Bandákba verődött fiatal férfiak százai petárdákkal, saját készítésű robbanószerkezetekkel, vascsövekkel, kövekkel, és mindennel, ami a kezük ügyébe került, támadtak meg ártatlan, a szilvesztert az utcán ünneplőket, vertek szét és gyújtottak fel autókat, buszokat és üzleteket, és mindenkit megtámadtak, aki megpróbált az erőszaknak ellenszegülni. A támadás éle legfőképpen az állam intézményei ellen irányult, a tűzoltókra, mentősökre és rendőrökre sok esetben riasztópisztollyal lőttek, ezek közül sokan komolyan megsebesültek. Több negyedbe a rendőrség egyáltalán nem mert behatolni. A szemtanuk leírása szerint Berlin január elsején elhagyott csatamezőre emlékeztetett.
Egy rendőr, aki a nevét nem árulta el, a Bild Zeitungban így írta le a szilveszteri eseményeket: „Minden irányból szándékosan petárdákkal támadtak minket, rengeteg rakétát, palackot és egyéb tárgyat, például vasrudakat dobáltak, szörnyű volt.” Majd hozzátette:
„Annak ellenére, hogy a szocdem-kommunista-zöld berlini kormány nem akarja a valóságot tudomásul venni, én csak fekete hajú fiatalembereket láttam, kizárólag migránsokat és bevándorlókat, akikből kitört a brutalitás és a gyűlölet mindenki ellen, aki csak a közelükben volt.”
A rendőrség összesen 145 személyt vett Berlinben őrizetbe, másnap mindannyian megint szabadlábon voltak. Megkeresésre a rendőrség nyilvánosságra hozta az őrizetbe vett személyek állampolgárságát. Ezek szerint 45-nek német útlevele van, ami nem azt jelenti, hogy németek lennének, hanem azt, hogy ezek külföldi származású német útlevél-tulajdonosok. Ezen kívül 27 személy afgán, 21 szír, 9 iraki, a többiek között vannak libanoniak, irániak, lengyelek és törökök, de még nigériaiak, indiaiak és románok is. 13 őrizetbe vett esetében eddig nem sikerült kideríteni, hogy milyen nemzetiségűek.
Eddig 281 esetben indult nyomozati eljárás, de a következő napokban még több feljelentéssel számolnak. Eddig többek között 21 esetben különösen súlyos garázdaság, 47 esetben súlyos testi sértés, 22 esetben végrehajtó közeg elleni támadás, és 89 esetben a fegyvertörvények megszegése miatt indult eljárás.
Szilveszter éjszakáján eddig példátlan módon mutatkozott meg, hogy milyen agresszív gyűlölettel viseltetnek a migránsok a német néppel és a német állammal szemben. Megvetik ezt az országot és polgárait, az itt honos életmódot és azt a társadalmat, amelyik minden feltétel nélkül befogadta őket és luxusszintű ellátásukról gondoskodik.
A megvetés és az adományok élvezete, sőt kikényszerítése, nem mondanak ellent egymásnak, éppen ellenkezőleg: A főként iszlám országokból származó migránsok Németországot kezdettől fogva zsákmánynak tekintették, amit minden adandó alkalommal bizonyítani igyekeznek. Ehhez tartozik a szociális rendszerek tudatos kirablása és az uralkodó klánok kriminális tevékenysége, amely többek között felöleli a rablást, fosztogatást, illegális szerencsejátékok szervezését, védelmi pénzek kizsarolását és a nőkkel való kereskedelmet. Tudatosan azt a célt követik, hogy szétrombolják a társadalmat, és ebből a törekvésből magyarázható az állam intézményei elleni gyűlölet, amelyet minden lehető alkalommal erőszakos tettekkel juttatnak kifejezésre. Bár a közvetlen célcsoportot a tűzoltók, mentők és rendőrök képezik, de az igazi cél az egész társadalom szétzúzása – amint alkalom nyílik rá akár a fegyverek erejével is.
Már 2016 szilveszterén történtek hasonló atrocitások, mint ezen a szilveszteren. Annak idején Kölnben több mint ezer migráns támadott az ott ünneplő nőkre, komoly szexuális támadásokra, zaklatásokra és rablásokra került sor. Ennek ellenére nem érkezett erre az erőszakhullámra komolyan vehető politikai vagy büntetőjogi válasz. A rendszermédia, az állami szervek és a politikusok hetekig próbálták tagadni, hogy itt a migránsok nőellenes – és az őket kísérő német férfiak elleni – agressziójáról lenne szó, holott filmfelvételek és nagyon pontos tanúbeszámolók léteztek a kölni eseményekről. A német állam gyakorlatilag kapitulált a migráns férfiak nők elleni támadásával szemben, és ezen a beállítottságon az elmúlt hat évben semmi sem változott.
