A Világgazdasági Fórum azt állította, hogy az LMBTQ+ integrációs politikák a gazdasági siker kulcsa, és az idei davosi találkozón egy előadói csoportot hívtak meg, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdéseben – számolt be a Post Millennial.
A Szivárványon túl: Advancing LGBTQI+ Rights panelben magas rangú LBGTQ aktivisták megragadták az alkalmat, hogy bírálják az Egyesült Államokat az úgynevezett „anti-LMBTQ” törvényjavaslatokkal kapcsolatosan. Olyan törvényeket kritizáltak, amelyek ténylegesen meg akarják tiltani az orvosoknak, hogy kiskorúakon kísérleti nemváltoztatásokat végezzenek, valamint a női sportok védelmét célzó törvényjavaslatokat is kritizálták.
Sarah Kate Ellis, a GLAAD elnöke célba vette az általa „LMBTQ-ellenesnek” nevezett törvényjavaslatokat, amelyek szerinte leginkább „a transz fiatalokat veszik célba”, és elmondta, hogy szervezete
„a színfalak mögött sok vállalattal dolgozott együtt, hogy felhívják ezeket az államokat, hogy azt mondják… visszavonom az üzletet. Biztonságos helyekre van szükségem az alkalmazottaim számára az Egyesült Államokban”.
Az az elképzelés, hogy az LMBTQ befogadási politikák gazdaságilag előnyösek, a WEF azon kitartásából ered, hogy a vállalkozásoknak a „stakeholder-kapitalizmusra” kell összpontosítaniuk a hagyományosabb részvényes-kapitalizmus helyett.
Az érdekeltek kapitalizmusának modelljében a vállalatoknak a nyereségességre való törekvés mellett a környezeti és társadalmi kérdésekre is forrásokat kell fordítaniuk.
A WEF szerint az LMBTQ-inkluzivitás a gazdasági siker titka a pandémiát követő világban, mivel a befogadó városok állítólag innovatívabbak és vonzóbbak a fiatal, kreatív elmék számára.
Sharon Marcil, a Boston Consulting Group (BCG) munkatársa elmondta, hogy cége javította a „nemi hovatartozást megerősítő ellátás” fedezetét, és „a termékenység terén is javított a befogadáson”. Ez magában foglalja a béranyaság vállalati fedezetét is.
Tirana Hassan, a Human Rights Watch ideiglenes igazgatója elmondta, hogy „az LMBT jogok… valójában a modernitás jelei”, és „új csatatérré” válnak.
Fahd Jamaleddine a „queer harcot” összekapcsolta a bevándorló munkások, a nők világszerte folytatott küzdelmeivel és a palesztinokéval.
