Az ENSZ által támogatott tanulmány a jövedelmet, az egészséget, a szabadságot, a nagylelkűséget és a korrupció hiányát értékelte.
Izrael a negyedik legboldogabb ország a világon – derül ki az ENSZ-hez tartozó Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata által készített jelentésből.
A Gallup World Poll adatai alapján a tanulmány hat kulcsfontosságú tényezőt használ fel, hogy segítsen megmagyarázni a boldogság önbevallás szerinti szintjének eltéréseit a világban: társadalmi támogatás, jövedelem, egészség, szabadság, nagylelkűség és korrupciómentesség.
A jelentés szerint a világ legboldogabb országa immár hatodik éve Finnország, amelyet Dánia, Izland, Izrael és Hollandia követ.
Az idei Boldogságjelentés megállapította, hogy több, egymást átfedő válság ellenére a világ lakosságának többsége továbbra is figyelemre méltóan ellenálló: a 2020-2022-es COVID-19 években a globális életelégedettségi átlagok ugyanolyan magasak, mint a járvány előtti időszakban.
„A boldogságmozgalom azt mutatja, hogy a jólét nem egy „puha” és „homályos” elképzelés, hanem az élet kritikusan fontos területeire összpontosít: az anyagi körülményekre, a szellemi és fizikai jólétre, a személyes erényekre és a jó állampolgári magatartásra” – mondta Jeffrey D. Sachs professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatója, aki a tanulmányon dolgozott.
Afganisztán és Libanon volt a felmérés két legboldogtalanabb országa, ahol az átlagos életértékelés több mint öt ponttal alacsonyabb (egy 0-tól 10-ig terjedő skálán), mint a 10 legboldogabb országban.
A lista első 10 országát Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland zárta.
Az Egyesült Államok a 15., Nagy-Britannia a 19., Franciaország pedig a 21. helyen végzett.
A tavalyi jelentésben Izrael a kilencedik helyen szerepelt.
Magyarország az 51. helyen zárt.
Ezeket a felméréseket némi fenntartással kell kezelni, pláne, ha rögtön politikai kérdést csinálnak az egészből – nézzük Magyarország példáját:
Az egyik vizsgálat során – Ipsos – összesen 32 országot vizsgáltak a 195-ből (Magyarország esetében 500 fős mintán), ráadásul a felmérés 15 (nem európai) ország esetében nem tekinthető reprezentatívnak, mert csak egy szűk, „jólmenő” társadalmi réteget vizsgáltak.
A rangsort Kína vezeti: náluk a válaszadók 91 százaléka boldog. Az első tízbe Európából egyedül Hollandia került be, egy százalékponttal lemaradva a saríát alkalmazó Szaúd-Arábia mögött.
A részletes adatok szerint a kínaiak és a hollandok pontosan egyformán elégedettek a szólásszabadságukkal és az életkörülményeikkel (86-86 százalék); ellenben a hollandoknak nem egész fele vélekedik pozitívan országának politikai és társadalmi helyzetéről, míg a kínaiaknál e tekintetben is 83 százalékos a boldogság.
Ugyanezen cég felmérése 2011 decemberében még azt mutatta, hogy a magyarok mindössze 43 százaléka boldog, azóta viszont konstans 50 százalék körüli az eredmény (a dél-amerikai országok esetében évente 20-25 százalékpontot ugrál a hangulat fel és le, a vizsgált nyugat-európai országoknál pedig egyértelmű romló tendencia rajzolódik ki – Németország 76 százalékos boldogságszintről indulva tart most 67-nél, Belgium 80-ról jutott 68 százalékra, de ugye nem süllyednek).
Ha ezt a némileg javuló tendenciát összevetjük a Gallup minden országra kiterjedő boldogságjelentéseivel (ahol egyébként az első tízből nyolc európai), ott azt látjuk, hogy 2010 és 2012 között Magyarország a 110. helyen állt, mivel a megkérdezettek egy tízpontos skálán 4,775-re értékelték boldogságukat, míg a 2020–2022 közötti időszakban az 51. helyet foglalta el, 6,041-os boldogságszinttel.
Hát még, ha azt is odaillesztenénk a saját bevallás szerinti boldogságszintek mellé, hogy miként alakul az egyes országokban a kábítószer- és az antidepresszáns-fogyasztás: láttunk már ugyanis olyat, hogy valaki messzemenően hepinek prezentálja magát a külvilág felé, majd jön egy túladagolás. A 2022. évi európai kábítószer-jelentés szerint az oly boldog hollandok három és félszer nagyobb arányban fogyasztanak kokaint és amfetaminokat, mint a depis magyarok, az ecstasynál a különbség közel ötszörös. A boldogságrangsorban messze előttünk szárnyaló Portugáliában ezer emberből 131 szed antidepresszánsokat, Svédországban 109, Hollandiában 47, míg nálunk 30.
Szóval nem árt némi kritikus gondolkozás… .
Savanyú a szőlő?
Számomra igazi nagy öröm ilyesmit olvasni, tudni. Kívánom, a Mindenható segítsen Benneteket és maradjatok elégedettek, boldogok és könnyedén oldjátok meg a problémákat!