Ennyi: Már a mesterséges intelligencia szerint is atombombát akar Irán

A mesterséges intelligencia válaszai alapján Irán szándékai egyértelműek.

Mint ismert, Izrael múlt pénteken azzal indokolta Irán elleni támadását, hogy az iszlamista rezsim aggasztóan közel került az atomfegyver kifejlesztéséhez. A művelet kezdete óta számos elemzés és cikk látott napvilágot arról, hogy vajon megalapozottak voltak-e ezek az izraeli aggodalmak. A kérdés tisztázására segítségül hívtuk a ChatGPT mesterséges intelligenciáját.

Úton az atombomba felé

Hány kg uránt dúsított már Irán 60 százalék fölé?

Irán több száz kilogramm 60% dúsítású uránt halmozott fel, ami igen komoly nukleáris potenciálra utal.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint 2025 májusában 408,6 kg 60%-os urán halmozott fel Irán — ez 50%-os növekedést jelent február óta és elegendő kb. 10 atombomba előállításához, ha tovább dúsítanák 90%-ra.
Korábban, februárban a NAÜ 275 kg-ot jelzett .

A 60%-os urán már közvetlenül a hadi célokra alkalmas 90%-hoz közelít. 42 kg körüli mennyiség elméletileg elegendő egy atombomba előállításához . Ennek alapján Irán közel áll egy nukleáris ambíciók megvalósításához — bár a tényleges fegyvergyártás még további technológiai lépéseket igényel.

Hány százalékig beszélhetünk civil felhasználásról?

Civil felhasználásra szánt urán:

Legfeljebb 5% dúsítású urán-235-öt tartalmaz.
- Ezt alacsonyan dúsított uránnak (LEU) nevezik.
- 3–5% dúsítás: jellemző a nukleáris erőművek üzemanyagára.
- Még a 20%-ig dúsított urán is technikai értelemben civil lehet, de már „magasan dúsított” (HEU) kategóriába esik, és fokozott ellenőrzés alá tartozik.

20% fölötti dúsítás:

A 20% urán-235-tartalmat tekintik küszöbnek: innen kezdve nukleáris fegyvergyártáshoz is alkalmasnak tekinthető.
60% és főleg 90% körüli dúsítottság már kifejezetten katonai célokra utal.

Összefoglalva:

0–5% → civil energetikai felhasználás
5–20% → kutatási, orvosi célok, de már fokozott biztonsági kockázattal
20% felett → katonai célú potenciál, különös nemzetközi figyelemmel

Irán 60%-os uránkészlete tehát már túl van a civil felhasználás határán.

Itt vannak az iráni haditervek: Teherán nukleáris támadásra készült Izrael ellen

Az izraeli hírszerzés információkat osztott meg az Izrael ellen tervezett összehangolt iráni támadásról.

Van egyéb magyarázat arra, hogy miért dúsítanak 20 százalék fölé, mint a katonai felhasználás?

Igen, elméletileg van néhány civil vagy nem katonai célú indok a 20% feletti urándúsításra, de ezek nagyon korlátozottak, és a legtöbb szakértő szerint nincs életszerű technikai szükséglet az ilyen magas dúsításra nagy mennyiségben.

Lehetséges (de vitatott) nem katonai célok 20% fölötti dúsításra:

1. Orvosi izotópgyártás

Egyes kutatóreaktorok, például technécium-99m előállítására használt reaktorok magasan dúsított uránt (HEU, akár 90%) használtak régen.
Ma már azonban a nemzetközi gyakorlat az, hogy alacsony dúsítású uránnal (LEU) végzik ugyanezt a feladatot.
Az USA és a NAÜ programokat indított a HEU kivonására az orvosi célú létesítményekből.

2. Speciális kutatóreaktorok üzemanyaga

Néhány régi kutatóreaktor 20% feletti dúsítást igényel(het), de:
- Ezek ritkák, és
- A legtöbb ország már átalakította ezeket LEU-üzemanyagra.
Irán esetében nincs olyan aktív kutatóreaktor, amely indokolná a 60%-os dúsítást.

3. Politikai-nyomásgyakorlás / tárgyalási eszköz

Irán maga is többször kijelentette, hogy a magas szintű dúsításra politikai célból került sor, hogy nyomást gyakoroljanak a JCPOA (2015-ös atomalku) újbóli életbe léptetésére.

Összegzés:

Technikailag lehetséges, hogy 20% feletti dúsítást orvosi vagy kutatási célokra végezzenek, de gyakorlatilag ma már nincs rá életszerű szükség nagy mennyiségben. Az ilyen mértékű dúsítás a nemzetközi közösség szemében egyértelműen katonai célú kapacitásépítésnek minősül, különösen, ha az anyagmennyiség is jelentős.

Ezért a legtöbb szakértő és ország nem fogadja el a nem katonai magyarázatot, ha egy állam 60%-ig vagy tovább dúsít – mint ahogy Irán esetében is történik.

Izraeli különleges erők üthetnek rajta Irán legvédettebb nukleáris létesítményén

A hírek szerint az izraeli légierő elit alakulata már hónapok óta készül az akcióra.

Hende Olivér

Ezek alapján kijelenthető, hogy Irán atomfegyverhez akart jutni?

A rendelkezésre álló adatok és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentései alapján jogosan merül fel a gyanú, hogy Irán legalábbis törekedett az atomfegyverhez vezető képességek megszerzésére – még ha ezt hivatalosan tagadja is.

Mi utal arra, hogy Irán atomfegyvert akart?

1. Történelmi előzmények:

A NAÜ már 2003 előtt is talált bizonyítékokat arra, hogy Irán titkos katonai célú nukleáris programot folytatott.
A híres izraeli Moszad-akció 2018-ban (Teheránból ellopott nukleáris archívum) bizonyította, hogy Irán 2003 előtt „Project Amad” néven részletes atomfegyver-fejlesztési tervekkel rendelkezett.

2. 60% fölötti urándúsítás:

A 60%-os dúsítás technikai értelemben már csak egy lépés a fegyverminőségű (90%) uránhoz.
Semmilyen életszerű civil szükséglet nem indokolja ezt a szintet.
Ráadásul Irán ezt titokban kezdte el, nem jelentette be előre a NAÜ-nek.

3. Rejtett létesítmények:

A fordowi és natanzi létesítményeket eredetileg nem jelentette be Irán, csak nemzetközi nyomás hatására ismerte el.
A Fordow különösen aggasztó, mivel hegy gyomrába épült, katonai védelemmel ellátva, és kifejezetten magas dúsításra alkalmas centrifugákkal működik.

4. Kettős célú technológiafejlesztés:

A nehézvizes reaktor (pl. Arak) és plutóniumtermelésre képes létesítmények szintén fegyvergyártási lehetőséget biztosítanak.
Irán hosszú ideig akadályozta a NAÜ ellenőreit, leplezve egyes tevékenységeket.

Irán hivatalos álláspontja:

Azt állítják, hogy nincs szándékuk atomfegyvert gyártani, és hogy a programjuk békés célú.
Ezt viszont a nemzetközi közösség nagy része nem tartja hitelesnek, különösen a korábbi titkosítás, valamint a program párhuzamos katonai vonatkozásai miatt.

Összegzés:

Bár konkrét bizonyíték nincs arra, hogy Irán már legyártott volna egy bombát, a jelek – titkosítás, magas dúsítás, katonai célú dokumentumok – egyértelműen arra utalnak, hogy legalábbis képességet akart szerezni atomfegyver előállítására, és az utolsó pillanatig a „nukleáris küszöbön” akar maradni.