére és előkészítésére.
A lap szerint a Moszad nemcsak a legismertebb iráni atomlétesítményeket – Fordo, Natanz, Iszfahán – figyelte meg, de ennél jóval szélesebb hálózatot épített ki Irán belső területein is, köztük a Forradalmi Gárda főhadiszállásán és a Sandzsarian nukleáris kutatóintézetben.
„2010 óta voltak embereink különböző iráni helyszíneken” – idéz a The Times egy hírszerzési forrást. A forrás szerint az izraeli ügynökök „minden olyan műhelyt és gyárat felkerestek”, amelyeket aztán az áprilisi háború során izraeli rakéták vagy drónok semmisítettek meg.
A cél az volt, hogy az iráni rakétaprogram teljes infrastruktúráját megbénítsák.
Éveken át térképezték fel az iráni atomprogramot
Az információk szerint a Moszad által gyűjtött adatok kulcsfontosságúak voltak a 2025 áprilisában lezajlott, 12 napos Izrael–Irán háború előkészítésében. A háború első napjaiban az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mért többek között Natanzra, Fordora és Iszfahánra – Irán három legfontosabb urándúsító helyszínére. Bár a rombolás mértékéről eltérnek a beszámolók, a támadások célja világos volt: megbénítani az iráni atomprogramot.
A kiszivárgott dokumentumok szerint az izraeli hírszerzés részletes térképeket készített a natanzi komplexum felszíni és föld alatti létesítményeiről, beleértve a csővezetékeket, az urán tápláló- és szilárdító rendszereit, valamint a kutatóépületeket és energiaellátó infrastruktúrát.
Az izraeli légierő célpontjai között szerepelt a helyszín transzformátorállomása, kutatólaboratóriuma és tartalék generátora is.
Irán célja: Évente ezer rakéta, összesen 8 000 darabos arzenál
Tekintettel arra, hogy a nukleáris tölteteket el is kell jutattani a célpontokra, Irán nagyszabású rakétagyársáti programmal is rendelkezett.
A dokumentumok arról is beszámolnak, hogy Irán legalább évi ezer nagy hatótávolságú rakéta gyártását tervezte, és hosszú távon egy 8 000 rakétából álló arzenált akart létrehozni.
A háború kezdetekor azonban legfeljebb 2 500 rakétával rendelkezhetett az iszlám rezsim.
A rakétagyártó infrastruktúra túlnyomó részét az iráni Védelmi Innovációs és Kutatási Szervezet (SPND) irányította – ez az a szervezet, amelyet a 2020-ban izraeli akcióval likvidált Mohszen Fahrizadeh iráni atomtudós vezetett.
A hírszerzési információk szerint a Moszad nemcsak ipari létesítményeket, hanem katonai célpontokat is felderített: az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnokságát, valamint a Sandzsarian kutatóközpontot, amelyről úgy tartják, hogy ott fejlesztettek nukleáris fegyverekhez szükséges kulcsfontosságú komponenseket.
Hónapok helyett hetekre voltak a nukleáris fegyvertől
A 2024 végén gyűjtött izraeli hírszerzési adatok szerint Irán előrehaladott stádiumban volt egy fejlett robbanószerkezet kifejlesztésében – ami azt a gyanút vetette fel, hogy az iszlám köztársaság heteken belül képes lett volna nukleáris fegyver létrehozására.
Ez a fenyegetés, valamint a centrifugagyártásra vonatkozó információk megerősítették a döntéshozókat abban, hogy katonai akcióra van szükség. Izrael a Moszad által szolgáltatott pontos koordináták alapján indította meg a precíziós támadásokat.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 18:00
2025. május 3. - 06:13
2022. február 8. - 20:08
2021. április 11.
