Trump várhatóan nyomást gyakorol Netanjahura, hogy engedményeket kérjen a Szaúd-Arábiával kötendő normalizációs megállapodás miatt — idéti a The Jerusalem Post Dr. Shay Har-Zvi politika szakértőt, aki a vele készült interjúban elmondta, hogy mit jelenthet Trump visszatérése az USA gazdasága és külpolitikája számára, különösen a Közel-Keleten és Irán kérdésében.
„A megválasztott elnök, Donald Trump visszatérése a Fehér Házba elkerülhetetlenül jelentős változásokat fog eredményezni az amerikai politikában, mind nemzetközi, mind regionális szinten, Bidenhez képest ellentétes világnézete és vezetői stílusa miatt” – mondta Dr. Shay Har-Zvi amerikai politikai szakértő, a Reichman Egyetem Politikai és Stratégiai Intézetének vezető kutatója.
„Ezúttal Trump felkészültebbnek és koncentráltabbnak tűnik. Jobban érti a kormányzati rendszert, és tisztában van azzal, hogy ez lehet az utolsó lehetősége arra, hogy tartós történelmi örökséget hagyjon maga után.
Ezért valószínű, hogy bel- és külpolitikai kezdeményezéseinek nagy részét már az első két évben, a 2026-os félidős választások előtt igyekszik majd megvalósítani, kihasználva a konzervatív republikánus többséget a szenátusban, a képviselőházban és a legfelsőbb bíróságon”
– mondta Har-Zvi.
A szakértő úgy jellemezte Trump vezetői megközelítését, mint amelyet egy olyan üzletember gondolkodásmódja vezérel, aki „az erő pozíciójából próbál üzleteket kötni”. Megjegyezte: „Trump fő prioritásai közé tartozik az amerikai gazdaság javítása, a megélhetési költségek csökkentése és a bevándorlási válság kezelése – ezek a legfontosabb kampányígéretei.
Ezek elérése érdekében „ellenőrzött válságokat” hozhat létre, és kihasználhatja Amerika diplomáciai, gazdasági és katonai erejét”.
Har-Zvi olyan korábbi példákra hivatkozott, mint Trump fenyegetései a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzésére, a Grönland megvásárlására irányuló vágya és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök erőteljes megrovása, valamint a NATO-tagoktól a védelmi kiadások növelésére vonatkozó követelései.
„Ezek a lépések nem szimbolikusak voltak: céljuk a gazdasági előnyök biztosítása, az amerikai árukra kivetett vámok csökkentése, a kulcsfontosságú hajózási útvonalak és természeti erőforrások ellenőrzése, valamint az USA globális katonai kiadásainak csökkentése volt.”
Ami a folyamatban lévő globális konfliktusokat illeti, Har-Zvi kifejtette, hogy Trump azon törekvése, hogy véget vessen az ukrajnai és közel-keleti háborúknak, abból fakad, hogy megértette azok magas politikai és gazdasági költségeit.
„Minél tovább tartanak ezek a konfliktusok, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Államok még mélyebbre kerülhet, ami akadályozná Trumpot abban, hogy az általa legfontosabbnak tartott prioritásokra összpontosítson”.
Har-Zvi úgy véli, hogy Trump külpolitikai erőfeszítései nagyrészt a Kínával való szembenállásra fognak összpontosulni, különösen gazdasági és technológiai téren.
„Trump célja, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, szintén ezt a célt szolgálja. E konfliktus megoldása csökkentheti Oroszország Kínától való függőségét”
– tette hozzá.
Középpontban a Közel-Kelet
A Közel-Keletről szólva Har-Zvi három fő célt vázolt fel Trump számára:
a gázai háború befejezése és a túszok visszatérésének biztosítása, az Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizációs megállapodás közvetítése, valamint Irán megakadályozása abban, hogy nukleáris fegyverekhez jusson.
Har-Zvi hangsúlyozta, hogy Trump ezeket a célokat egymással összefüggőnek tekinti. „A gázai konfliktus megoldása nélkül rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen, a kapcsolatok normalizálása és a kapcsolatok erősítése Izrael és a tágabb arab és muszlim világ között.
Ha nem sikerülne elérni a normalizációt, az akadályozná az Irán elleni regionális koalíció létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és mind a Közel-Kelet, mind az Egyesült Államok számára elveszítené a gazdasági lehetőségeket”.
A szakértő kitért Trump lehetséges stratégiájára is Izraellel és Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel kapcsolatban:
„Trump valószínűleg már a kezdetektől fogva kemény nyomást fog gyakorolni a normalizációs erőfeszítések előmozdítására, és nyomást gyakorolhat Netanjahura, hogy legyen rugalmasabb Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg követeléseivel kapcsolatban – különösen a gázai háború befejezése és a palesztinok számára nyújtott politikai horizont tekintetében”.
Az Irán kérdés
Iránnal kapcsolatban Har-Zvi azt javasolta, hogy Trump preferált stratégiája egy olyan „nukleáris megállapodás 2.0” megtárgyalása lenne, amelynek célja, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverek kifejlesztését.
„Ennek elérése érdekében Trump a »maximális nyomásgyakorlás« megközelítését alkalmazhatja, súlyos gazdasági szankciókkal fenyegetve, és esetleg katonai akcióra utalva az iráni nukleáris létesítmények ellen, hogy megmutassa, milyen következményekkel járna egy új megállapodás elutasítása”.”
A szakértő azonban felhívta a figyelmet egy döntő fontosságú kérdésre:
„Vajon Trump ragaszkodik-e egy olyan átfogó megállapodáshoz, amely teljes mértékben megakadályozza Irán nukleáris ambícióit, vagy kompromisszumot köt a megállapodás érdekében, felismerve, hogy a kudarc az izraeli-iráni konfliktus eszkalációjához vezethet?”.
Végezetül Har-Zvi hangsúlyozta, hogy „Trump már hivatalba lépése előtt is befolyásolja a regionális dinamikát, különösen egy új túszalku lehetőségével. Politikája átformálhatja mind a globális, mind a közel-keleti tájképet. Egyrészt úgy tűnik, Trump készen áll arra, hogy minden lehetőséget letegyen az asztalra.
Másrészt láthatóan szándékában áll az USA gazdasági és katonai erejének újjáépítése, úgy, hogy közben elkerülné az új háborúkat.
Trump első ciklusa megmutatta, hogy nem fél nyomást gyakorolni az amerikai szövetségesekre céljai elérése érdekében. Izraelnek ezt kell figyelembe vennie, amikor a jövőre vonatkozó politikáját alakítja ki.”
- 11:05
2020. július 20. - 18:00
2024. január 5. - 06:13
2023. május 16. - 18:00
2021. augusztus 24. - 08:00
2024. november 26. - 06:13
2024. december 11.