Mohammad Dzsavád Zaríf stratégiai ügyekért felelős iráni alelnök szerdán igyekezett elhatárolódni Iránt a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadásától, mondván, hogy Teheránt meglepetésként érte megbízottja támadása.
„Nem tudtunk október 7-ről”
– mondta Zarif, volt iráni külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon, utalva a Hamász mintegy 1200 halálos áldozatot követelő és 251 túsz elrablásával járó halálos támadására.
„Tulajdonképpen október 9-én kellett volna találkoznunk az amerikaiakkal [az atomalku] megújításáról, amit ez a művelet aláásott és tönkretett” – állította.
Zarif azt is állította, hogy Izrael kudarcot vallott gázai háborús céljaiban.
„Jelenleg, ahogy Gázát nézzük… Netanjahu nem érte el a célját, a Hamász elpusztítását. A Hamász még mindig ott van. Izraelnek tűzszünetet kellett kötnie” – mondta.
„Az ellenállás nem pusztult el”
– állította Zarif. „Elmondhatom, hogy az ellenállás eltűnésére vonatkozó kívánságok azon a félreértelmezésen, Izrael általi keretezésen alapulnak, hogy ez nem izraeli-palesztin kérdés, hanem izraeli-iráni kérdés”.”
Zarif egészen meghökkentő módon visszautasította Izrael és számos nyugati ország azon vádjait is, hogy Irán közel-keleti terrorszervezetek hálózatát építette ki, amelyek elkötelezettek az iráni stratégiai tervek végrehajtása mellett.
„Találjanak nekem egyetlen olyan esetet, amikor ezek a csoportok, amelyeket szerintem tévesen iráni megbízottaknak neveznek, a mi nevünkben tevékenykedtek”
– mondta.
Mint ismert, Irán évek óta finanszírozza és kifinomult fegyverekkel – többek között rakétákkal és drónokkal – látja el a régió terrorcsoportjait, köztük a palesztin Iszlám Dzsihádot és Hamászt, a libanoni Hezbollahot, a jemeni húszikat és az iraki milíciák sorát. Mindannyian megtámadták Izraelt az október 7-i támadás során vagy azt követően.
Zarif cáfolta azokat a széles körben elterjedt híreket is, amelyek szerint Izrael 2024 októberében egy légi offenzíva során kiiktatta az ország légvédelmi képességeinek nagy részét, ami megtorlás volt két iráni rakéta- és dróntámadásért az ország ellen.
„A légvédelmünk megsemmisítéséről szóló történet egy mese, és ennek oka van”
– mondta. „Elszenvedtünk [némi kárt], de ez nem azt jelenti, hogy elvesztettük a légvédelmünket”.
Zaríf, aki az Irán és a világhatalmak közötti 2015-ös megállapodás vezető tárgyalója volt, tagadta, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik, még akkor is, amikor szembesítették azzal a nyugati értékeléssel, hogy Irán napokon belül kitörhet több bomba előállítása felé, ha úgy dönt.
„Ha atomfegyvert akartunk volna építeni, már régen megtehettük volna. Az atomfegyverek építésére irányuló program nem olyan, mint a mi programunk. Az atomfegyvereket rejtett laboratóriumokban építik, amelyeket nem ellenőriznek nemzetközi szinten” – mondta.
A nyugati nemzetek szerint Irán urándúsítási programjának szintje nem felel meg a kizárólag civil alkalmazásra használt szintnek. Az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete régóta panaszkodik arra, hogy Irán akadályozza ellenőrzési munkáját.
Szerdán Rafael Grossi, a NAÜ vezetője azt mondta, hogy Irán tövig „nyomja a gázpedált” az urándúsítás terén, hogy közel fegyverminőségűvé tegye az uránját.
Zaríf beszélt az újonnan beiktatott amerikai elnökről, Donald Trumpról is, mondván, Irán reméli, hogy Trump a „racionalitást” választja majd az iszlám köztársasággal való bánásmódban.
„Remélem, hogy ezúttal egy „Trump 2.0” komolyabb, célratörőbb, reálisabb lesz” – mondta Zarif.
Mint ismert, 2018-ban Trump elállt Teheránnak a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodásától, és az országgal szembeni „maximális nyomásgyakorlás” politikája részeként ismét kemény amerikai szankciókat vezetett be.
Válaszul Teherán több módon is megszegte a megállapodást, többek között felgyorsította urándúsítását.
Trump megfogadta, hogy visszatér az előző ciklusában folytatott politikájához, amely gazdasági nyomással igyekezett rákényszeríteni az országot, hogy tárgyalásokat folytasson nukleáris programjáról, ballisztikus rakétaprogramjáról és regionális tevékenységeiről.
Irán vezető döntéshozói körében nőnek az aggodalmak, hogy Trump második ciklusában felhatalmazhatja Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy csapást mérjen Irán nukleáris létesítményeire, miközben tovább szigorítja az olajiparára vonatkozó amerikai szankciókat.
Ezek az aggodalmak, párosulva a gazdasági gondok miatti növekvő belföldi elégedetlenséggel, Teheránt arra késztethetik, hogy tárgyalásokat kezdjen a Trump-kormányzattal a gyorsan haladó nukleáris programjának sorsáról.
