Teherán az ENSZ-hez fordult, figyelmeztetve: nincs „B terv”, és ha a nemzetközi közösség nem lép fel Izraellel szemben, Irán válaszolni fog.
Az iráni rezsim figyelmeztette az Egyesült Államokat: minden Izrael által végrehajtott támadásért Irán atomlétesítményei ellen Washingtont is felelőssé teszik – derül ki Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter csütörtökön nyilvánosságra hozott ENSZ-hez írt leveléből.
„Úgy véljük, hogy amennyiben a cionista rezsim bármiféle támadást indít az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményei ellen, az amerikai kormány is érintettnek tekinthető, és jogilag felelősségre vonható”
– idézte Arakcsi szavait a szaúdi székhelyű Al Arabiya hírcsatorna.
A külügyminiszter az X közösségi platformon (korábban Twitter) is megszólalt, és közölte: ha a nemzetközi közösség nem tesz „megelőző lépéseket” Izrael ellen, Irán kénytelen lesz „különleges intézkedéseket hozni nukleáris létesítményei és anyagai védelmében”.
A CNN és az Axios amerikai hírcsatornák friss hírszerzési jelentésekre hivatkozva arról számoltak be, hogy Izrael katonai csapásra készül Irán nukleáris létesítményei ellen, ha a tárgyalások Washington és Teherán között meghiúsulnak. Az iráni vezetés azonban „pszichológiai hadviselésnek” nevezte a híradásokat, és cáfolta, hogy bármilyen támadás közvetlen veszélye fenyegetne.
A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint
a teheráni rezsim szokatlan őszinteséggel ismerte el: nem rendelkezik működőképes „B tervvel” arra az esetre, ha a jelenlegi nukleáris tárgyalások kudarcot vallanak.
A teheráni Tasnim hírügynökség közleményben reagált:
„Irán arra számít, hogy a következő napokban a nyugati országok fokozni fogják a propagandát és a pszichológiai hadműveleteket annak érdekében, hogy megfélemlítsék vagy nyomás alá helyezzék tárgyalódelegációnkat.”
Arakcsi szavai is ezt a vonalat követték, ugyanakkor diplomatikus hangnemben jelezte: „Irán jelenleg mérlegeli, hogy részt vesz-e a következő tárgyalási fordulóban.” Megjegyzéseit sokan taktikai húzásként értelmezték.
A Reuters által idézett három iráni forrás is megerősítette: a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah korábbi figyelmeztetései ellenére Teheránnak nincs konkrét vészforgatókönyve. A rezsim egyetlen reménye az Oroszországgal és Kínával való szorosabb együttműködés – de ez is kétséges, mivel Kínát leköti a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal, míg Oroszország mélyen elmerült az ukrajnai konfliktusban.
A gazdaság romokban, a térségi szövetségesek meggyengültek
Irán gazdasági helyzete súlyos: az amerikai szankciók továbbra is keményen sújtják az országot, miközben a víz- és energia-infrastruktúra sorozatos összeomlása miatt egyre gyakoribbak a belső tüntetések. A regionális „ellenállási tengely” is széthullani látszik: Bassár el-Aszad szíriai elnök már nincs hatalmon, a Hezbollah pedig Libanonban súlyos veszteségeket szenvedett.
Donald Trump visszatérését követően újraindult az Egyesült Államok „maximális nyomásgyakorlási” kampánya Irán ellen – ennek középpontjában továbbra is az olajexport korlátozása és az iráni pénzeszközök befagyasztása áll. „Szankciók enyhítése nélkül Irán gazdasága nem képes helyreállni” – mondta a Reutersnek egy teheráni forrás.
Tárgyalások folytatódnak, de megingott bizalommal
A nukleáris tárgyalások április 12-én indultak újra több hetes szünet után. Négy fordulót tartottak eddig, többségében közvetítő országok – különösen Omán – bevonásával. Kivételesen még közvetlen találkozóra is sor került Arakcsi és az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff között – amire Donald Trump 2018-as egyoldalú kilépése óta nem volt példa.
Trump a múlt héten derűlátó hangot ütött meg, és azt állította, hogy Irán „nagyjából elfogadta” egy új megállapodás feltételeit. Teherán azonban azóta több dühös nyilatkozatot tett közzé – különösen Trump katonai fenyegetései miatt, aki azt üzente:
„Jobb, ha Irán gyorsan lép, különben valami nagyon rossz történik.”
Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője kategorikusan visszautasította Washington azon követelését, hogy Irán teljesen hagyjon fel az urándúsítással, ezt „felháborítónak és sértőnek” nevezve. A legfelsőbb vezető szerint a tárgyalások „nagy valószínűséggel kudarcba fulladnak”.
Bár az iráni külügyminisztérium azt állítja, hogy továbbra is elkötelezett a tárgyalások folytatása mellett, a folyamat meglehetősen ingatag. A legnagyobb vitapont az urándúsítás kérdése: az Egyesült Államok hol teljes leállítást, hol alacsony szintű dúsítás megtűrését követeli. Irán hajlandó lenne a dúsítás szintjét alacsonyan tartani, de teljesen nem hajlandó lemondani róla.
Trump ismételten kijelentette, hogy ellenzi egy újabb közel-keleti háború kirobbantását, annak ellenére, hogy többször is katonai fellépéssel fenyegetett. „Ezt már sokszor láttuk – a háborúk elszabadulnak, és nem lehet megállítani őket. Ezt nem hagyjuk megtörténni” – mondta május 13–16. között tartott öbölmenti körútja során. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha a diplomácia kudarcot vall, szankciókat vethetnek ki azokra az országokra is, amelyek iráni olajat vásárolnak.
Forrás: JNS
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
