Irán keddi közlése szerint írásban válaszolt a végleges ütemtervnek nevezett ajánlatra, mely a világhatalmakkal kötött, megtépázott nukleáris megállapodásának helyreállítását célozza.
Az iráni állami IRNA hírügynökség nem közölt részleteket a válasz tartalmáról, de azt sugallta, hogy Teherán továbbra sem fogadja el az Európai Unió közvetítésével készült javaslatot, annak ellenére, hogy nem lesz több tárgyalás.
„Nézeteltérések három kérdést illetően vannak, amelyek közül az Egyesült Államok két esetben szóban rugalmasnak mutatkozik, de ezt bele kellene foglalni a szövegbe. A harmadik kérdés a (megállapodás) folytatásának szavatolásával kapcsolatos, ami az Egyesült Államok realizmusától függ”
– olvasható a hírügynökségi jelentésben.
A keményvonalas Ebrahim Raiszi államfő vezette Irán többször is Washingtont hibáztatta a megállapodás elhúzódásáért.
Az Európai Unió (EU) egyelőre nem igazolta, hogy Irán benyújtotta volna válaszát.
Washingtonban Ned Price külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: „Egyetértünk az EU alapvető álláspontjával, miszerint mindenről tárgyaltak, amiről csak lehetett”.
Teherán „elfogadhatatlan követeléseket” támaszt, amelyek túlmutatnak a 2015-ös nukleáris megállapodáson, mely szerint Irán drasztikusan korlátozza urándúsító tevékenységét a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe.
„Ha Irán azt akarja, hogy ezeket a szankciókat feloldják, akkor meg kell változtatnia magatartását” – mondta Price.
Múlt hétfőn olyan kompromisszumos szövegtervezettel zárultak a bécsi tárgyalások Iránnal, amelyet az EU terjesztett be. Egy uniós illetékes szerint minden részletet megtárgyaltak, és a dokumentum „minden fél számára remek kompromisszum”. Hozzátette: az atomalkuban érintett országok, azaz Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok mind véleményezni fogják a tervezetet.
Irán akkor jelezte: alaposan megvizsgálja a szöveget, és tájékoztatja az érintetteket álláspontjáról, amit most meg is tett.
Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások Bécsben. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, aminek fejében fokozatosan feloldották a vele szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.
