Izrael közelmúltbeli döntése, hogy engedélyezi Elon Musk Starlink nevű cégének, hogy az műholdas internetszolgáltatást nyújtson egy gázai tábori kórháznak, amelyet az Egyesült Arab Emírségek épített, olyan változást jelent a folyamatban lévő háborúban, amelynek nagyobb jelentősége lehet, mint amilyennek látszik — véli Yaakov Lappin a JNS-en megjelent cikkében.
A technológiai milliárdos vállalkozó Musk augusztus 10-én posztolta az X-en, hogy reméli, „többet tud tenni a gázai emberek megsegítéséért”, három héttel azután, hogy cége megkezdte az internetszolgáltatás nyújtását, megkönnyítve a video-orvosi konzultációkat a rafahi kórházban. Musk köszönetet mondott az Egyesült Arab Emírségeknek a projektben való részvételért.
Az izraeli kommunikációs minisztérium februárban hagyta jóvá a kezdeményezést, és ezzel megváltoztatta azt a korábbi politikát, amely megtagadta a Starlink hozzáférését Gázában.
Izraeli megfigyelők szerint a korábbi politika megváltoztatására a módosult körülmények miatt került sor az övezetben, valamint azért, mert
a humanitárius megfontolások, az operatív szükségletek és a szélesebb körű geopolitikai számítások közötti kényes egyensúlyt akarták elérni, amely a térségből érkező külső szereplőket és a magánszektort nagyobb szerepvállalásra ösztönözheti a háború utáni Gázában.
Moshe Fuzaylov, a Misgav Nemzetbiztonsági és Stratégiai Intézet munkatársa, aki korábban a Sin Bet belbiztonsági szolgálatnál töltött be vezető beosztást, a JNS-nek elmondta, hogy a korábbi izraeli politikát az az aggodalom vezérelte, hogy a Hamász a Starlink szolgáltatásait terrorista műveleteinek megkönnyítésére használta.
„A Hamász, Izrael legfőbb ellensége a Gázai övezetben, nagymértékben támaszkodik a kommunikációs infrastruktúrára az információk továbbítása, a parancsok kiadása és a katonai akciók koordinálása érdekében” – magyarázta Fuzaylov.
Az izraeli kormány a konfliktus kezdetén attól tartott, hogy a korlátlan internet-hozzáférés biztosítása lehetővé tenné a Hamász számára, hogy professzionális kommunikációt tartson fenn, ami megnehezítené Izrael erőfeszítéseit a műveleti képességeinek megzavarására és felszámolására.
Emellett jelentős aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az ellenséges szereplők az internetet a Hamász támogatására használják a terrorista akciókról készült élő videók terjesztése vagy az izraeli morál megrontására vagy Izrael negatív színben való feltüntetésére irányuló álhírek terjesztése révén.
Fuzaylov hozzátette:
„Egy ellenőrizetlen internetes hálózathoz csatlakozva külső szereplők megpróbálhatják támogatni a Hamászt vagy digitális eszközökkel segítséget nyújtani, például pénzeszközök átutalásával, műveletek koordinálásával vagy titkos információk megosztásával”.
Ez a kockázat kiterjedt az izraeli infrastruktúra elleni kibertámadásokra vagy érzékeny adatok kiszivárgására.
Ahogy azonban a háború alakult, úgy változott Izrael helyzetértékelése is. Hosszú és alapos tanácskozások után Izrael beleegyezett abba, hogy szigorú feltételek mellett, elsősorban humanitárius célokra engedélyezze a Starlink működését.
Fuzaylov szerint ezt a változást az a felismerés vezérelte, hogy a konfliktus során a Gázai övezetben való kiterjedt izraeli jelenlét olyan működési környezetet biztosított, amelyben az ellenőrzött internet-hozzáférés előnyei meghaladták a kockázatokat. „A szolgáltatásokat most elsősorban humanitárius célokra engedélyezik, például kórházakban és más, az izraeli biztonsági hatóságok által előzetesen jóváhagyott létesítményekben” – mondta.
Az Egyesült Arab Emírségek és Gáza jövője
A közvetlen biztonsági aggályokon túlmenően a közelmúltban az Egyesült Arab Emírségek szerepe is felmerült Gáza jövőjében.
