David Cameron brit külügyminiszter szerint Izraelnek az ellene indított iráni támadás ellenére óvakodnia kell a helyzet további eszkalációjától. Cameron kijelentette, hogy London nem támogatna egy esetleges izraeli válaszcsapást.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
David Cameron a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell a támadásra, Nagy-Britannia azonban Izrael barátjaként arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy a szívük mellett az eszükre is hallgassanak, és ne csak kemények, hanem okosak is legyenek.
A brit külügyminiszter szerint Izraelnek fel kell ismernie azt is, hogy Irán valójában már vereséget szenvedett, mivel a támadás kudarcba fulladt.
A helyes eljárás Izrael számára most az eszkaláció elkerülése – mondta Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Hozzátette: a figyelmet ismét a Hamászra kell összpontosítani, mivel a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet még mindig sok embert tart fogva azok közül, akiket az Izrael ellen tavaly októberben elkövetett terrortámadás során hurcolt el.
Cameron hangsúlyozta, hogy a Hamász túszai között brit állampolgárok is vannak.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány által Izraeltől kért visszafogottságnak London szerint miként kell megnyilvánulnia, a brit külügyminiszter azt mondta,
hogy el kell kerülni a támadások újabb hullámát.
David Cameron megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a Gázában folyó harcokat szüneteltetni kell, annak érdekében, hogy további nagy mennyiségű segélyt lehessen bejuttatni az övezetbe.
Cameron részletek nélkül megemlítette az Irán elleni újabb szankciók lehetőségét is. Úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni a szankciók és egyéb nyomásgyakorlási eszközök alkalmazását annak megakadályozása érdekében, hogy Irán ismét megtámadja Izraelt.
A brit külügyminiszter szerint Irán 301 különböző légi támadóeszközt indított Izrael ellen. A támadásnak több ezer áldozata és sebesültje lett volna a civil lakosság körében, ha az izraeliek, az amerikaiak és kis részben mi nem lőttük volna le”ezeket az eszközöket – fogalmazott Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Rishi Sunak brit miniszterelnök előző nap jelentette be, hogy a brit királyi légierő (RAF) is részt vett az Izrael ellen végrehajtott iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőtt.
Arra a kérdésre, hogy ha Izrael megtorló támadásra szánná el magát, Joe Biden amerikai elnökhöz hasonlóan a brit kormány is azt üzeni-e Izraelnek, hogy ebben nem lenne hajlandó részt venni, David Cameron azt mondta: London álláspontja az – és ezt meg is üzente az izraelieknek -, hogy Izrael ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a helyzet eszkalálódásához vezetnének.
„Azt tanácsoljuk, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót”
– hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Hasonló helyzet már korábban előállt: az 1991-es kuwaiti háború során. Akkor Szaddam szovjet Scud rakétákkal lőtte Izraelt, elsősorban Tel-Aviv és Haifa volt a célpont, bár Izrael nem volt hadviselő fél. Akkor az USA meggyőzte Izraelt, hogy álljon el bármiféle megtorló akciótól. Ezt az USA akkor maga megtette azzal, hogy Irakra meggyőző katonai vereséget mért.
A mostani helyzet természetesen más hátterű, részben más szereplőkkel.
Ha Izrael most elállna a választól egy világos casus belli után, azzal nyerne is, veszítene is. Amit nyerne, az rokonszenv a világközvélemény részéről, ami enyhítené a gázai, amúgy jogos hadjárat miatti, ellene felkorbácsolt érzelmeket. Nyerne a világgal együtt abban is, hogy megkímélné magát és a világot egy nagyobb háború összes következményétől, és egyelőre erkölcsi győztesként kerülne ki a pillanatnyi konfliktusból.
A veszteségi listán katonai elrettentő tekintélyének erodálása állna, valamint az a tény, hogy ezzel további időt és teret engedne Irán további fegyverkezésére.
Ez utóbbi egy nagyon jelentős, és főleg tanulságos tényező!! Ez lett a következménye a gyenge kéz, és „liberális” eljárás politikájának, ami Obama érdeme elsősorban, de az EU országai sem léptek fel erélyesen a mai napig az abszurd és életveszélyes fanatikus iszlámfundamentalista rezsim ellen. (Ugyanez történt és történik az Európát elárasztó migránstömegek ügyében.) Az alapprobléma abban áll, hogy olyan naivnak minősíthető szabályrendszert követnek, (liberális, humanitárius és „erkölcsi” megfontolások alapján), amiket azok, akikre vonatkozóan ezeket alkalmazzák, csak kihasználnak és maguknak eszük ágában sincs ezeket hasonlóval viszonozni. Ennek következménye, hogy minél tovább folytatják ennek az életidegen alapállásnak az alkalmazását, annál nehezebb lesz később a hibát korrigálni, és annál nagyobb veszteségekkel fog járni, ha ez egyáltalán lehetséges lesz. A kontrollálatlan migráció eredményeit már jó ideje kézzel foghatóan átéli Európa, a katonai-politikai megalkuvás most érik be. Mindehhez hozzá jön a komfort-szempont (olcsó iráni olaj, kereskedelmi hasznok, stb.) De ennek magas ára lesz!!! Izrael és néhány realista hang már annak idején figyelmeztetett az Obama-féle, Iránnal kötött megállapodás azon életveszélyes hiányosságára, hogy ez nem foglalkozott sem az iráni fegyverkezés, rakétafejlesztés, sem a terjeszkedő, proxi erők kiépítését és felfegyverzését folytató iráni tevékenységgel. Pedig annak a veszélye már akkor teljesen világos és egyértelmű volt, amire hangsúlyosan és sokszor felhívta Izrael a figyelmet – hiába! A következményeket most, és már jó ideje látjuk és átéljük.
