Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését az Európai Uniós külügyi tanácsülésén, ennek megfelelően tehát nem is születhetett ilyen döntés – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Magyarország kivételével az Európai Unió valamennyi országa figyelmeztette Izraelt hétfőn, hogy ne indítson offenzívát Rafahban, amely szerintük tovább mélyítené a Gáza déli részén fekvő városban összezsúfolódott mintegy 1,5 millió menekült helyzetét. Magyarország hasonló álláspontot képviselt az izraeli telepesek szankcionálása kapcsán is.
Szijjártó Péter az ülés utáni sajtóértekezletén a közel-keleti napirendi pont kapcsán rendkívül feszült, a személyeskedés határát sokszor súroló vitáról számolt be, amelynek során nem született megállapodás a több tagállam is által szorgalmazott, izraeli telepesekkel szembeni szankciókról, amelyek elfogadását tájékoztatása szerint hazánk továbbra sem támogatja.
„Kezdetben volt egy-két – és most ezt szó szerint értem, hogy egy-két – másik ország is, amely hozzánk hasonló álláspontot képviselt. Nekik idővel megváltozott az álláspontjuk – maradjunk ennyiben –, vagy finomodott az álláspontjuk, igazodott a többségéhez, s
így Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését, így erről döntés ma nem is születhetett”
– mutatott rá Szijjártó.
A külügyminiszter hangsúlyozta: egy ilyen lépés további feszültségeket szítana egy terrortámadást szenvedett országban, amely jelenleg komoly terrorellenes műveletet hajt végre, ennek a sikere pedig nemcsak izraeli, hanem egyben globális érdek is.
„Ezt a terrortámadást szenvedett országot gyengítené, hogy ha állampolgáraival szemben szankciókat foganatosítanánk” – vélte, hozzátéve, hogy az intézkedéssel fokozódhatna a feszültség Ciszjordániában is, ahova adott esetben így akár át is terjedhetnének a harcok.
„Szerintem ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Újabb, feszültséget generáló döntésre semmifajta szükség nincs, az kifejezetten veszélyeztetné a Közel-Kelet és ezáltal Európa biztonságát is” – közölte.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány ugyanakkor újabb szankciókat sürgetett a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel szemben.
„Ebben egyetértés látszott, azonban több tagország összekötötte ezt a két kérdést, számomra teljesen elfogadhatatlanul, s azt az álláspontot képviselték, hogy a két uniós döntés nem történhet meg egymás nélkül” – fogalmazott.
„Ez szerintem elfogadhatatlan álláspont (..) A Hamász és az izraeli telepesek közé egyenlőségjelet tenni, az súlyos Izrael-ellenességre szolgáltat bizonyítékot”
– folytatta.
„Tehát mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a Hamászt a lehető legsúlyosabb szankciókkal kell sújtani, a telepesek szankciós listára helyezése viszont nem indokolt” – fűzte hozzá.
A miniszter végül érintette Libanon helyzetét is, kiemelve, hogy ma a legfontosabb feladat a fegyveres konfliktus kiszélesedésének megakadályozása, ugyanis amennyiben az átterjed a térségbeli államokra, akkor a harcok nem fognak megállni az adott ország határánál, hanem lángba boríthatják a teljes Közel-Keletet, ez pedig Európa biztonságára is súlyos kihatással lehetne.
„Ezért azt kezdeményeztem, azt szorgalmaztam, hogy a legitim libanoni kormány kapjon meg minden támogatást az Európai Unióból annak érdekében, hogy el tudják kerülni az izraeli-libanoni határon a fegyveres összetűzések oly mértékű elmérgesedését, hogy az a háború továbbterjedését jelenthesse”– mondta.
Arra is kitért, hogy Magyarország természetesen egyetért azzal, hogy minden egyes háborúban nagyon lényeges a civilek védelme, ennek jelenként a kormány eddig már félmillió dollárnyi segítséget nyújtott Egyiptomnak és a jeruzsálemi latin patriarkátusnak a polgári lakosság megóvására.
„Természetesen szorgalmazzuk a túszok azonnali szabadon engedését. Ennek tekintetében semmifajta feltételt nem fogadunk el, egy reális megállapodást kell tető alá hozni, és remélem, hogy a katariaknak és az egyiptomiaknak mindez majd sikerül is” – összegzett.