Az Egyesült Arab Emírségek hatalmas vagyonával és az infrastruktúra-fejlesztés terén szerzett széles körű tapasztalatával kulcsszerepet játszhatna a Hamász utáni Gázai övezet újjáépítési erőfeszítésekben.
Fuzaylov részletesen kifejtette az Egyesült Arab Emírségek lehetséges szerepét, azt sugallva, hogy az ország – miután Izrael elérte háborús céljait – fontos szerepet játszhatna egy „Marshall-terv” kidolgozásában Gáza számára.
Több olyan területet is kiemelt, ahol az Egyesült Arab Emírségek jelentős hozzájárulást tudna nyújtani.
„Az EAE segíthet Gáza infrastruktúrájának újjáépítésében, különösen az egészségügy, az oktatás és a kommunikáció területén”
– mondta Fuzaylov.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Arab Emírségek részvétele magában foglalhatja kórházak építését, a víz- és villamosenergia-infrastruktúra helyreállítását, valamint ipari övezetek létrehozását a fejlettebb helyi gazdaság támogatása érdekében.
Fuzaylov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Arab Emírségek biztosítani tudja, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a polgári lakossághoz anélkül, hogy akaratlanul megerősítenék a Hamászt.
„Az olyan projekteket, mint a Starlinkkel együttműködve működtetett kórház, nemzetközi felügyelet alá lehetne helyezni, hogy megakadályozzák az erőforrások katonai célú cinikus kihasználását”
– mondta.
Megjegyezte továbbá, hogy az Ábrahám-egyezmények iránti elkötelezettségével összhangban az Egyesült Arab Emírségek értékes tapasztalatokat szerzett az iskolai tanterv megváltoztatásában és az egykor Izraellel szemben ellenséges attitűdök megváltoztatásában, és ezt a tapasztalatot a Hamász mint uralkodó rendszer felszámolása után a gázai kulturális változások elősegítésébe is be tudná vinni.
„Az Egyesült Arab Emírségekkel való együttműködés fontos kulcs lehet a Gáza hosszú távú helyreállítási programjában” – mondta Fuzaylov – „egy olyan terv, amely mind Izrael stratégiai érdekeit, mind a térség mérsékelt szunnita országainak érdekeit, valamint a helyi lakosság humanitárius szükségleteit szolgálhatja. A mérsékelt regionális szunnita államokkal való izraeli kapcsolat magában hordozza annak lehetőségét, hogy száműzzük Gázából az iráni befolyást, amely az olyan államok esküdt ellensége, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Jordánia és persze Izrael”.
„Először győzzük le a Hamászt”
Eyal Zisser professzor, a Tel-Aviv-i Egyetem rektorhelyettese szintén kulcsfontosságúnak tartja az Egyesült Arab Emírségek szerepvállalását. „Az emírségek minden bizonnyal szerepet játszhatnak, és hajlandóak is rá, de először a Hamászt kell véglegesen legyőzni” – hangsúlyozta Zisser.
Amíg a Hamász tartja kezében az irányítást, addig ellen fog állni minden olyan törekvésnek, amely a gázai tájkép átalakítására irányul – mondta.
„Izrael kezdettől fogva engedélyezte az ilyen tevékenységeket – az internet és a média használatát itt-ott Gázában -, hogy ne szorítsanak minket sarokba az ENSZ Biztonsági Tanácsában és az Egyesült Államok kormánya által, és hogy csökkentsük a polgári lakosság megkárosításának vádjával való kitettséget. Ez megkönnyíti az orvosi és humanitárius segítségnyújtást is” – mondta Zisser.
Közben úgy tűnik, hogy Izrael kapcsolata a Starlinkkel túlmutat a gázai kérdésen: a Ynet június 26-án arról számolt be, hogy az izraeli pénzügyminisztérium és a kommunikációs minisztérium „megvizsgálta a Starlink műholdas szolgáltatásainak használatának lehetőségét abban az esetben, ha az északi fronton bekövetkező eszkaláció miatt megszakadna az izraeli internetkapcsolat.
„Kormányzati tisztviselők hangsúlyozták a Starlink műholdak telepítésének szükségességét, hogy stabil internetkapcsolatot biztosítsanak a hosszabb áramkimaradások idején”
– folytatódik a jelentés.
