Van az úgy, hogy néha minden másképp van. Vagy másképp volt. Sőt, néha az se biztos, hogy egyáltalán megtörtént az, amit láttunk, amit tudunk – hiszen eleve semmi sem biztos, nincs is olyan, hogy objektív valóság, a tények véletlenül sem makacs dolgok, különben is, kik vagyunk mi, hogy kijelentsük, tudhatunk bármiről bármit is? Hm?
A jelek szerint ezt a szubjektív-nihilista filozófiát követi Amszterdam polgármestere, aki pár nap után hirtelen megvilágosodott: ami eddig kikezdhetetlen tény volt, hogy tudniillik városi arabok (“palesztinpárti tüntetők”) előre eltervezve, szabályos hajtóvadászatot tartottak izraeliekre és zsidókra, az nem is úgy volt, már ha volt egyáltalán, és ő a maga részéről rettenetesen sajnálja, hogy a sajnálatos eseményekre a “pogrom” szót használta.
Egyébként Femke Halsema akkor sem nevezte így az eseményeket, csak megérteni vélte a zsidó túlérzékenységet, ezeknek ugye mindenről a pogrom jut eszükbe: “Robogós férfiak szelték át a várost, izraeli futballszurkolókat keresve, ez egy rajtaütéses támadás volt. Nagyon jól megértem, hogy ez visszahozza a pogromok emlékét.”
Ezt mondta polgármester asszony még közvetlenül az amszerdami sajnálatos események hatása alatt, és óriási szerencsénk van, hiszen nevezhette volna a majdnem-lincselést “nagy fokú udvariatlanságnak” is.
Nem volt olyan régen, jól emlékszünk, mi is történt valójában Amszerdamban az Ajax-Maccabi meccs után: elmaszkírozott marokkói “fiatalok” (ilyen kifejezésekkel végzi ugye a behódoló sajtó az ártalmatlanítást) lesből rátámadtak és üvöltözve üldözőbe vették az izraeli szurkolókat, “rákos kutyáknak” nevezve ütötték-verték-rúgták őket, egyiküket a csatornába dobták, másokat szabályosan igazoltattak, nem izraeliek-e, megint másokat letérdeltettek és csak akkor engedtek el őket, ha kimondták, hogy “Free Palestine”, volt, akit megkéseltek, volt, akit megpróbáltak elgázolni, és betörtek a hotelekbe, ahol az izraeliek megszálltak. A “spontán” eseményt alulintergált arab Uber-sofőrök segítettek koordinálni számos közösségi platformon.
Ez volt tehát 7-én éjjel. Mi történt azóta, milyen új tények kerültek elő, amelyek 11 nappal később arra késztették polgármester asszonyt, hogy közölje, most már “sajnálja”, hogy a pogrom szót használta? “Láttam, hogy a ‘pogrom’ szó hogyan vált nagyon politikussá – valójában propagandává (…), az izraeli kormány palesztin pogromról beszél Amszterdam utcáin, a holland politikusok a pogrom szót lényegében a marokkói, muszlim lakosok diszkriminálására használják. Nem ezt akartam és nem ezt akarom”.
Az történt, hogy közvetlenül a pogrom után elöntötte a közösségi médiát a “valójában az izraeli szurkolók provokáltak, palesztin zászlókat égettek, szidták az arabokat” narratíva.
A cikk folytatása itt olvasható.
Ez a cikk eredetileg Seres László blogján, az individualista.hu-n jelent meg.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.