A szabad enciklopédia arab nyelvű változatán ellenőrizetlenül terjednek a dezinformációk, az általánosítások és a nyílt hazugságok.
„A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei… egy kiszivárgott dokumentum, amelynek hitelességéről vitatkoznak azok, akik szerint valódi dokumentum, és azok, akik szerint hamis dokumentum” – így szól a történelem egyik leghíresebb és legaljasabb vérvádjáról szóló arab Wikipédia bejegyzés első bekezdése, szándékosan teret engedve annak a gondolatnak, hogy a hamisított mű valójában „kiszivárgott” és „valódi”. Összehasonlításképpen: a párhuzamos angol bejegyzés első bekezdése hangsúlyozza, hogy a jegyzőkönyv egy „koholt szöveg”; a német változat antiszemita jellegére és arra összpontosít, hogy kitalált szereplőkön alapul; a francia bejegyzés „a semmiből kitalált szövegnek” és hamisítványnak nevezi; a perzsa bejegyzés pedig „hamisított és antiszemita dokumentumnak” tartja – írja a The Jerusalem Post.
Az elmúlt hetekben számos beszámoló szólt a Wikipédián Izrael ellen vívott harcról, valamint a zsidó nép és a zsidó állam tisztességes ábrázolásáért folytatott küzdelemről a világ legnagyobb ingyenes online enciklopédiáján. Ide tartoznak azok a leleplezések, amelyek olyan szerkesztőket mutatnak be, akik aktívan dolgoztak azon, hogy megváltoztassák több tucat bejegyzés semleges hangvételét: például a cionizmusét, Izraelét, a Balfour-nyilatkozatét, sőt még az október 7-i mészárlásét is – ezeket többek között a Pirate Wires és a WikiBias leplezte le.
A Wikipédia arab változatának azonban saját szabályai vannak. Az arab Wikipédia tele van a félretájékoztatástól és történelmi állításoktól kezdve az elfogult és nem szakszerű írásokon át a nyílt antiszemitizmusig, sőt az önellentmondásos bejegyzésekig, amelyeket erős cenzúra és korlátozott szerkesztési lehetőség egészít ki. A Jerusalem Post egy sor vizsgálatot és interjút készített, amelyek során mind tartalmi, mind operatív szinten feltárták a furcsaságokat és problémákat.
A tartalom
Az elfogultság a Wikipédia arab nyelvű változatában első pillantásra tetten érhető. A Wikipédia ikonikus gömb alakú logója az arab oldalon a palesztin zászló színeiben virít. A Wikipédia arab nyelvű változatának minden oldalát egy-egy fekete banner díszíti az elmúlt évben, amelyek nem sokkal az október 7-i mészárlás után kerültek az oldalra. Feliratuk így szól: „Szolidaritás a palesztin nép jogaival, nem a gázai népirtásra … nem a civilek megölésére, nem a kórházak és iskolák célba vételére … nem a félrevezetésre és a kettős mércére. Állítsátok meg a háborút … és terjesszétek az igazságos és átfogó békét”.
Ezek a nyilvánvaló politikai kijelentések ellentétben állnak a Wikipédia semlegességre és objektivitásra törekvésével. A banner és a logó azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a zsidókkal és Izraellel kapcsolatos különböző bejegyzések átböngészése a félretájékoztatás, az általánosítások és a bigottság megrázó élményét nyújtja.
A példák erre változatosak. A Salamon temploma nevű szócikkben ez áll: „Azt mondják, hogy Salamon temploma Jeruzsálem alatt található, és ezért akarták a zsidók néhány évvel ezelőtt lerombolni az Al-Aksza mecsetet, hogy megkeressék alatta Salamon templomát” – minden hivatkozás vagy lábjegyzet nélkül áll ez az általánosító és démonizáló passzus.
