Egy példátlan, 12 napos hadműveletsorozattal Izrael talán végérvényesen átrajzolta a Közel-Kelet stratégiai térképét. A zsidó állam nem csupán az iráni fenyegetést semlegesítette részben, hanem a térség minden ellenfelének világos üzenetet küldött: a türelem korszaka lejárt.
Izrael történetének egyik legmeghatározóbb katonai győzelme az 1967-es Hatnapos háború volt, amely során a zsidó állam három arab ország (Egyiptom, Szíria, Jordánia) felett aratott villámgyors győzelmet, jelentős területeket szerezve vissza vagy meg. A mai napig ez a győzelem szolgál a zsidó állam regionális helyzetének alapjaként –
de idén valami olyasmi történt, ami ezt is felülírhatja.
Az Izrael és Irán közötti 12 napos háború nem egy klasszikus, hadüzenettel induló összecsapás volt, hanem egy modern, technológia-vezérelt, precíziós katonai műveletsorozat, amelyet az izraeli vezérkar hosszú évek tapasztalatai alapján, tudatosan épített fel.
Az eredmény: Irán stratégiai pozíciói megrendültek, és a zsidó állam demonstrálta, hogy képes bármikor, bárhol csapást mérni – akár több ezer kilométerre saját határaitól.
Irán: a legnagyobb fenyegetés
Bár Irán soha nem volt Izrael katonai értelemben vett egyenrangú ellenfele, mégis a legkifinomultabb, legkitartóbb és legravaszabb ellenfélnek bizonyult. A síita teokrácia az elmúlt két évtizedben hétfrontos ostromgyűrűt húzott Izrael köré: Gáza, Libanon, Szíria, Irak, Júdea-Szamária, Jemen és maga Irán is aktív résztvevője volt a „tűzgyűrűnek”.
Az iszlám forradalom exportját nemcsak fegyverekkel és kiképzéssel, hanem ideológiai befolyással is érvényesítette.
2023 október 7-re Irán eljutott oda, hogy több tucat nukleáris létesítményével 60%-os dúsítottságú uránt halmozott fel – ez már csak egy lépésre van a fegyverképességtől. És szemben Irakkal (1981) vagy Szíriával (2007), az iráni atomprogram szét volt szórva az országban, többek közt hegyek alá rejtve. Egyetlen légicsapás nem tudta volna semlegesíteni azt –
egészen mostanáig.
Technológiai, hírszerzési és katonai áttörés
Az izraeli légierő és hírszerzés több tucat iráni atomlétesítményt támadott – és többször visszatértek ugyanazokra a célpontokra. A jelentések szerint az izraeli légicsapások eredményeként legalább két évvel visszavetették az iráni nukleáris programot.
A hadműveletben Izrael az Egyesült Államok támogatását is elnyerte. Donald Trump volt elnök – meglepetésszerűen – közvetlen katonai részvételt vállalt a Fordo hegyalatti létesítmény megsemmisítésében.
Az izraeli hírszerzés célzott likvidálásokkal is dolgozott: a 13 legmagasabb rangú iráni katonai vezető közül 9 meghalt a 12 nap alatt.
Ez a belső iráni politikai erőviszonyokat is megrendítheti.
Ballisztikus fenyegetés megsemmisítve
Irán becslések szerint 2–3 ezer ballisztikus rakétával rendelkezett, melyek jelentős része képes lett volna izraeli városokat elérni és tömeges pusztítást okozni. A mostani konfliktus során Izrael sikeresen megsemmisítette a kilövőállások körülbelül kétharmadát. A kezdeti 500 rakétás támadási kapacitás 200-ra, majd 75-re, végül néhány tucat rakétára csökkent.
Mindezt 1 500 kilométernél is messzebbi bevetés során hajtották végre, légi fölényben, precízen, minimális civil áldozattal.
Védekezés: áttörés az Nyíl 3-mal
Az izraeli védelem sem vallott kudarcot. Az irániak mintegy 500 ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, mégis „csak” 29 izraeli halálos áldozatról számoltak be – holott a katonai elemzők százakkal, akár ezrekkel számoltak.
Az áttörés nem a Vaskupola rendszerhez köthető – az ezeknél jóval fejlettebb rakétákat az Arrow (Nyíl) 3 rendszer semlegesítette a sztratoszférában. Ez új korszakot nyitott a rakétavédelemben, és minden valószínűség szerint stratégiaváltásra kényszeríti Iránt és annak proxy szervezeteit.
Üzenet Teheránnak és a térségnek
A háború legnagyobb stratégiai hozadéka talán nem is az infrastruktúra rombolása, hanem a pszichológiai áttörés: az iráni vezetés elvesztette tekintélyét saját szövetségesei előtt.
Ha a „forradalom exportjának” zászlóvivője sem tud kiállni Izrael ellen, akkor mi értelme bármelyik helyi milíciának tovább harcolni?
Új korszak kezdete?
Izrael a 12 napos háború során nem csupán a saját létét védte meg – hanem újraírta a közel-keleti katonai doktrínát. A 2025-ös hadjárat legalább akkora mérföldkő lehet, mint az 1967-es Hatnapos háború – talán még jelentősebb is. A kérdés már csak az: mi következik ezután?
Forrás: The Jerusalem Post
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 10:00
2025. június 25. - 06:12
2025. június 24. - 18:00
2025. június 25.
