A múlt hét nagy részében Irán „gyakorlatilag le volt zárva” az energiatakarékosság érdekében, és az ország vezetői nem kínáltak más megoldást, mint hogy elnézést kértek – számolt be a The New York Times.
„Elnézést kell kérnünk az emberektől, hogy olyan helyzetben vagyunk, amikor nekik kell viselniük a terhet” – mondta Maszúd Pezeskján iráni elnök élő televíziós beszédében ebben a hónapban.
„Nagyon súlyos egyensúlyhiányokkal nézünk szembe a gáz, az áram, az energia, a víz, a pénz és a környezet területén. Mindegyik olyan szinten van, hogy válságba torkollhat”
– mondta.
Az áramkimaradások augusztusi hőséghullám idején kezdődtek, és mára teljes válsággá váltak. A kormányhivatalok zárva vannak, vagy csökkentett munkaidőben működnek, az iskolák csak online működnek, és a gyárak áramellátása megszűnt, ami „közel leállítja a gyártást” – írta a helyzetről a Times.
Mindez annak ellenére történik, hogy Irán rengeteg földgázzal és kőolajjal rendelkezik. (A világon a második helyen áll a földgázkészletek és a negyedik helyen az olajkészletek tekintetében.)
Irán energiájának 70 százaléka földgázból származik, és az irániak 90 százaléka gázra támaszkodik fűtéshez és főzéshez. A legtöbb iráni erőmű is földgázzal működik.
Iránnak napi mintegy 350 millió köbméter földgázra van szüksége a működéséhez. A hideg téli éjszakákkal azonban a kereslet megugrott.
A kormánynak választania kellett az otthonok gázszolgáltatásának megszüntetésével, vagy a villamosenergia-termelő erőművek áramellátásának megszüntetése között.
Az előbbi a hideg téli hónapokban súlyosan érintené a lakosságot, ezért a kormány az utóbbit választotta: december 20-ig tizenhét erőművet kapcsoltak ki. A többi részlegesen üzemel.
„A kormány politikája az, hogy minden áron megakadályozza a gáz- és fűtéscsökkentést az otthonokban” – mondta Seyed Hamid Hosszeini, a Kereskedelmi Kamara energiaügyi bizottságának tagja a Timesnak. „A válság kezeléséért és a károk megfékezéséért küzdenek, mert ez olyan, mint egy lőporos hordó, amely felrobbanhat, és nyugtalanságot kelthet az egész országban.”
A Tavanir, az állami áramszolgáltató szerint a széles körű áramkimaradások napokig vagy hetekig is eltarthatnak.
Mehdi Bostanchi, az ország Iparágak Koordinációs Tanácsának vezetője a Timesnak azt mondta, hogy a helyzet katasztrofális, és az iparágak még soha nem tapasztaltak hasonlót.
Becslése szerint a múlt heti áramkimaradások 30-50%-kal csökkenthetik az iráni gyártást, ami több tízmilliárd dollár veszteséget jelent. Leginkább a kisebb és közepes gyárakat érintették a leállások – mondta.
A Times a szankciókat, a rossz gazdálkodást, az elöregedő infrastruktúrát és a pazarló fogyasztást említette a válság okaiként, továbbá említésre kerültek az izraeli célzott támadások is, amelyek februárban megsemmisítettek két iráni gázvezetéket.
Az irániak azonban elsősorban a kormányt okolják.
„Az Iszlám Köztársaság évszázadokkal visszavetett bennünket, és tönkretette az életünket”
– mondta november 20-án az Iranian International, egy kormányellenes, londoni székhelyű hírügynökség által meginterjúvolt állampolgár.
Korrupció, rossz gazdálkodás és külföldi háborúk
Az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (FDD), egy washingtoni székhelyű agytröszt azt írta a helyzet kapcsán, hogy „az emberek tudják, hogy az igazi ok a rezsim vég nélküli korrupciója, rossz irányítása és külföldi háborúi. Így a túlnyomó többség Hámenejt [Ali ajatollah legfelsőbb vezetőt] és beosztottjait hibáztatja.”
Irán egyszerűen nem termel elegendő villamos energiát
– jegyezte meg az FDD.
Az iszlám rezsim önmagán kívül mindenkit hibáztat, ami további haragot vált ki a lakosság körében.
Pezeskján azt állította, hogy az áramkimaradások oka annak a döntésnek a következménye, hogy betiltották a mazutot, a szovjet korszakban használt olcsó üzemanyagot, amely azonban rendkívül környezetszennyező.
A tilalom azonban csak hármat érint a mazuthoz szükséges 16 növény közül. „Arra sem tudnak magyarázatot adni, hogy három erőmű lekapcsolása miért okozna ekkora hiányt, mivel Iránnak 140 másik nagy erőműve van” – jegyezte meg az FDD.
Mindenesetre a kormány egy november 17-i határozattal visszavonta az üzemanyagra vonatkozó részleges tiltást, „felhatalmazva a tartományokat, hogy valamennyi erőműben és iparágban mazutot használjanak” – jelentette az Iráni International.
A kormány pazarló energiafelhasználással is vádolta a lakosságot, ami még nagyobb haragot váltott ki az átlagos irániak körében.
Novemberben Mohammad-Dzsafar Ghaempanah, Pezeskján helyettese a lakosságot hibáztatta a hiányokért és a mazutégetésért.
Szeptemberben Vahid Yaminpour, az állami televízió műsorvezetője és az Ifjúsági Legfelsőbb Tanács titkára „pozitív eseménynek” nevezte az áramszüneteket, amelyek megerősítik a családi kapcsolatokat.
„Libanonban, még nem háborús körülmények között is, sok embernek körülbelül négy órányi árama van naponta”
– mondta Yaminpour. „Légy hálás, és ne panaszkodj”.
Yaminpour megjegyzéseit széleskörű kritika érte.
Hasszanali Taghizadeh, az Iráni Villamosipari Szövetség elnöke visszautasította azt az állítást, hogy a háztartási felhasználás aránytalanul magas. „Ne hibáztasd az embereket” – mondta.
„A városokban mindenütt vannak adománydobozok a gázai és libanoni lakosság megsegítésére, miközben az Iszlám Köztársaság tisztviselői egyáltalán nem törődnek az iráni néppel”
– jegyezte meg a rezsim egyik másik kritikusa.
Egy másik iráni polgár felhívta a figyelmet arra, hogy Libanonnal ellentétben Irán elvileg energiában gazdag. Egy harmadik pedig azt mondta, hogy az iráni tisztviselők nem tudják ellátni saját népüket, csak ahhoz értenek, hogyan kell rakétákat indítani.