Hasonló démonizáló általánosítás – nem túl szakszerűen megírva – jelenik meg a Hebronra (arabul Al-Khalil) vonatkozó szócikk egyik passzusában, ahol ez áll: „A zsidók azt állítják, hogy Mózes kihúzta [József] bárkáját a Nílus mélyéről, és magával vitte, és hogy „Józsué bin Nun” eltemette azt egy Habarában (Hebronban) lévő barlangban. Ezzel az állítással és más állításokkal a cionizmuson keresztül fel akarják ébreszteni az emberek vallásos érzelmeit, és a semmiből fiktív történelmet akarnak kreálni”.”
A történelmietlen állításokra példa az Al-Aksza mecsetről szóló bejegyzés, amely a vallási hadísz irodalomra (7-8. századból származó szóbeli hagyományokra) támaszkodik empirikus történelmi bizonyítékként, azt állítva például, hogy „nem tudni pontosan, mikor épült először az Al-Aksza mecset, de Mohamed próféta hadíszaiban szerepel, hogy negyven évvel a Kába építése után épült…”.
Ugyanez a bejegyzés megemlíti az al-Aksza elleni, 1969-es gyújtogatási kísérletet, és a bűncselekményt „egy szélsőséges ausztrál zsidónak” tulajdonítja – holott a gyújtogató, Denis Michael Rohan nem volt zsidó. Megjegyzendő, hogy a Rohanra vonatkozó bejegyzés megemlíti keresztény hovatartozását, ami ellentmond az Al-Aksza bejegyzés tartalmának.
A bejegyzés ezután azzal vádolja Izraelt, hogy akadályozta a tűzoltási kísérleteket, majd egy meglehetősen kétes és valószínűtlen idézetet tulajdonít Golda Meir volt izraeli miniszterelnöknek, szintén releváns hivatkozás nélkül, miszerint: „Nem aludtam azon az éjszakán, mert azt képzeltem, hogy az arabok minden irányból tömegesen fognak bevonulni Izraelbe, de amikor eljött a reggel, és semmi sem történt, rájöttem, hogy azt tehetünk, amit akarunk, hiszen ez egy alvó nemzet.”. Furcsa módon a bejegyzés írója mintha tisztában lett volna ennek az „idézetnek” a bizarrságával, gyorsan hozzátéve: „Annak ellenére, hogy szkeptikusak vagyunk a kijelentés valóságtartalmával kapcsolatban, a hitelessége messze felülmúlja a jelentőségét, akár igaz, akár nem.
Ha Meir nem is mondta, az események akkor is világosan erre utalnak”.
Jeruzsálemmel kapcsolatban egy „Jeruzsálem arabsága az idők folyamán” című szócikk azt állítja, hogy a várost az „arab jebuziták” alapították, és azzal vádolja Dávid királyt, hogy „elfoglalta a várost a kánaániaktól”. A valóságban az ősi kánaáni nép nem volt arab.
Téves információk és elfogult írások modernebb témákban is megjelennek. Például az október 7-i mészárlásra a Hamász terrorszervezet által kitalált néven (Toufan Al-Aqsa, vagyis az Al-Aksza áradása hadművelet) hivatkoznak, így teremtve meg az állítólagos „kontextust” és a mészárlás indokát.
Az Al-Ahli kórházi elleni „mészárlásról” szóló szócikknél még mindig a robbanás után alig néhány perccel bejelentett 500 „mártír” eltúlzott száma szerepel, azt állítva, hogy csak az izraeli propaganda állítja, hogy iszlamista rakéták okozták a robbanást.
Egy egész bejegyzést találni „Izraeli propaganda az Al-Aksza áradása hadművelet során” címmel, amely például a nemi erőszakról szóló történetek „cáfolatának” van szentelve, és egy olyan bekezdést is tartalmaz, amely azt állítja, hogy a Hamász által október 7-én meggyilkolt Shani Loukról kiderült, hogy még életben van. A bejegyzés nyitó bekezdése azt állítja, hogy Izrael elkezdte terjeszteni a propagandát „különböző médiafegyverein és hírszerző szervein keresztül, élén a 8200-as egységgel, amely az elektronikus hadviselésre specializálódott… A csata első óráitól kezdve Tel-Aviv megpróbált sok hírt terjeszteni valódi bizonyítékok nélkül, hogy megpróbálja a palesztin ellenállási frakciókat a terrorizmussal összekapcsolni és nemzetközi szimpátiát szerezni”.
