A svájci kormány egyértelművé tette, hogy a burkatilalom nem lesz általános érvényű.
Svájcban a nyilvános arctakarás vitatott tilalma, amelyet általában „burkatilalomként” emlegetnek, hivatalosan 2025. január 1-jén lép hatályba. A bejelentést a Szövetségi Tanács tette. A törvény megszegői akár 1000 svájci frankig (437 000 forint) terjedő bírságra is számíthatnak.
A 2021-es országos népszavazáson szűken elfogadott intézkedést a muszlim szervezetek és jogvédők élesen bírálták. Az intézkedést ugyanaz a politikai csoport támogatta, amely 2009-ben Svájcban az új minaretek építésének tilalmáért kampányolt.
Kivételek a svájci burkatilalom alól
A svájci kormány egyértelművé tette, hogy a tilalmat nem fogják általánosan alkalmazni. A tilalom számos kivételt engedélyez:
- a diplomáciai és konzuli létesítményekben,
- repülőgépeken,
- valamint felekezeti épületekben és szertartásokon
továbbra is engedélyezett az arc eltakarása. Az arc elfedése szintén engedélyezett lesz
- egészségügyi,
- biztonsági,
- időjárási okokból,
- és hagyományőrzés
céljából.
A kormány hozzátette, hogy művészeti, szórakoztató és reklámcélú eseményeken az arc eltakarása szintén megengedett, továbbá a gyülekezési vagy véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó védelmi intézkedéseknél is lehetséges, feltéve, hogy arra az adott eseményre a hatóságok előzetesen engedélyt adtak, és a közrendet nem veszélyezteti.
Bár a törvény korlátozza az orr, a száj és a szem eltakarását a közterületeken és a nyilvánosan hozzáférhető magánépületekben, a kivételek célja “a közbiztonság és az egyéni szabadságjogok közötti egyensúly megteremtése”.
A svájci burkatilalom háttere
2022 szeptemberében a svájci parlament alsóháza határozottan, 151 igen és 29 nem szavazattal megszavazta az arcot eltakaró korlátozások érvényre juttatásáról szóló törvényt. Ez a 2021-es népszavazást követte, ahol a svájci választók szűk többséggel jóváhagyták a tilalmat, amely nemcsak a vallási jellegű arcfedőkre, mint a nikáb és a burka, hanem a tüntetők által gyakran viselt símaszkok és kendők ellen is irányul.
A tilalmat a jobboldali Svájci Néppárt szorgalmazta, míg a centristák és a Zöldek erős fenntartásokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban. A kritikusok szerint a törvény “igazságtalanul támadja a muszlim nőket”, annak ellenére, hogy a kormány adatai szerint Svájcban nagyon kevés nő visel teljes arcot takaró ruhát. A törvény támogatói szerint a törvényre a kulturális értékek megőrzése és a közbiztonság garantálása miatt van szükség.
Svájc a törvénnyel csatlakozik a hasonló tilalmat bevezető országok egyre bővülő listájához. A svájci nemzeti jogszabály a két kantonban, Ticino és St. Gallenben már bevezetett hasonló korlátozásokat követi. Olyan országok, mint Belgium és Franciaország is hasonló tilalmakat vezettek be, ami nemzetközi kritikát váltott ki, és vitákat váltott ki a vallásszabadságról és a kulturális integrációról.
A „burkatilalom” megszavazása a közvetlen demokrácia sajátos svájci rendszerét tükrözi, ahol lakossági népszavazások befolyásolják a kulcsfontosságú nemzeti politikákat. A polgárok 100 000 aláírással alkotmánymódosításokat javasolhatnak, vagy 50 000 aláírással megtámadhatják a parlamenti törvényeket, ami kötelező erejű nemzeti népszavazáshoz vezet.
- 11:00
2021. március 11. - 15:00
2022. november 3. - 19:50
2019. március 8. - 17:30
2021. március 5. - 10:35
2019. november 26. - 07:00
2022. május 13.