Kamala Harris amerikai alelnök, a demokraták elnökjelöltje jelenleg szűk előnnyel vezet a zsidó szavazók körében republikánus ellenfelével, Donald Trump volt amerikai elnökkel szemben a 2024-es elnökválasztáson – derült ki egy új felmérésből.
A Richard Baris közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint a zsidó szavazók 52,7 százaléka Harrist, míg 45,9 százaléka Trumpot támogatja.
A felmérés a demokraták támogatottságának jelentős visszaesését jelzi a zsidó szavazók körében.
A zsidók hagyományosan a demokraták felé hajló szavazóbázisnak számítanak. A Jewish Virtual Library szerint 1968 óta az amerikai zsidó szavazók átlagosan 71 százalékban a demokrata, 26 százalékban a republikánus jelöltre szavaztak az elnökválasztásokon.
2020-ban a zsidó szavazók 68 százaléka támogatta Joe Bident, és 30 százalékuk Trumpot.
2016-ban pedig 71 százalékuk támogatta Hillary Clintont, és csak 24 százalékuk Trumpot.
Dwight Eisenhower volt az utolsó republikánus, aki 1956-ban a zsidó szavazatok legalább 40 százalékát kapta.
„A zsidó szavazatok megoszlása nagyon szoros. Ezt mindannyiunknak szemmel kell tartanunk” – mondta Baris szerdán a „People’s Pundit” című online műsorában.
A zsidó szavazók „nyilvánvalóan nem bíznak annyira Kamala Harrisben [mint Joe Bidenben]” – folytatta Baris, a Big Data Poll igazgatója.
Baris felvetette, hogy a zsidó szavazók elfordulása a Biden-kormány szerinte „Izrael-ellenes politikájának” köszönhető.
„Nem szabad elfelejteni, hogy bár a zsidó szavazók nagy része ebben az országban szekuláris és liberális, mégis zsidónak vallják magukat. Köztük nem áll olyan jól Harris, mint Joe Biden” – tette hozzá Baris.
Bár Biden többször hangot adott annak, hogy támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, Harris várhatóan ellenségesebben fog viszonyulni a zsidó államhoz, ha novemberben megnyeri a választást. Harrisnek nincs olyan évtizedes kapcsolata izraeli vezetőkkel, mint Bidennek, és inkább ápol szorosabb kapcsolatokat a baloldali-progresszív demokratákkal, akik közül sokan egyre inkább azt követelik, hogy az Egyesült Államok forduljon el – vagy legalábbis keményebb megközelítést alkalmazzon Izraellel szemben.
Harris a gázai háború idején sürgette a Fehér Házat, hogy legyen „szimpatikusabb” a palesztinokkal, és foglaljon „keményebb” álláspontot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben. Alelnökként nem zárta ki azt sem, hogy „következményekkel” járna Izrael számára, ha nagyszabású katonai offenzívát indítana a Hamász-zászlóaljak felszámolására a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában, a polgári lakossággal kapcsolatos humanitárius aggodalmakra hivatkozva.
Harris „azonnali tűzszünetre” szólított fel Gázában jóval Biden előtt, és a jelentések szerint a Fehér Ház munkatársai márciusban arra kényszerítették, hogy enyhítsen egy Izraellel szemben túl keménynek ítélt beszédének megfogalmazásán.
Nemrég Harris azért került kritikák középpontjába, mert kihagyta Netanjahu amerikai kongresszusi beszédét, hogy részt vegyen egy afroamerikai diákszövetség kongresszusán. Később a héten Harris találkozott az izraeli miniszterelnökkel, és megerősítette Izrael jogát a Hamász gázai elpusztítására, de megfogadta, hogy „nem fog hallgatni” a palesztin áldozatokról.
A Republikánus Zsidó Koalíció vezérigazgatója, Matt Brooks kifogásolta, hogy Harris nem vett részt Netanjahu kongresszusi beszédén.
„Kamala Harris megbukott a zsidó közösséggel szembeni első próbatételén, amikor úgy döntött, hogy inkább részt vesz egy diákszövetségi találkozón, minthogy a szenátus elnökeként elnököljön,
miközben Amerika egyik legfontosabb szövetségese a kongresszus együttes ülésén szólal fel háború idején”
– mondta Brooks.
Közben Trump a héten egy interjúban azt mondta, hogy Harris, aki zsidó férfihoz ment feleségül, „nem szereti a zsidó embereket”, egyetértve egy rádiós műsorvezetővel, aki Doug Emhoffot „szar zsidónak” nevezte.
A múltban Trump gyakran kritizálta az Izrael-ellenes és a demokratákra szavazó zsidókat.