Egy másik jelentéktelen, mégis nagyon jellemző példa a „Palesztin konyha” című bejegyzésből származik. „Van egy egész rész, amelynek címe: „Izrael ellopja a palesztin konyhát”. A bejegyzés így szól: ‘A hagyományos palesztin konyha, az egyik legfontosabb dolog, amit Izrael igyekszik államosítani, ellopni a receptjeit, és a világnak izraeli ételekként mutogatni, teszi ezt olyan ételekkel, amelyek sokkalta régebbiek, mint maga az állam.”
„Néha törölnek egy olyan hivatkozást, amely Izraelre pozitív vagy a Hamászra negatív állításokat tartalmaz, és más hivatkozásokkal helyettesítik, amelyek az ellenkezőjét mondják”
– magyarázta egy izraeli kiberszakértő, kifejtve, hogy ezeket a változtatásokat a szerkesztők általában nem veszik észre, a mesterséges intelligencia eszközök azonban könnyen felismerik őket. „Egyszerűen mindenhol megtalálható” – zárta S..
A Wiki Arabic exkluzív szerkesztői klubja
A Wikipédia úgy mutatja be magát, mint egy szabad vállalkozás, ahol bárki hozzájárulhat a világ közös tudásához. A honlap tulajdonosa a Wikimédia Alapítvány, egy civil szervezet, amely elvből ritkán avatkozik bele egyes bejegyzések tartalmába és szerkesztési folyamatába, még akkor is, ha széleskörű elfogultságról és félretájékoztatásról szóló történetekkel szembesül.
Ilyen nyilvánvalóan történelmietlen állításokkal, félretájékoztatással és nyíltan antiszemita vérvádakkal szembesülve az ember azt várta volna, hogy a bejegyzések javítása és szerkesztése szükségszerűvé válik, és hogy a Wikipédia ösztönözni fogja ezeket a korrekciókat. A The Jerusalem Postnak nyilatkozó források azonban az arab nyelvű tartalmak szerkesztési kísérleteit követően másról számoltak be.
„Sajnos a nemzetközi Wikimédia Alapítvány és az angol nyelvű Wikipédia közössége nem hajlandó megmozdulni a honlapon rejlő Izrael-ellenes elfogultság miatt, és nem blokkolja véglegesen azokat a felhasználókat, akikről feljegyezték, hogy szisztematikusan dolgoznak az elfogultság terjesztésén, pedig ez egyértelműen sérti a Wikipédia semlegességi elvét” – mondta Dr. Shlomit Aharoni Lir, a Bar Ilan Egyetem és a Haifai Egyetem kutatója, a Forum Dvorah alapító tagja, aki több tanulmányt is készített az ingyenes enciklopédia elfogultságával kapcsolatban.
„Az Alapítvány mesterséges intelligencia eszközöket alkalmazhatna a semlegesség ellenőrzésére és az elfogult, egyoldalú szerkesztésekkel szembeni zéró tolerancia üzenetének közvetítésére. De erről sajnos hallani sem akarnak” – tette hozzá Aharoni Lir, aki rámutatott, hogy egy évvel ezelőtt egy tudományos folyóiratban megjelent egy cikk egy szerkesztői csoportról, akik a holokauszttal kapcsolatos bejegyzések szisztematikus elferdítésén dolgoztak, és az Alapítvány ebben az esetben sem avatkozott közbe.
„A Wikipédia elvileg egy olyan projekt, amelynek célja a tudás felhalmozása és demokratizálása, valamint a nyilvánosság részvételének ösztönzése az információk írásában és megosztásában.
Sajnálatos módon azonban propagandaprojekt lett belőle.
Tekintettel az oldal óriási népszerűségére és a Wikipédia bejegyzései Google általi visszakeresésére, ez világszerte milliók elméjének megmérgezésével ér fel” – zárta Aharoni Lir.
