Az Európai Parlament külügyi bizottsága kedden az EU-palesztin kapcsolatokról szóló állásfoglalásában felszólította az EU-t, hogy segítse a Nemzetközi Büntetőbíróságot Izrael háborús bűnökkel szembeni felelősségre vonásában. Az indítványt, amelyet 41 igen, 24 nem és kilenc tartózkodás mellett fogadtak el, Evin Incir, a svéd szociáldemokraták európai parlamenti képviselője terjesztette be.
Az állásfoglalás szerint a bizottság
„sajnálatát fejezi ki a megszállt palesztin területeken elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos, az NBB általi gyanúsításokkal kapcsolatos korlátozott előrelépés miatt, és kötelezettséget vállal arra, hogy segíti az NBB-t és ügyészét a nyomozás és a büntetőeljárás előrehaladásában”.
Evin Incir, a svéd szociáldemokraták európai parlamenti képviselője, az EU és a Palesztin Hatóság közötti kapcsolatokra vonatkozó ajánlások előadója állt az intézkedés élére, amely 41 igen, 24 nem és kilenc tartózkodás mellett került elfogadásra. A javaslat a tervek szerint júliusban kerül a plenáris ülésen szavazásra.
Az Európai Parlament tagjai aggodalmukat fejezték ki az izraeli „büntetőintézkedésekkel” szemben is, mint például a Palesztin Hatóság pénzeszközeinek visszatartása és az építkezések korlátozása a ciszjordániai C övezetben, válaszul arra, hogy a Palesztin Hatóság nemzetközi jogi fórumokhoz fordult.
Izrael a pénzeszközöket a Palesztin Hatóság terroristák fizetésére irányuló politikájára válaszul fagyasztották be, a C terület építésére vonatkozó korlátozások pedig arra válaszul történtek, hogy a palesztinok a szükséges engedélyek nélkül építettek, ráadásul ezek egy részét az EU finanszírozta.
A bizottság felszólított arra is, hogy
„fontolják meg célzott uniós intézkedések meghozatalát, amelyek kifejezetten a ciszjordániai telepbővítéssel foglalkoznak”.
A törvényhozók azt írták, hogy
az EU-nak biztosítania kell Brüsszel azon politikájának érvényesítését, amely kizárja a Júdea és Szamária területéről származó izraeli termékeket az EU és Izrael közötti szabadkereskedelmi megállapodásból, és a településekről származó termékeket nem Izraelből származónak jelöli.
Általánosabban fogalmazva azt mondták, hogy
„az Izrael Állam területe és az 1967 óta megszállt területek közötti jogi különbségtétel elvét következetesen alkalmazzák az EU és Izrael közötti kétoldalú kapcsolatok teljes körére”.
Továbbá felszólítottak
„minden politikai fogoly” szabadon bocsátására, ami magában foglalja az EU által megjelölt terrorszervezetek – például a Hamász, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Palesztin Iszlám Dzsihád – tagjait is.
Az EP-képviselők emellett
„sajnálják egyes államok egyoldalú döntéseit, amelyek Jeruzsálemet Izrael osztatlan fővárosának ismerik el, és nagykövetségeiket áthelyezik”.
Eddig három ország – az Egyesült Államok, Guatemala és Koszovó – költöztette át nagykövetségét Jeruzsálembe, a hírek szerint Magyarország tervezi, hogy az első uniós tagállam lesz, amely ezt megteszi a lépést, bár még nem tűzte ki annak időpontját.
| Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók. |
Teljesen spontán, összefüggés nélkül olvasok ma három kis tudósítást (a jelen cikket is beleértve).
Az egyik Skócia miniszterelnökével (első miniszter) kapcsolatos, aki „mellesleg” muszlim, Humza Yousaf. (Csakúgy, mint Nagybritannia miniszterelnöke és London polgármestere.)
A másik írás az ICC új főügyészéről szól ( Karim Khan brit-muszlim nemzetközi jogász), aki átveszi a most leköszönő eddigi főügyésztől a palesztin ügyekkel kapcsolatos Izrael elleni vádemelés „teendőit”.
A harmadik a jelen cikk a svéd szociáldemokraták muszlim EP képviselőjének Izrael elleni vádemeléssel kapcsolatos akciójáról.
Ez utóbbival kapcsolatban merül fel bennem ismét annak a megállapítása, ami Svédországban már régóta teljesen nyilvánvaló a muszlim hátterű politikai szereplőkkel kapcsolatban. Ezek egyáltalán nem svéd ügyekkel kapcsolatban tüsténkednek. Ezek jelen vannak minden svéd pártban, bár valójában ezeket nem érdekli a párt ideológiája, céljai, vagy profilja. Csak egy platformnak tekintik az adott pártot, amin keresztül a „muszlim ügy” érdekében dolgozhatnak – a helyi és nemzetközi közvélemény befolyásolására. Mint ez az itt szereplő „képviselő”. Sok ilyen ügy volt Svédországban, sorozatosan. Legutóbb egy szocdem Muszlim parlament képviselő vett részt egy, az országba látogató Hamasz-terrorista ünneplésén. De sok-sok ügy szólt már az előbb-utóbb „lebukott” muszlim hátterű u.n. politikusok valódi céljairól, akiket végül el kellett távolítani az adott pártból, mert valamilyen ügyük folytán túlságosan kibújt a szög a zsákból.
A kérdés, hogy mégis miért engedik ezeket viszonylag befolyásos posztokba jutni, újra és újra. A választ is tudják-tudjuk sokan. Részben azért, mert a muszlimok aránya a lakosság körében már jelentős, és ezek választók, akiket meg kell nyerni. Részben pedig azért is, mert a legtöbb párt (és a lakosság jó része) képtelen elszakadni a buta-naiv politikailag korrekt (PC) állásponttól, a fotlelből történő jóemberkedéstől, mindaddig, amig a házukat rájuk nem gyújtják. A szomorú valúságot bizonyos ügyekben még mindíg nem lehet kimondani. És ebből nagy baj lesz!! Pontosabban: már van…
Igy igaz.
„pénzeszközeinek visszatartása” Ezen felröhögtem.