Beismerésnek nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Telegram-csatornáján Naftali Bennett izraeli volt kormányfő interjúját, amelyben a politikus azt állította, hogy a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában a nyugati országok szakították meg.
Bennett, aki az orosz „különleges hadművelet” elején közvetítői szerepet vállalt Oroszország és Ukrajna között, egy csaknem ötórás YouTube-interjúban – amelyből az izraeli média szombat este óta több részletet közölt -, részletesen beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel és az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásairól.
Az interjúban, amely iránt az orosz média komoly érdeklődést mutatott, a saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette:
„Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni”.
Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz-ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki. Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén
Putyin kifejezte készségét az orosz „különleges hadművelet” céljaként megnevezett „nácitlanítás” és „demilitarizálás” feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról.
Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy „határozottabb álláspontot képvisel”, és ezt a döntést ő is helyeseli.
„Mondjuk úgy, hogy meglátásom szerint a Nyugat nagyon helyesen döntött úgy, hogy a tárgyalások helyett továbbra is Putyin legyőzésére van szükség”
– mondta.
„Még egy beismerés!”
– írta Zaharova a nyilatkozatra reagálva.
Ezzel arra utalt, hogy Moszkva szerint a Nyugat nem törekedett diplomáciai megoldásra Ukrajnában. Orosz részről többször felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exelnök is elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, 2015-ös Minszk-2 megállapodáscsomagot azért írták alá, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Boris Johnson volt brit miniszterelnök pedig azt mondta: a „normandiai formátumban” folyó orosz-ukrán-német-francia tárgyalássorozat „diplomáciai szemfényvesztés” volt.
Bennett azt is mondta az interjúban, hogy
Putyin biztosította őt: nem készül megölni Zelenszkijt.
Állítása szerint miután ezt közölte a bunkerban rejtőzködő Zelenszkijjel, ő visszament a hivatalába, és egy szelfivideóban kijelentette, hogy nem fél.
Én elhiszem. Pont.
Tragikus, hogy a nyugatnak olyan vezetői vannak, akik inkább az öldöklés folytatása mellett döntöttek, holott lett volna lehetőségük a békére.
Emellett az is látszik a háború eleje óta, hogy mindkét oldalon brutális propaganda és dezinformálás zajlik, nagyon sok dolog csak később fog kiderülni, remélhetőleg legalább is.
A nyugati közvéleményhez is csak azok a hírek és csak olyan formában jutnak el, ahogyan azt megengedik, annak ellenére, hogy állítólag demokratikus és szabad sajtó van…
Békére akkor lett volna lehetőség ha nem támadott volna Putyin. Ha erőszakkal rákényszerít egy országot, hogy adja meg magát az nem béke, hanem pontosan a béke ellentéte.
Különleges hadműveletek megkezdése előtt is tárgyalhattak volna, de USA nem akart tárgyalni.
Putyin nem akart tárgyalni, a támadás napjáig azt hazudta, hogy nem akar támadni. Elzárta még a lehetőségét is a tárgyalásnak hiszen ha nem is akar támadni akkor nincs is miről tárgyalni.
Macron közvetíteni akart egy tárgyalást Biden és Putyin között, Putyin azt mondta neki, hogy megfontolja. Aztán támadott…
Orosz kéréseket , javaslatokat már elutasították, a különleges hadművelet megkezdése előtt 1 héttel Blinken lemondta Lavrovval a tervezett találkozót. Ki, mikor és miről akart USA tárgyalni az oroszokkal.
Milyen orosz javaslatokat? Putyin egyoldalú ultimátumát, hogy vonuljon ki Kelet-Európából a NATO? Amiért cserébe semmit nem ígért, még azt sem, hogy aztán ő nem fog bevonulni ide? Ezt a lehetetlen diktátumot direkt azért találta ki, hogy elutasítsák.
Mindenki arról akart tárgyalni vele, hogy ne támadjon, de a tömeggyilkos gazember mindenkit lerázott azzal, hogy nem is akar támadni.
Olvasd el az orosz tárgyalási javaslatot, egyik pontban sem követelik, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából., elvégre ezek az országok maguk is NATO tagok. Lépjenek ki a NATO-ból úgy gondolod ? Olvasd el mit javasoltak és mi volt számukra a vörös vonal.
Nem tárgyalási javaslat volt hanem követelés. Putyin ultimátuma szó szerint azt követelte, hogy a NATO vonuljon vissza a 97-es határai mögé, tehát Magyarországot is hagyja védtelenül.
Megállapodás tervezetbe az szerepel, 1997. május 27-én. azok a NATO tagállamok amelyek 1997. május 27.-e előtt tagjai voltak nem nem telepíti fegyveres erőit és fegyvereit a többi tagállam területére. Valójában ezeket a feltételeket fogalmazták meg, még a 90-es években a volt NDK területével kapcsolatban is, ami most is érvényben van. Ez egy megállapodás tervezet volt, amiben az oroszok számára fontosabb volt a további NATO bővítés leállítása. USA azt mondta , nem hajlandó tárgyalni, oroszoknak semmi köze hozzá, ennek az elutasítása volt az amit az oroszok nem fogadtak el.
Szóval mondjunk le a NATO védelméről és bízzuk magunkat Putyin jóindulatára, ő pedig ezért cserébe semmit nem ígér, még azt se, hogy nem rohan le minket.
Ez nem megállapodás tervezet volt hanem lehetetlen diktátum. A nyugati és orosz sajtó soha nem szokott egyet érteni, de ez kivétel volt, mert erre még az orosz sajtó is azt mondta, hogy lehetetlen elfogadni.
Jelcin 1997-ben – Ki ellen bővítik a NATO-t ?
Putyin 2001 nyarán.: – Oszlassák fel a NATO-t, vagy vegyék fel Oroszországot is.- 2008-ban.: – Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna, vagy Georgia NATO tagsága, ez a vörös vonal.
Oroszok ragaszkodtak a NATO keleti bővítésének leállításához , de USA azt mondta, semmi közük hozzá. Na ezt tekintették elfogadhatatlan válasznak.
Mi is, ahogy a többiek is, szuverén jogunkkal élve, saját döntésünkből csatlakoztunk. Mi azt tekintjük elfogadhatatlan válasznak, hogy Moszkva még mindig bele akar szólni a kelet-európai országok szuverenitásába. Oda csatlakozunk ahova akarunk mert független országok vagyunk, nem kell kérnünk az oroszok engedélyét és nincs joguk megtiltani, hogy szuverén döntéseket hozzunk.
Pont ezért akar mindenki csatlakozni, mert szabad prédának tekintik azt aki nem lépett még be. Ezért fog mindenki belépni és ezért lesz végig NATO-orosz határ Európában, hogy ne támadhassanak meg itt senkit. Akkor majd nyugtunk lesz tőlük és mehetnek Ázsiába háborúzni ha nem bírják ki háború nélkül.