PS. Még itt utólag megjegyezném casus belli-ügyben, hogy Irán a damaszkuszi követségének bombázását tekinti annak. Csak éppen ott hibádzik a dolog, hogy az ott összegyűlt iráni katonai vezetők Izrael elleni fegyveres támadások kitervelésének és végrehajtásának vezetői, aki Irán Izrael ellen viselt háborújának a fő szereplői, így legitim célpontok. Ez a háború ugyanis Izrael megsemmisítésének céljával folyik Irán részéről.
Annyit fuznek hozza Izrael onmegtartoztatasanak elonyeihez, hogy a vilag kozvelemenyen tul megerosodne a mersekelt (szunnita) arab orszagokkal az , egyelore csak a szinfalak mogotti, egyuttmukodes. Ez egyreszt azt jelentene, hogy, mint most bebizonyosodott, nagyon effektiv vedekezest tesz lehetove, masreszt, egy esetleges haboru eseten, Izrael hasznalhatna a legitamaszpontjaikat. De meg ennel is fontosabb: az arab orszagok szamara most meg nyomatekosabban bebizonyosodott, hogy a palesztinok nem csak Izrael problemaja, hanem honapok alatt az egesz terseget kepesek haboruba sodorni. Tehat az elobb emlitett szovetseg nem tamogatna a szelsoseges palesztin „egyallamisagot” (from the river…), nyomast gyakorolna a palesztinokra, hogy a kapott penzt a gazdasagba ontsek, ne fegyverekre.
Ami a varhato kompromisszumot illeti, valoszinuleg Izrael nem mondhat le a valaszrol, mert ahogy mondjak, arrafele az onmegtartoztatas gyengeseget sugaroz, es ezt szinte biztosan felreertik. Tehat a varhato reakcio egy, a nyugattal es az arab orszagokkal egyeztetett, minimalis pusztitassal jaro akcio lesz, valoszinuleg Iran hatarain kivul.
Es ami nem elhanyagolhato, az a szombat ejjeli legvedelmi teszt eredmenye: a 3 fantasztikusan hatekony rendszert ugy fogjak venni a vilagban, mint a cukrot, es igy visszajon az a nehany milliard, amit Izrael ellovoldozott az ejjel.
Azt gondolom, hogy az arab országok (a szunniták mindenképpen) is látnának előnyöket és hátrányokat is a az izraeli reakció elmaradása esetén.
Előny: közeledhetnének ismét Izraelhez, ami már korábban elkezdődött, és a hamasz-támadás és ennek következménye állította meg a folyamatot (ez is volt a támadás egyik célja). Egy komolyabb háborút nem kiszámítható következményekkel ezek az országok sem kívánnak.
Hátrány: Ezek az országok valójában szívesen ártanának Iránnak, ami ugyan muszlim ország, de nem arab, és nagy bajkeverőnek és riválisnak számít a muzulmán világban. Úgy is gondolkodhatnak, hogy egy iráni-izraeli háború minkét országot meggyengíti, ami ellen alapvetően nem lenne kifogásuk, és saját részükről ebben csak előnyöket látnának.
Hidd el, a szunnita orszagok sokkal jobban felnek a siita Irantol, mint Izraeltol. A vezetok baja az, hogy a lakossag tobbsege utalja Izraelt a palesztin propaganda miatt. Az irani fenyegetes (mert azert a haborutol mindenki fel) segit a kiralyoknak, elnokoknek, stb. meggyozni a lakosagot az Izraellel valo konszolidacio elonyeirol.
Reméljük így lesz!
Ha ennyire kiszámitható a támadó eszközök célpontja akkor ami az arab koloniák felé tart átengedtem volna.
Mit ertesz arab koloniakon? Izrael, amennyire lehet, vedi az arab varosokat es falvakat is, de pl. a Negevben ez nehez az elszort telepulesek miatt. Az viszont gyakori remalmom, hogy egy raketa raesik az El-Akszara, es akkor Izraelt vadolnak a robbantassal. De Jeruzsalemet szuper erosen vedik :-)))
Ami Gaza felé vagy Ramallahra potyogna
Amikor Izrael kezdi visszaütni a muszlimot aggódik a világ.
Mindent az érdekek motiválnak. Izrael létérdeke egy gyenge Irán (minden függelékével/proxijával együtt), Irán deklarált célja Izrael felszámolása, Törökország célja minél nagyobb befolyás a muszlim világban. Szaúd-Arábia érdeke a szunnita irány fölénybe kerülése a síitákkal szemben, az USA minimális érdeke status quo fenntartása, az Oroszok érdeke, hogy minél szabadabban garázdálkodhassanak Ukrajnában, stb.