1944 és 1948 között az Etzel és a Lehi harcosai – mindkettő cionista militáns szervezet – bírósági eljárás nélkül voltak fogva tartva a Latroun táborban, és a Palesztinai Brit Mandátum hatóságai az afrikai kontinensre deportálták őket – írja a Ynetnews.
A védelmi minisztérium és az Izraeli Nemzeti Könyvtár által csütörtökön közzétett újonnan nyilvánosságra hozott dokumentumok fényt derítenek az afrikai brit internálótáborban fogva tartott cionista harcosok életére.
A dokumentumok között szerepel egy napló és a száműzöttek rokonainak küldött levelek, amelyekben a száműzöttek nehézségeikről számoltak be.
Az iratokból azonban az is kiderült, hogy a nehézségek ellenére a – Szudánban található karthágói táborban például a száműzött Lehi és Etzel harcosoknak sikerült gazdag kulturális életet fenntartaniuk.
„Szudáni száműzetésben” címmel újságot adtak ki a több száz fogvatartott számára, hogy a száműzöttek naprakészen értesüljenek a palesztinai és a világ eseményeiről.
A feljegyzések között egy kiemelkedő levelet találtak. Ezt Aryeh Mehullal, mint a tábor képviselője írta alá, és 1948. május 17-én küldte „Izrael Állam kormányának”.
„A messzi diaszpórából az Etzel és Lehi száműzöttek harcosának áldását küldi önöknek”
– állt a levélben.
Mehullal elmondta, hogy a függetlenség kikiáltása után követelte szabadon bocsátásukat, ami Izrael Állam állampolgáraivá tette őket, „akiket a nemzetközi joggal ellentétben brit fogságban tartanak”.
„A távolból aggodalommal, büszkeséggel és bizalommal követjük a veretlen héber ifjúság hősies küzdelmét, és imádkozunk a pillanatért, amikor mi is kezet nyújthatunk a hadjáratban”.