Shira Gutgold, az arab Wikipédia független kutatója hozzátette: „Az, hogy a banner még mindig ott van, azt jelenti, hogy a Wikimédiának nincs vele semmi baja. Az, hogy engedélyezik a márkájuk eszközeinek ilyen módon történő használatát, hallgatólagos jóváhagyást jelent. Ez különösen szembetűnő, mivel a szervezetek általában nagyon védik a márkaeszközeiket, és nem engedélyezik azok ilyen módon történő felhasználását.”
Gutgold más kihívásokra is rámutatott. „Számos terminológiával kapcsolatos kérdés van, amelyek kisebb súlyúak, de mégis nagyon fontosak. Folyamatos és kiterjedt erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megváltoztassák az IDF-re való korábbi hivatkozásokat, mint ‘az (izraeli) megszálló hadsereg’, és a ‘civileket’ néha ‘telepesek’-ként emlegetik. Törekvés van a mészárlás legitimálására a Hamász ‘A mi narratívánk’ című dokumentum alapján, és a civileknek okozott károk bagatellizálására”.
Végezetül Gutgold figyelmeztetett az ilyen narratívák ellenőrizetlenül hagyásának következményeire. „A Wikipédiát az egyetemeken bármilyen kutatás kiindulópontjaként használják, és a köznyelvben szinte automatikus tényellenőrző apparátusként használják.
A következő nagy kihívás a mesterséges intelligenciát és az azokat betanító nyelvi modelleket is érinti majd. Ez a front nem kevésbé fontos, mint a fizikai csatatér.”
Magde Kasszim, egy izraeli drúz aktivista és közösségi média szakértő hozzátette, hogy amikor megpróbált szerkeszteni néhány félrevezető információt a különböző cikkekben, azt tapasztalta, hogy a fiókját felfüggesztették. „Nagyon apró dolgokat javítanék ki; például néhány Izraelen belüli arab várost Palesztina alá írtak.
Ezért megváltoztattam Izraelre, és hamarosan rájöttem, hogy újra visszacserélték Palesztinára. Végül két évre zárolták a fiókomat”
– tette hozzá.
Egy negyedik, jól értesült, névtelenséget kérő forrás megerősítette, hogy jelentős különbség van az arab és az angol oldal szerkesztési irányelvei között: „Az új felhasználókat nem szerkesztőként határozzák meg, hanem egyfajta „köztes állapotba” kerülnek. Minden egyes szerkesztésük egyfajta ‘hátralékba’ kerül, amelyet csak a szerkesztőként regisztráltak hagyhatnak jóvá. Ellenkező esetben nem jelenik meg a bejegyzésben.” A forrás hozzátette, hogy körülbelül 1000 megerősített szerkesztő van, akik egy zárt csoportot alkotnak, és csak ők végezhetnek szerkesztéseket, amelyeket automatikusan jóváhagynak”.
A forrás a Wikipedián található információk átdolgozására és átírására irányuló összehangolt kezdeményezésekre utalva emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban volt egy eset, amikor a Wikimédia Alapítvány több olyan szerkesztőt blokkolt, akik az iráni rezsim kulturális és iszlám útmutatásért felelős minisztériumának nevében a cenzúra előmozdításában vettek részt, hozzátéve, hogy a Wikimédiának ugyanígy kell kezelnie az antiszemita jellegű törekvéseket is.
Jelentős belső válság
Ashley Rindsberg, aki a Wikipediánál a színfalak mögött zajló ádáz harcról szóló nagy leleplezésért felelős, a Postnak kijelentette:
a Wikimédia és a progresszív Tides Alapítvány közötti kapcsolatok legalább 2015 óta léteznek.
„Az elmúlt hetekben írtam a Wikipédia belső szerkesztési kultúrájának változásáról. A konzervatív hangokat elhallgattatták a viták során. Az egész belső ökoszisztéma megváltozott október 7-e után. A propaganda szintje a palesztinbarát oldalon kezdett emelkedni; az áradat elképzelhetetlen” – tette hozzá Rindsberg.
