A WHO nemrégiben jelentette be a digitális útlevélhez és a digitális személyazonosító rendszerhez kapcsolódó nemzetközi világjárványügyi egyezmény terveit. A WHO 1948-as megalapítása óta mindössze másodszor, 2021 decemberében rendkívüli ülésszakon ülésező WHO Egészségügyi Közgyűlése egyetlen határozatot fogadott el „Együtt a világ” címmel.
A WHO tervei szerint a szerződést 2024-ig véglegesítik. Célja az lesz, hogy a jelenleg a szuverén államoknak fenntartott irányítási jogköröket a WHO-ra ruházza át világjárvány idején, azáltal, hogy a tagállamokat jogilag kötelezi a WHO felülvizsgált Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatára – olvasható A Brownstone Institute oldalán.
2022 januárjában az Egyesült Államok módosító javaslatokat nyújtott be a 2005-ös Nemzetközi Egészségügyi Szabályzathoz, amely mind a 194 ENSZ-tagállamot kötelezi, amelyet a WHO főigazgatója elfogadott és továbbított a többi tagállamnak. Az amerikai kormány módosításával ellentétben ezekhez a módosításokhoz nem a szenátus kétharmados szavazata, hanem a tagállamok egyszerű többsége szükséges.
A javasolt módosítások többek között a következőket tartalmazzák a cikk szerint:
A változások között szerepel, hogy a WHO-nak többé nem kell konzultálnia azzal az állammal, vagy megkísérelnie az ellenőrzést attól az államtól, ahol egy bejelentett aggasztó esemény (pl. egy új járvány kitörése) állítólag bekövetkezik, mielőtt az ilyen jelentések alapján intézkedéseket hozna (9. cikk (1) bekezdés).
A 12. cikk szerinti nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet meghatározására vonatkozó hatáskörén túlmenően a WHO további hatásköröket kap a regionális aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet, valamint a köztes egészségügyi riasztás kategóriájának meghatározására.
Az érintett államnak többé nem kell egyetértenie a WHO főigazgatójának azon megállapításával, hogy egy esemény nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek minősül. A WHO-nál új vészhelyzeti bizottságot hoznak létre, amellyel a főigazgató konzultál annak azon állam helyett, amelynek területén a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet bekövetkezett, hogy a vészhelyzetet megszűntnek nyilvánítsa.
A módosítások a WHO-n belül a „regionális igazgatóknak”, nem pedig az érintett államok választott képviselőinek adnak jogi felhatalmazást a regionális aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet kihirdetésére.
Továbbá, ha egy esemény nem felel meg a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet kritériumainak, de a WHO főigazgatója úgy ítéli meg, hogy fokozott figyelemfelhívást és esetleges nemzetközi közegészségügyi válaszlépéseket igényel, bármikor dönthet úgy, hogy „köztes közegészségügyi riasztást” ad ki az államok számára, és konzultálhat a WHO Vészhelyzeti Bizottságával. Ennek a kategóriának a kritériumai egyszerű: „a főigazgató úgy ítélte meg, hogy fokozott nemzetközi tudatosságot és potenciális nemzetközi közegészségügyi választ igényel”.
Ezekkel a módosításokkal a WHO, az USA támogatásával, úgy tűnik, válaszolni kíván azokra az útakadályokra, amelyeket Kína emelt a Covid-19 kezdeti napjaiban. Ez a cikk szerint jogos aggodalom.
A javasolt módosítások hatása azonban az, hogy a hatalmat a szuverén államoktól a WHO nem megválasztott bürokratái felé tolják el. A módosítások mindegyike a WHO-nak átruházott nagyobb hatáskörök és centralizált hatáskörök irányába mutat, a tagállamoktól távolodva.
Leslyn Lewis, a kanadai parlament tagja és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező jogász arra figyelmeztetett, hogy a szerződés lehetővé tenné a WHO számára, hogy egyoldalúan meghatározza, mi számít világjárványnak, és kijelentse, mikor van világjárvány. A javasolt WHO-terv szerint a világjárványoknak nem kell a fertőző betegségekre korlátozódniuk, és például az elhízási válságot is magukban foglalhatják.
A terv részeként a WHO szerződést kötött a németországi székhelyű Deutsche Telekom leányvállalatával, a T-Systems-szel egy globális oltási útlevélrendszer kifejlesztésére, amelynek tervei szerint a bolygó minden egyes emberét egy QR-kódos digitális azonosítóval kötnék össze.
„A hamisíthatatlan és digitálisan ellenőrizhető oltási igazolások bizalmat építenek. A WHO ezért támogatja a tagállamokat a nemzeti és regionális bizalmi hálózatok és ellenőrzési technológiák kiépítésében” – magyarázta Garret Mehl, a WHO Digitális Egészségügyi és Innovációs Főosztályának vezetője. „A WHO átjárószolgáltatása egyben hídként is szolgál a regionális rendszerek között. A jövőbeni oltási kampányok és otthoni nyilvántartások részeként is használható”.
Fotó: Unsplash
