A Brics-országok az augusztusi csúcstalálkozójukon megvitatják a közös valutára vonatkozó terveket – jelentette be csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ez kihívást jelenthetne az USA pénzügyi és kereskedelmi dominanciája ellen, de ahogy az euró története is mutatja, van egy határ, ameddig ez elmehet – írja az Euro Intelligence.
A Brics-országok az augusztusi csúcstalálkozójukon megvitatják a közös valutára vonatkozó terveket – jelentette be csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ez kihívást jelenthetne az USA pénzügyi és kereskedelmi dominanciája ellen, de ahogy az euró története is mutatja, van egy határ, ameddig ez elmehet.
A Brics kifejezést a 2000-es évek elején alkották meg, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gazdaságaira utalva. Eredetileg azért hozták létre ezt a csoportot, hogy befektetőket vonzzanak az akkor még fejlődő országokba. Később azonban önálló életre kelt. 2011 óta rendszeresen tartanak találkozókat a kereskedelemről és a kölcsönös támogatásról. Együttesen a világ népességének 42%-át képviselik.
Ami most egyesíti őket, az a vágy, hogy megkérdőjelezzék az amerikai hegemóniát a pénzügyek és a kereskedelem terén, és megkerüljék a szankciókat.
Mivel a Nyugat és Kína közötti feszültség egyre nő, és Oroszország gazdasági szankcióival és diplomáciai elzárkózásával visszavonhatatlanul ellenségessé válik, a dollár alternatíváját akarják megtalálni.
Egy közös valuta, legyen az akár tartalékvaluta, nem csak a szankciók megkerülését segítené. A kereskedelem számára is előnyökkel járna. A Brics-en belüli kereskedelem a világkereskedelem százalékos arányában 2017-ben 10% körül volt. Politikai szempontból ez a kilátás megvalósíthatóbbá vált az újonnan megválasztott brazil Luiz Inácio Lula da Silva alatt, akinek megvannak a maga ellenérzései az USA-val szemben. Indiának is új napirendje van. India az elmúlt évtizedben megduplázta GDP-jét, és saját jogán jelentős geopolitikai szereplővé kíván válni. A Brics-csoport platformot jelenthet ehhez.
A nyugati kényszer, hogy elszigetelje az országokat, ha azok valami rosszat tesznek, arra ösztönzi ezeket az országokat, hogy alternatív struktúrákban gondolkodjanak
– írja az EI.
A cikk szerint talán a BRICS sikerrel jár. Ők a legnagyobb csoport az alternatívákon töprengők között, és kezdenek szerveződni. Az elmúlt években tárgyalásokat folytattak néhány közel-keleti szereplővel, és kidolgozták a Brics Plus formátumot, amelyhez új tagok csatlakozhatnak. A Brics Plus alternatívákat kínál az országoknak a kereskedelem, az energia és most már a pénzügyek terén is. Az intézményesülés még mindig gyenge, és India továbbra is ellenzi azt a törekvést, hogy Nyugat-ellenes arculatot adjanak neki. De már 12 állam áll sorban, hogy csatlakozzon a csoporthoz. Irán is köztük van.
Törökország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is kifejezte csatlakozási szándékát az Albawaba közel-keleti üzleti oldal szerint.
Egy tartalékvaluta közvetlenebbül kérdőjelezné meg a nyugati dominanciát. A BRICS Új Fejlesztési Bank (NDB), valamint a Kína által vezetett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) szerepének megerősítését is tervezik. Ez a BRICS-tagok többsége, különösen Kína számára az IMF-től és a Világbanktól való eltávolodást jelentené. Hogy ez meddig mehet el, az elsősorban Kínától függ.
