A származási alapú kirekesztés és a gyűlölet elleni akciótervet mutatott be hétfőn Párizsban a francia kormány.
A 2023-ban életbe lépő és három évre szóló cselekvési terv egy sor intézkedést tartalmaz olyan kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás, a sport, az oktatás és a munka világa, az áldozatok védelmére pedig az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznek a jövőben.
Élisabeth Borne miniszterelnök a terv indoklásában kifejtette:
„az oktatással kell megakadályozni a történelem ismétlődését, ezért a terv szerint ezentúl minden iskolásgyereknek kötelezően el kell majd látogatnia egy olyan történelmi emlékhelyre, amely a rasszizmussal, antiszemitizmussal vagy a cigányüldözéssel kapcsolatos eseményeket örökít meg, mert az ezekkel kapcsolatos sztereotípiák már gyermekkorban meghatározóvá válhatnak”.
Továbbá bejelentette, hogy Nyugat-Franciaországban emlékmúzeumot hoznak létre egy olyan egykori internálótábor területén, amelyben a második világháború idején gyűjtöttek össze és tartottak fogva embereket.
A francia kormányfő arra is kitért, hogy „bizonyos összeesküvés-elméletek már az ifjúság körében terjednek és jelentős befolyást gyakorolnak az olvasókra, főleg a közösségi média és egyes influenszerek gyűlöletkeltő üzenetei révén.”
A munkaadók számára a terv kötelezővé teszi a munkavállalással kapcsolatos diszkriminációt felmérő tesztek bevezetését, valamint új informatikai eszközök segítségével figyeltetné az influenszereket és a közösségi médiát is.
Hasonló figyelmet fordít a tervezet a lakhatással, lakáskiadással kapcsolatos jó és rossz gyakorlatok megfigyelésének is, hogy közkinccsé tehessék a jó megoldásokat.
További újítása lesz a tervnek, hogy a videojátékok és az e-sport felhasználói számára etikai kódexet dolgoznak ki; a közösségi közlekedésben utazók védelmében pedig március végére ígérik egy olyan segédanyag kidolgozását, amely egyszerűsítené az utasokat ért gyűlöletbeszéd hatósági bejelentését.
Élisabeth Borne hangsúlyozta: a francia kormány a törvény teljes szigorával kíván fellépni a rasszista és antiszemita közbeszéd ellen, amely letartóztatást vonna maga után még akkor, ha nem nyilvánosan hangzott el. Ilyen megnyilvánulás esetén súlyosbítanák a büntetéseket különösen azon elkövetők esetében, akik állami vagy közfunkciót töltenek be.
Az akciótervre az egykori francia zsidó deportáltak szervezete, a CRIF, és az SOS Rasszizmus nevű jogvédő szervezet is pozitívan reagált.
A francia kormány júniusra ígéri a terv következő részének kidolgozását, amely a szexuális orientációval kapcsolatos kirekesztéssel foglalkozik majd.
