Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatunk a hírekben a Jemenben működő, „hútik” néven ismert csoportról. De kik is ők valójában? Miért lőnek ballisztikus rakétákat Izraelre immár több mint egy éve, és miért akadályozzák a hajóforgalmat a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatorna felé vezető stratégiai útvonalon? Hogyan reagált minderre Izrael és az Egyesült Államok, és milyen újdonságokat hozhat Donald Trump visszatérése?
A hútik egy síita irányultságú, Irán által támogatott fegyveres szervezet, amely Jemen nyugati partvidékét és hegyvidéki területeit tartja ellenőrzése alatt. Vallási jelszavuk – „Allahu akbar, halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra, győzelem az iszlámnak” – jól tükrözi ideológiai álláspontjukat és radikális célkitűzéseiket.
A szervezet hátterének megértéséhez rövid történelmi áttekintésre van szükség.
A jemeni vallási és politikai háttér
Jemen nyugati hegyvidékeit főként a síita iszlám zaidita ágához tartozó közösségek lakják – ez az irányzat közelebb áll a szunnitákhoz, mint az iszlám többi síita ága. Ezzel szemben az ország többi részén főként szunnita muszlimok élnek.
Történelmileg Jemen több részre szakadt: az Oszmán Birodalom uralma alatt álló északi területekre, valamint a brit fennhatóság alatt álló délre, ahol Áden kikötővárosa különösen fontos szerepet játszott.
Az 1967-es brit kivonulás után két külön állam alakult ki: Észak-Jemen és a szovjetbarát Dél-Jemen. A két országrész 1990-ben egyesült, létrehozva a Jemeni Köztársaságot.
A hútik felemelkedése
A hútik mozgalmát 1992-ben alapította egy zaidita törzsi vezető, Husszein Badr ad-Dín al-Húthi. Az eredetileg vallási és társadalmi célokat szolgáló mozgalom az iraki háború idején, 2003-ban kezdett radikalizálódni. Az Egyesült Államok iraki inváziója ellen tiltakozva Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak, ami feszültséget szült a jemeni kormánnyal, és végül 2004-ben fegyveres konfliktushoz vezetett.
Ekkor alakult meg hivatalosan az „Anszár Allah” („Isten támogatói”) nevű szervezet.
Ugyanebben az évben Husszein al-Húthi életét vesztette, helyét öccse, Abdul Malik al-Húthi vette át, aki azóta is a szervezet vezetője.
Irán támogatása és a háború eszkalációja
2009-től kezdődően Irán – hasonlóan ahhoz, ahogyan támogatja a libanoni Hezbollahot vagy az iraki síita milíciákat – egyre nagyobb katonai és pénzügyi segítséget nyújtott a hútiknak. Ez a támogatás odáig fejlődött, hogy mára a hútik teljes mértékben iráni befolyás alatt állnak, és Irán egyik legfontosabb proxy szervezetévé váltak.
2014-re a hútik elfoglalták Jemen északi és nyugati régióit, majd 2015-ben Szanaát, a fővárost is. Ezután egy szaúdi vezetésű arab koalíció katonai beavatkozást indított a hútik hatalmának megdöntésére, ám céljuk csak részben valósult meg. A hútik a mai napig jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt.
Izrael, a hútik és a Vörös-tenger
2023 október 7-én a Hamász véres terrortámadást hajtott végre Izrael ellen. Válaszul Izrael hadműveleteket indított a Gázai övezetben. A hútik ekkor bejelentették, hogy amíg az „izraeli agresszió” tart, nem engedik áthaladni a Báb el-Mandeb szoroson az izraeli érdekeltségű hajókat, és időről időre ballisztikus rakétákat lőnek ki Izraelre – főként az éjszakai órákban, a lakosság pszichés megfélemlítésére.
Emellett több hajót is elfogtak, állítva, hogy azok izraeli tulajdonban vannak.
A támadások hatására a Szuezi-csatornán keresztüli hajóforgalom drasztikusan visszaesett, egyes becslések szerint a 60–70%-kal is csökkent.
Sok kereskedelmi hajó inkább a hosszabb, Afrika megkerülésével járó útvonalat választja, elkerülve a hútik által ellenőrzött térséget.
A nemzetközi válaszlépések
Az elmúlt másfél évben a Biden-adminisztráció csak korlátozott mértékben reagált a hútik tevékenységére, és Izrael is viszonylag kevés, de célzott csapást mért jemeni célpontokra – főként olajlétesítményekre és infrastrukturális célpontokra. Ezek a támadások látványos robbanásokat eredményeztek, ám a hútik elszántságát nem törték meg.
Donald Trump, a volt amerikai elnök a Truth Social felületén kijelentette, hogy célja a hajózási szabadság helyreállítása a Vörös-tengeren, valamint az iráni támogatás megszüntetése a hútik irányába. Kiemelte: mivel Irán látja el a hútikat fegyverekkel, minden húszi támadás egyben iráni provokációnak is tekinthető.
Le lehet győzni a hútikat?
Felmerül a kérdés: el lehet-e rettenteni egy olyan szervezetet, amely évek óta harcol, és jelentős területeket ellenőriz egy állandó háborús térségben? A szaúdi beavatkozás példája azt mutatja, hogy a hútik igen kitartók – mélyen elrejtett fegyverraktáraik és hegyvidéki búvóhelyeik miatt rendkívül nehéz katonai úton legyőzni őket.
Az Egyesült Államok célkitűzése azonban nem a hútik teljes felszámolása, hanem kizárólag az Izrael és a nemzetközi kereskedelem elleni támadások megszüntetése. Ez a korlátozottabb cél – figyelembe véve az amerikai haditengerészet kapacitásait és a lehetséges szankciós nyomást Irán felé – elérhetőnek tűnik, különösen, ha tengeri blokádot is bevezetnek.
A hútik tehát nemcsak egy regionális, hanem globális biztonsági kihívást is jelentenek. A Szuezi-csatorna forgalmának megbénítása világgazdasági szempontból is súlyos következményekkel jár. A kérdés most az, hogy a nemzetközi közösség – különösen az Egyesült Államok – képes lesz-e olyan nyomást gyakorolni, amely ráveszi a hútikat az agresszió feladására, vagy a térség tovább sodródik a tartós instabilitás felé.
A szerző a Közel-Kelet podcast szerkesztője. A témáról szóló műsort ide kattintva tekintheti meg!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 18:00
2022. február 3. - 18:00
2024. június 26. - 08:22
2024. július 21.
