A kijevi vezetés Eli Cohen izraeli külügyminiszter keddi telefonbeszélgetését orosz kollegájával, Szergej Lavrovval annak bizonyítékaként értelmezi, hogy Jeruzsálem megváltoztatta álláspontját a háborúval kapcsolatban – közölte Jevgen Kornyijcsuk, Ukrajna izraeli nagykövete.
„Izrael külügyminisztere a háború kezdete óta nem beszélt Lavrovval” – mondta kedden Kornyijcsuk a The Times of Israel című lapnak, jelezve, hogy Kijev felháborodott azon, hogy Cohen egyeztetett orosz kollegájával.
Jair Lapid korábbi izraeli külügyminiszter nem beszélt Lavrovval. Naftali Bennett akkori miniszterelnök azonban a háború alatt végig kapcsolatban maradt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sőt ő lett az első külföldi vezető, aki személyesen találkozott Putyinnal az invázió február 24-i kezdete óta.
Lavrov kedden felhívta Cohent, hogy gratuláljon neki új tisztségének elfoglalásához, és hogy megvitassák „a kétoldalú és regionális kérdéseket”, Moszkva ukrajnai inváziójának árnyékában.
Egy izraeli tisztviselő nem sokkal a Cohen-Lavrov beszélgetés után azt mondta a The Times of Israel című izraeli lapnak, hogy
„nincs változás Izrael politikájában”, miután felmerült, hogy a hívás, valamint Cohen hétfői beszéde során tett azon kijelentése, miszerint „kevesebbet fogunk beszélni” a nyilvánosság előtt a háborúról, Moszkva felé való elmozdulást jelezne.
Lindsey Graham republikánus amerikai szenátor, az Ukrajna megsegítését nyíltan támogató republikánus hangadó azok közé tartozott, akik Cohen megjegyzéseit annak jeleként értékelték, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya el fogja kerülni, hogy nyilvánosan elítélje Oroszországot az invázió miatt.
„Az az elképzelés, hogy Izraelnek kevesebbet kellene beszélnie Oroszország bűnös ukrajnai inváziójáról, kissé idegesítő” – írta Graham egy tweetben.
Kornijcsuk szerint Izrael álláspontja az orosz invázióval kapcsolatban „nem egyértelmű”.
„Sajnos nem kapunk elítélést a civil lakosságunk tömeges bombázása miatt az elmúlt hónapokban. Izrael egyedülálló a partnereinket tekintve és továbbra is hallgat” – mondta.
Ukrajna megbízottja hangsúlyozta, hogy sem Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kérte, hogy beszélhessen Cohennel.
Az előző, Bennett, majd Lapid vezette kormány elutasította az ukrán fegyverkéréseket, de Lapid többször is felszólalt az orosz invázió ellen, és háborús bűnök elkövetésével vádolta a Kremlt. Megjegyzései nyugaton dicséretet váltottak ki ám növelték a feszültséget Moszkvával, még akkor is, ha Jeruzsálem igyekezett fenntartani a semlegesség látszatát.
Kijev azt mondta, hogy szüksége van Izrael segítségére a légvédelmi technológia terén, hogy ellensúlyozni tudja Oroszországnak a polgári infrastruktúrája elleni folyamatos támadásait. Izrael eddig elutasította a segítségnyújtást, nyilvánvalóan Oroszország reakciója miatti aggodalmából.
Netanjahu korábbi hivatali ideje alatt kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Putyinnal és ragaszkodott ahhoz, hogy ez kritikus fontosságú az izraeli haderő azon képességének fenntartásához, hogy szabadon tevékenykedhessen az oroszok által ellenőrzött Szíria felett, hogy megakadályozzák az iráni erők beékelődését Izrael északi határán.
Ellenzéki vezetőként Netanjahu bírálta az előző kormányt az Oroszországgal való kapcsolatok elhanyagolása miatt, mivel Jeruzsálem több korlátozott lépést tett Ukrajna támogatására a Putyin erőinek februári invázióját követően.
Netanjahu azonban később megváltoztatta a hangnemét. Egy, a novemberi választások előtt adott interjúban „pragmatikusnak” minősítette a Bennett-Lapid kormány Ukrajna-politikáját – amelynek keretében Izrael humanitárius segélyt nyújtott, kórházat működtetett Ukrajnában és nagyszámú, javarészt zsidó menekültet fogadott be, miközben ellenállt a Kijev által kért katonai segítség nyújtása előtt.
Netanjahu azt is mondta, hogy megfontolná Ukrajna felfegyverzését, ha visszatérne a miniszterelnöki székbe, és a választások után azt mondta Zelenszkijnek, hogy még nem határozta meg Izrael ezzel kapcsolatos politikáját.
Netanjahu ebben az októberi interjúban azt mondta, hogy egy közvetítési ajánlat „feltehetően újra felmerülne”, ha visszatérne a hatalomba.
Netanjahu és Putyin a múlt héten gratuláló telefonbeszélgetést folytatott éppen akkor, amikor Zelenszkij az amerikai kongresszus együttes ülésén tartott beszédet, amelyben további amerikai segítségét kérte az orosz invázió visszaszorítása érdekében.
Netanjahu és Zelenszkij pénteken telefonon beszélt egymással. Egy jelentés szerint Netanjahu nyomást gyakorolt az ukrán vezetőre, hogy szavazzon egy készülő ENSZ-határozat ellen, de nem kötelezte el magát semmilyen lépésre, amikor az orosz csapások megállítására irányuló védelmi segélyek átadásával kapcsolatos ellenszolgáltatásról kérdezték.