Rindsberg az Izrael-ellenes tartalmak, például a „Cionizmus, mint telepes gyarmatosítás” című bejegyzések megugrásáról is beszámolt, különösen az október 7-i mészárlás óta. Rindsberg szerint ez a bejegyzések kulisszái mögött zajló megbeszélésekben is megmutatkozott, rámutatva nagyjából 40 olyan szerkesztőre, akik kifejezetten a Palesztina-párti tartalmaknak szentelték az idejüket, és akik szerinte csoportokban dolgoztak, és de facto összehangoltan támadtak más szerkesztőket. „Ezeknek a vitáknak a vadsága megdöbbentő volt. Érveltek a nemi erőszakok megtörténte ellen a Nova fesztivál alatt, azt állították, hogy az izraeliek gyerekeket erőszakoltak meg, és még azon is dolgoztak, hogy töröljék a palesztin imám Hajj Amin Al-Husszeiniről készült képet, amikor egy koncentrációs táborban tett látogatást. Annak ellenére koordinálják erőfeszítéseiket, hogy ez hivatalosan nem megengedett a Wikipédián” – tette hozzá.
Rindsberg számára feltűnő a Wikipédia vezetőségének döntése, hogy tétlen marad ezzel a helyzettel kapcsolatban. „A honlap egész ethoszának lényege, hogy semleges maradjon – máskülönben nem is igazán „szabad enciklopédiánk” van, hanem inkább egy propagandagépezet, amelyben névtelen szerkesztők próbálják befolyásolni az emberek gondolkodását, beleértve a kormányzati beavatkozás lehetőségeit is. Mindannyian a Wikipédia szerkezetét és etikáját használják arra, hogy elrejtsék, amit tenni próbálnak.”
„A Wikipédia komoly belső válsággal néz szembe”
– tette hozzá Rindsberg, rámutatva, hogy bár a vezetőség tudhat arról, hogy mi jelenik meg a honlapjukon a folyamatban lévő Izrael-ellenes keresztes hadjáratról, ”még nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a közvélemény milyen képet alakít ki a Wikipédiáról napjainkban. Az emberek manapság már tudják, hogy a Wikipédia elfogult és megbízhatatlan lett” – zárta.
S., a fent említett kiberszakértő hozzátette: „Ezeket a dolgokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Több mint félmilliárd arab anyanyelvű ember él, és az első dolog, amit látnak, amikor belépnek a Wikipédiára, az az, hogy Izrael népirtást követ el, kórházakat és iskolákat bombáz, és megmagyarázhatatlan erőszakkal lép fel.
Ez a tendencia és a semlegesség hiánya az arab (és angol) nyelvű Wikipédiában nagyban hozzájárul a gyűlölet és a konfliktus állandósulásához és az igazság elhomályosításához.”
„Bárhová nézel, még a leghétköznapibb témákban is, ellenségeskedést, előítéleteket és radikálisan elfogult narratívát találsz Izrael ellen. Még ha nem is úgy neveltek, hogy gyűlöld Izraelt, akkor is így és ezeken a helyeken keresztül fogod megkapni – ezt fogja látni minden arab gyerek a Google-on, ezt fogja rögtön elmondani nekik az AI, és ha nem teszünk ellene semmit – csak rosszabb lesz.”
Hozzászólások
Michal Wander Schwartz, a Wikimédia Izrael vezérigazgatója a Jerusalem Postnak elmondta: „A Wikipédia minden egyes közössége önállóan működik, és a saját nyelvén hoz döntéseket a projekt politikájáról és tartalmáról. Sajnos az arab Wikipédia-közösség úgy döntött, hogy a Wikipédia márka erőforrásait nem megfelelő célokra használja fel. A héber Wikipédia közössége és a Wikimédia Izrael tiltakozását fejezte ki ez ellen a Wikimédia mozgalom nemzetközi fórumain, valamint a Wikimédia Alapítvány végrehajtó bizottsága előtt, amely sajnos tartózkodik attól, hogy beavatkozzon az arab közösség döntésébe.”.
