Varga Judit miniszteri tevékenységét – információk híján – nehéz megítélni. Facebook profiljáról annyi állapítható meg bizonyosan, hogy nem fújta szét a haját a szél sem Strasbourgban, sem Luxembourgban. Egyéb interjúiban, a munkájáról szóló beszámolókban egyértelmű meggyőződéssel rendelkező, határozott vezetőnek mutatkozott. Sebes Gábor jegyzete.
Van azonban a munkásságának egy része, amiben láthatóan kudarcot vallott, és a kudarc okairól nem adott számot. Igaz, még az ellenzéki sajtó sem érdeklődését sem keltette fel.
Varga Judit 2019-ben kezdett el az internetes szólásszabadság kérdésével foglalkozni. Létre is hozta a hangzatos nevű Digitális Szabadság Bizottságot. 2020. június 9-én így írt erről a kormány honlapján:
„Gondolatok…
Megdöbbenten állok a Facebook tegnapi döntése előtt. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unióban a szólásszabadság ilyen nyilvánvaló módon szenvedjen csorbát. A politikai korrektség jegyében attól sem riadnak vissza, hogy Isten szolgájának szentmiséjét és trianoni elmélkedését cenzúrázzák. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a trianoni tragédia kapcsán fejtette ki gondolatait, amelyben többek között az összetartozás érzésére, egymás tiszteletére és megoldás megtalálására szólított fel. Megemlékezésében felhívta a figyelmet a történelemi seb okozta fájdalomra, valamint az ehhez kapcsolódó állampolgári és politikai felelősségre. Mindezek ellenére a közösségi oldal indokolás nélkül törölte bejegyzését. Egy ilyen, a kiengesztelésre felhívó bejegyzés eltávolítására nem is lehet ésszerű magyarázat, ezért félő, hogy a közösségi média döntése mögött ideológiai és politikai okok húzódnak.
2019-ben épp az ilyen nyilvánvaló jogsértések miatt hoztuk létre a Digitális Szabadság Bizottságot, amely a transznacionális technológiai cégek működésének vizsgálatát tűzte ki célul. Feladatunk, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság fegyverével védelmezzük személyes szabadságunkat a digitális térben.”
2020. november 22-én a Facebookon kérte olvasóit, hogy segítsék a bizottság munkáját:
„Nem kérdés tehát, hogy van tennivalónk az ügyben, és ehhez elengedhetetlenül fontos az Önök visszajelzése is, hiszen csak együtt érhetünk el valódi változást. Ezért mindenkit arra kérek, hogy a Digitális Szabadság Bizottság honlapján, a
www.digitalisszabadsag.kormany.hu tájékozódjon és jelezze, ha úgy érzi, véleménynyilvánítási szabadságát sérelem érte az online térben.”
Mi is ez a bizottság? A dokumentumait megtaláljuk ugyanott. Összesen öt ülést tartottak, négyet 2020-ban, egyet 2021 januárjában. Összeállítottak egy szintén hangzatos című Fehér Könyvet, öt oldal (!) terjedelemben.
„A Digitális Szabadság Bizottság »Fehér Könyve« azzal a céllal készült el, hogy összegezze és bemutassa a magyar állampolgároknak a megkeresett állami szervek digitális térben fellépő jogalkalmazási tapasztalatai alapján a hatályos szabályozással kapcsolatos kérdéseket, problémákat”
– írták, majd a „könyvben” felvetett problémákhoz azóta sem alkottak egyetlen megoldási javaslatot sem, nem készítettek jogszabály-tervezetet, nem elemezték a tendenciákat, szóval semmit sem csináltak. Illetve, hogyne csináltak volna: 2020. szeptember 14-én Varga Judit az MTI-nek adott nyilatkozatát közölte a jogászvilág.hu portál:
„»Tovább folytattuk a párbeszédet az állami és a piaci szereplőkkel, annak érdekében, hogy ne sérülhessen a magyar állampolgárok véleménynyilvánításhoz való joga a nemzetközi tech óriások által uralt közösségi média felületeken«
– nyilatkozta Varga Judit.
A testület hétfői ülése után Varga Judit kijelentette:
„Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott platform február óta azon dolgozik, hogy az állampolgárok jogbiztonságát és szabadságát garantálhassa a digitális térben.”
A technológiai óriáscégek hatalmas gazdasági súlya, nehezen átlátható működése és esetenként vitatható adózási gyakorlata világszerte fontos témaként szerepel a kormányzatok napirendjén, hisz a nemzeti jogalkotók és jogalkalmazók felelősséggel tartoznak az állampolgáraik jogbiztonságáért
– hangsúlyozta Varga Judit.
A beérkezett állampolgári visszajelzésekből is látható, hogy az átláthatóság és a számonkérhetőség, mint demokratikus alapérték a legfontosabb kérdés jelen pillanatban az online térben
– mondta a miniszter. Máshogy megfogalmazva: sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen jogszabályok alapján, milyen jogállami garanciák mentén cenzúrázza például a Facebook a magyar állampolgárokat?
Az igazságügyi miniszter hozzáfűzte:
augusztusban újból levélben fordultak a Facebook regionális igazgatójához az átláthatóság és az ideológiai semlegesség kérdéskörében, melyre várják a konkrét válaszokat, hisz ugyanazokat a jogállami garanciákat szeretnék csak viszontlátni az online térben zajló történések tekintetében, mint amit az offline világban is elvárnak egy jogállamtól.”
Tökéletes helyzetértékelés, határozott intézkedések kilátásba helyezése, amit csak az állampolgár kívánhat.
Csak éppen tudjuk, hogy semmi nem történt.
Mit válaszolt a Facebook regionális igazgatója? Miért nem ülésezett 2021. januárja után a Digitális Szabadság Bizottság? Miért nem fontos már az internetes szólásszabadság védelme Magyarországon? Ki és miért tette ad acta az ügyet?
Lehet ebben szerepe annak, hogy a kormány és a Fidesz is inkább használná a „közösségi portálokat”, mint hogy vitatkozzon velük?
Ki fog nekünk válaszolni ezekre a kérdésekre?
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.