Ellentétben azzal, amit sok izraeli hisz, a zsidó államnak sok támogatója van Európában, „de szükségük van a megfelelő információkra” – mondja az IDSF alapítója és elnöke, Amir Avivi nyugalmazott dandártábornok.
Az olasz parlament alsóháza júliusban Izrael-párti határozatot fogadott el, miközben elítélte a globális antiszemitizmus növekedését az október 7-i palesztin mészárlást követően – írja a jns.org.
Az Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum (IDSF) szerint a Fórum és az olasz képviselőház tisztviselői között néhány héttel a szavazás előtt lezajlott találkozók sorozata nagy hatással volt a határozat szövegezésére.
“Az elmúlt év során azon kaptuk magunkat, hogy egyre inkább részt veszünk az EU parlamentjeinek felvilágosításában az izraeli helyzetről” – mondta a JNS-nek Amir Avivi nyugalmazott dandártábornok, az IDSF alapítója és elnöke.
„Az izraeliek gyakran úgy érzik, hogy az európaiak nem kedvelnek minket, vagy nem támogatják az izraeli politikát, de a magas rangú tisztviselőkkel és tábornokokkal folytatott megbeszélések alapján azt mondhatom, hogy sok támogatónk van, de szükségük van a megfelelő információkra, hogy megértsék a problémákat.”
Az állásfoglalás elítélte a Hamász terrorszervezetet, és egyenlőségjelet tett a Palesztin Hatóság és a Hamász közé azzal, hogy a törvényhozók kijelentették: mind a Hamász, mind a Palesztin Hatóság egyformán elfogadhatatlan választás a Gázai övezet kormányzására a jelenlegi háború után.
Az olasz állásfoglalás támogatta ugyan az Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet és a „kétállami megoldást” szorgalmazta, de javasolta, hogy a családok vagy klánok által képviselt mérsékelt arabokat támogassák, hogy a fent említett szervezetek helyett ők vegyék át a Gázai övezet irányítását.
A képviselők felszólítottak továbbá a 2006-os, második libanoni háborút lezáró 1701-es ENSZ BT-határozat végrehajtására is, hogy egyértelművé tegyék Irán és terrorista megbízottjai számára, hogy a libanoni békefenntartó ENSZ misszió olasz kontingense nem fogja eltűrni a Hezbollah vagy bármely más libanoni erő Izrael felé irányuló agresszióját.
Végül az állásfoglalás elfogadta az antiszemitizmus szigorú definícióját.
Avivi hozzátette:
„A radikális iszlámmal kapcsolatos európai kihívások miatt egyre inkább tudatosul, hogy Izrael valóban a nyugati társadalom frontvonalában van, és ha Izrael nem jár sikerrel, akkor ez olyasmi történik, amivel Európának kell majd foglalkoznia”.
Avivi szerint az egyik legnagyobb változás, amelynek tanúja volt, és amely az olasz állásfoglalásban is tükröződik, az, hogy
„egyre több európai érti meg, hogy a Palesztin Hatóság a probléma része, nem pedig a megoldásé”.
Azt is megértették, hogy „a palesztin társadalom nem támogatja a Palesztin Hatóságot, és egyre inkább tudatosul [Európában], hogy valójában terroristáknak fizetnek ki milliárdokat. … Amint elkezdtünk alternatívákat mutatni ezeknek a tisztviselőknek, amelyek nem azon alapulnak, hogy a Hamász vagy a Palesztin Hatóság egy nappal [a gázai háború] után átveszi az irányítást, könnyebbé vált meggyőzni a parlamentet arról, hogy szükség van a hozzáállásuk megváltoztatására”.
Az IDSF már jóval október 7-e előtt is aktívan tevékenykedett Olaszországban. Avivi 2023. szeptember 20-án, mindössze néhány nappal a Hamász terroristák mészárlása előtt beszélt az olasz parlament előtt arról a fenyegetésről, amelyet Irán jelent Olaszországra nézve, és arról, hogy Izrael valószínűleg a közeljövőben teljes körű háború felé tart az Iszlám Köztársasággal.
Az IDSF a közelmúltban nyolc találkozót tartott Brüsszelben, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban tisztviselőkkel, hogy megvitassák az izraeli helyzetet, és alternatív megközelítéseket kínáljanak „a gázai társadalom deradikalizálásával” kapcsolatban.
Avivi elmondta, hogy elmagyarázta a tisztviselőknek, hogy a Hamászt el kell pusztítani Gázában, és nem szabad hagyni, hogy újjáépüljön.
„Az IDF-nek a Júdeához és Szamariához hasonló műveleti szabadságot kell biztosítani [Gázában]. Nem lehet deradikalizálni, amit a gyerekek hároméves kortól kapnak, hacsak nem vagyunk ott”
– mondta.
„Elmagyaráztuk ezeknek a tisztviselőknek, hogy ez egy hosszú távú folyamat. Nem akarjuk Gázát hosszú távon ellenőrizni, de ha megnézzük a második világháborút, a szövetségesek négy évig tartották fenn Németország katonai megszállását, és hat évig Japánét, ami lehetővé tette a Marshall-tervet. Hosszú távon arról beszélünk, hogy helyi klánok veszik át az irányítást, kantonokkal, mint Svájcban, vagy emírségekkel. De ebben nem lehet szerepe a Hamásznak.
A Hamász győzelme a világ minden radikális muszlimját megerősítené”
– mondta.
Itai Medina, az IDF volt tábornoka – aki a miniszterelnöki hivatalnak és az IDSF tanácsadó testületének is tagja – a JNS-nek elmondta, hogy az olasz képviselőkkel való találkozó célja a szavazás előtt az volt, hogy „őszinte, szerény, világos és elfogulatlan szakmai képet adjanak arról, ami Izraelben történik, és terjesszék az igazságot, miközben igazolják, amit Izrael tesz”.
Azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a párbeszéd, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldaliak, közvetítők jelenléte nélkül, lehetővé tette számukra, hogy közvetlenül kérdezzenek minket, mi pedig közvetlenül válaszolhattunk”.
Medina elmondta, hogy bár kezdetben Izrael az október 7-i mészárlást követően megkapta a világközösség támogatását, „három-négy hónap elteltével olyan helyzetbe kerültünk, amelyben igazolni kellett tetteinket.
Voltak politikusok az Egyesült Államokban, néhány progresszív szervezet, még a Fehér Házban ülő barátaink is úgy gondolták, hogy mi vagyunk az agresszorok.
Ezért minden olyan állásfoglalást, amely negatív fényben tüntet fel minket, azzal vádol, hogy mi vagyunk az agresszorok, vagy azt állítja, hogy civileket veszünk célba, meg kell támadni”.