Az izraeli miniszterelnök a CNN hírtelevíziónak adott interjújában kijelentette: „Ha a palesztinokra várunk, nem lesz béke. Amint hatékonyan véget vetünk az arab-izraeli konfliktusnak, visszatérünk a palesztinokhoz, és működőképes békét kötünk a velük.”
Benjamin Netanjahu kedden adott interjút a CNN-nek, amelyben elmondta, hogy Izrael fellépett az iráni fenyegetésekkel szemben, de részletekbe nem bocsátkozott.
A Jake Tapperrel készített interjúban Netanjahu kifejtette álláspontját Iránnal kapcsolatban, és azt mondta: „Ha vannak olyan gonosz rezsimek, amelyek (atomfegyvereket akarnak szerezni), akkor aláírhatunk velük akár száz megállapodást is, de az nem segít”.
„Szerintem az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk vagy visszatartsuk őket az atomfegyverek megszerzésétől, az a bénító gazdasági szankciók kombinációja, de a legfontosabb dolog, a hiteles katonai fenyegetés”
– tette hozzá.
Netanjahu azt mondta Tappernek, hogy Izrael „fellépett bizonyos iráni fegyverfejlesztések ellen”. Azt azonban nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni, hogy Izrael áll-e egy iszfaháni katonai üzem elleni hétvégi dróntámadás mögött.
„Soha nem beszélek konkrét műveletekről… ám minden alkalommal, amikor valamilyen robbanás történik a Közel-Keleten, Izraelt hibáztatják vagy teszik felelőssé – néha mi vagyunk, néha nem”
– mondta.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Netanjahu jelezte, hogy hajlandó lenne megfontolni, hogy közvetítő szerepet vállaljon Oroszország és Ukrajna között, ha mindkét ország és az Egyesült Államok is felkérné.
„Ha az összes érintett fél felkéri, természetesen megfontolom, de nem erőltetem a kérdést”
– mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy ehhez adott kell legyen „a megfelelő idő és a megfelelő körülmények”.
Netanjahu azt is elárulta, hogy nem sokkal Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziója után felkérték, hogy közvetítsen a konfliktusban, de ő ezt visszautasította, mert akkoriban Izrael ellenzéki vezetője volt, nem pedig miniszterelnök.
„Egy szabályhoz tartom magam: az országnak egyszerre csak egy miniszterelnöke van”
– mondta Netanjahu, ám aki nem kívánta pontosítani, hogy ki kérte fel a szerep betöltésére, csak annyit mondott, hogy a felkérés „nem hivatalos” volt.
A miniszterelnök kitért az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti béketárgyalások kérdésére is, mondván, hogy az emberek „megragadhatnak” a béketárgyalások kérdésében, de ő más megközelítést választott.
„Van egy békeformula, de az én véleményem az, hogy a palesztinok évszázados múltra visszatekintő, kitartó elutasítása miatt, hogy elismerjék a zsidó nép nemzetállamát… ha várunk rájuk, nem lesz béke. Úgy gondolom, hogy reálisan nézve ez fordítva van: Ha békét kötünk Szaúd-Arábiával – ez egyébként a szaúdi vezetéstől függ -, és hatékonyan véget vetünk az arab-izraeli konfliktusnak, akkor szerintem vissza fogunk tudni térni a palesztinokhoz, és működőképes békét fogunk kötni velük”
– mondta.
Tapper kérdésére, hogy a Biden-kormányzat aggályai szerint a Júdeában és Szamáriában lévő zsidó közösségek súlyosbíthatják a feszültséget, Netanjahu rámutatott a Trump-kormányzat által közvetített Ábrahám-megállapodások sikerére, amely normalizálta a kapcsolatokat Izrael és több arab ország között.
„Megkerültem a palesztinokat, közvetlenül az arab államokhoz mentem, és új békefelfogást kovácsoltam… Négy történelmi békemegállapodást, az Ábrahám-egyezményeket, ami kétszer annyi békemegállapodás, mint amennyit az összes elődöm 70 év alatt együttvéve elért”
– jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy milyen engedményt adna Izrael a Palesztin Hatóságnak egy békemegállapodás részeként, Netanjahu így válaszolt: „Nos, természetesen hajlandó vagyok arra, hogy minden olyan jogkört megadjunk, amelyre szükségük van ahhoz, hogy önmagukat kormányozzák. De semmi olyan hatalmat nem, amely fenyegetést jelentene, ez pedig azt jelenti, hogy Izraelnek kell viselnie a legfőbb biztonsági felelősséget”.
„A tény az, hogy a zsidók itt élnek és továbbra is itt fognak élni, a palesztinok is. Ezért együtt kell élnünk. Nem fogjuk etnikailag megtisztítani megtisztítani Izraelt. Izrael lakosságának 20%-a arab. Nem fogjuk azt mondani, hogy addig nem lesz béke, amíg ki nem rúgjuk az arabokat Izraelből, ahogy azt sem, hogy addig nem lesz béke, amíg ki nem rúgjuk a zsidókat a vitatott területekről. Ezek a települések nem illegálisak, hiszen ezek a területek vitatottak, és az egyetlen módja a vita megoldásának a béketárgyalások, amit a palesztinok következetesen elutasítanak”
– mondta a miniszterelnök.
Netanjahu visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint koalíciós partnerei, nevezetesen Itámár Ben Gvir és Bezalel Szmotrics miniszterek szélsőségesek, mondván, hogy az ilyen kijelentések „óriási a képmutatás”.
Tappernek azt mondta, hogy az előző kormány „egy koalíciós partneren múlott, egy olyan párton, amely a Muzulmán Testvériséghez tartozott, akik meleg-, liberális-, nyugat-, Amerika- és demokrácia-ellenesek”, utalva a Manszúr Ábbász által vezetett Ráámra.
A kormányfő a kormány által javasolt igazságügyi reformról is nyilatkozott, amely Izraelben tiltakozásokat váltott ki.
„A független igazságszolgáltatás nem jelenti azt, hogy a bírói hatalom korlátlan”
– mondta, de azt is jelezte, hogy „hajlandó meghallgatni” a javasolt tervvel kapcsolatos ellenajánlatokat.
” A demokratikus reformoknak, amelyekről beszélünk semmi köze az én bírósági ügyemhez”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az izraeli demokráciával kapcsolatos aggodalmakat „a megértés hiánya, az információ hiánya, a szlogenek”, valamint „a választásokat elvesztett politikai ellenfelek” vezérlik.