Ezért a legriasztóbb a szilveszteri eseményekben a politikai vezetés és a rendszermédia válasza volt. Napokig tagadták az erőszakhullámnak még a létezését is. Vagy úgy tettek, mintha tisztességes németek megmagyarázhatatlan őrületéről lenne szó,
és egybehangzóan a petárdák betiltását követelték – ilyen alapon akár a kések betiltását is követelhették volna, természetesen a gyilkosságok megelőzésének érdekében.
Ahelyett, hogy a megvadult csőcseléket nevén nevezték volna, azokat a „rasszistákat” és „idegengyűlölőket” támadták meg, akik rámutattak a valóságra. A szövetségi kormány integrációs megbízottja, a szociáldemokrata Reem Alabali-Radovan „szociális problémákat” lát a gátlástalan erőszak hátterében, vagyis úgy gondolja, hogy a német adófizetőnek még több jótéteménnyel kellene a migránsok rokonszenvét megvásárolni. A Zöld parlamenti frakció gazdaságpolitikai szakértője, Dieter Janecek a szilveszteri erőszakkitörést a tradicionális farsangi felvonulásokkal hasonlította össze. Mint mondotta, „eléggé undorító”, ahogyan most „bizonyos körökben megpróbálnak egy teljesen rossz irányba mutató” migrációs vitát kiprovokálni.
De a félrevezetés és nyilvános hazugság csimborasszóját az alsó-szászországi szociáldemokrata belügyminiszternek sikerült megmásznia, amikor kijelentette, hogy a berlini polgárháború a „szélsőjobboldali miliő” számlájára megy. Ezzel tulajdonképpen csak a teljes rendszermédiának és főnökének, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszternek a véleményét visszhangozta, aki szerint társadalmunk fő problémája a jobboldali radikalizmus, és aki ezért 3.000 rohamrendőrrel ment neki két tucat megzavarodott nyugdíjasnak, akik állítólag puccsot terveztek a német állam ellen, viszont képtelen volt a berlini lakosságot a migráns hadak erőszakos tombolásával szemben megvédelmezni. Faeser most is inkább óva intett minden vitától, mert az csak a rasszista előítéleteket szítaná.
A német állam a migránsokkal szemben következetesen feladta a törvények betartásának kikényszerítését.
Az országban 2015 óta gyakorlatilag két jogrendszer létezik: Az egyik, amelyik a németekre vonatkozik és amelyik magában foglalja a kormányt bírálók szabadságjogainak egyre drámaibb korlátozását, a másik, amelyik a „menekültekre” vonatkozik és nagyvonalúan tartózkodik a migráns bűnözők megbüntetésétől és kitoloncolásától. A német állam egyrészt agresszívan lép fel a feltételezetten gyengékkel – a jogtisztelő német polgárokkal – szemben, miközben visszariad az erősek bűnözésének megtorlásától, amivel gyakorlatilag igazolja a migráns klánoknak a gyenge német államról és társadalomról alkotott véleményét. Ha a bíróságok és az erőszakszervezetek a migránsokkal szemben továbbra sem érvényesítik a német társadalom normáit, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a törvénytelenség hamarosan az egész országban el fog uralkodni és a társadalmi megosztottság kezelhetetlenné fog válni.
A kormányzó pártok és az ellenzéki CDU agresszív migrációs vakságának persze komoly oka van. Hiszen ezek a pártok voltak felelősek a német határnyitásért és felelősek azóta is a továbbra is korlátlan bevándorlásért, ezért kell mindenkit elnémítani, aki megpróbálná kedvenceik szilveszteri magatartását nevén nevezni. Mint már beszámoltunk róla, 2021-ben a lakosság több mint 40 százaléka vagy migrációs háttérrel rendelkezett vagy migráns volt. Mára valószínűleg az idegenek száma meghaladta a német polgárok számát. Egyedül 2022-ben 85.308-an utaztak be illegálisan – a több mint egymillió „legálisan” érkezetteken felül. A lakosság több mint 63 százaléka nagy gondban van a migráció kihatásai miatt, ennek ellenére a politikai vezetés semmin nem kíván változtatni. Egyes magányos hangok őszintén kimondják, mi áll előttünk. Ezekhez tartozik Stefan Heck, a CDU parlamenti képviselője, aki úgy látja, hogy Németország egy veszélyes fordulóponthoz közeledik. „Ha a népesség többségének migrációs háttere lesz, az komolyan meg fogja változtatni országunkat,” nyilatkozta.
Hogy a megváltoztatott ország milyen lesz, abból szilveszter éjszakáján kaptunk ízelítőt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.