A cseh miniszterelnök és kormány nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Prága a zsidó állam legszorosabb európai szövetségese.
A cseh miniszterelnök és kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával, Tomáš Pojarral folytatott csütörtöki beszélgetése során Michael Makovsky, az Amerikai Zsidó Nemzetbiztonsági Intézet elnök-vezérigazgatója úgy említette Csehországot, mint „Izrael valószínűleg legszorosabb szövetségesét Európában”.
„Nem valószínűleg” – mondta Pojar.
„A legszorosabb”
– tette hozzá.
Pojar, akinek nagyapja maga is zsidó volt, megosztotta aggodalmát az antiszemitizmus féktelen növekedése miatt a nyugati városokban.
„Prága tényleg még mindig azon európai városok egyike, ahol a zsidók, még kipával is, biztonságban érezhetik magukat és járkálhatnak az utcán” – mondta. „Ez az egyik olyan város, ahol az izraeliek nyíltan beszélnek héberül, és ez biztonságos”.
A volt izraeli cseh nagykövet a zsidókkal szembeni toleranciát a nemzet agnoszticizmusának és nem vallásosságának tulajdonítja, mivel „soha nem tapasztalták meg a katolikus vagy protestáns antiszemitizmus forrását vagy mélységét”.
„Az évszázadok során az antiszemitizmus szintje a cseh társadalomban mindig alacsonyabb volt, mint a közép-európai, sőt, azt mondanám, az európai szomszédaink antiszemitizmusának szintje”
– mondta.
Pojar szerint a zsidók nagyrészt „nagyon is asszimilálódtak és beolvadtak a lakosságba”.
Csehország és Izrael
A pluralizmusnak ez a korszaka a második világháború alatt véget ért, amikor a cseh zsidók 90%-át „lemészárolták, megölték és meggyilkolták” a holokauszt során – mondta. Az ország később fontos szerepet játszott abban, hogy az alakuló zsidó államot ellássák katonai felszereléssel, amelyre szüksége volt ahhoz, hogy Izrael 1948-ban megvethesse a lábát a világ színpadán.
Pojar szerint ez a döntő fontosságú támogatás a mai napig tart. A cseh külügyminiszter mindössze két nappal október 7-e után érkezett Izraelbe, a miniszterelnök pedig nem sokkal később.
Az Izraelt támogató közép- és kelet-európai hatalmak Pojar szerint „a totalitarizmussal kapcsolatos nem is olyan távoli tapasztalataiknak” és „racionálisabb világnézetüknek” köszönhetőek, mint a kontinens idealistább nyugati felének.
„Erősen hiszem, hogy ha Izrael hallgatna a mainstream európai tanácsokra, már megszűnt volna létezni”
– mondta Pojar a JNS-nek.
Ez nem jelenti azt, hogy Csehországban nincs zsidógyűlölet.
„Ez a nyugati egyetemekről érkező betegség Csehországot is elérte”
– mondta.
Az erőszakos cselekmények és a zsidók elleni fizikai támadások sokkal ritkábbak Prágában, mint máshol, mondta Pojar, és a csehek már megbirkóztak „a tüntetésekkel és zavargásokkal egyes rendezvényeken, amelyeket ezek a tiltakozó csoportok rendeztek”.
„Október 7-e után voltak az izraeli és zsidó diákok elleni támadások. Prágában ilyen még soha nem történt” – mondta. „Még mindig biztonságos helynek tartjuk ezt a helyet. Nincsenek fenyegetések az izraeliek, nincsenek fenyegetések a zsidó diákok ellen”.
Pojar szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság alaposan „lejáratta magát”, amikor ügyésze elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen.
A bíróság „soha nem lesz olyan, mint korábban”, és „nem térhet vissza” – mondta Pojar a JNS-nek, a bíróságot a „jó és a rossz relativizálásával” vádolva.
