A gazdasági károk nem fognak megállni az orosz határnál – írja Jonathan Bydlak a Spectator World oldalán.
„Az ukrajnai háború a közeljövőben továbbra is dominálni fogja a híreket. De míg a bombázások végül abba fognak maradni, a világra gyakorolt gazdasági következmények még csak most kezdődnek. Ez annak köszönhető, hogy a növekvő gazdasági összekapcsoltság korában a gazdasági hatások nem állnak meg a határoknál” – kezdi a szerző.
A cikk leírja, hogy mindenki az Oroszországot sújtó szankciókról és közvetlen hatásairól beszél, amelyek valóban jelentősek. Azonban Bydlak emlékeztet, hogy a múltban a szankciók nagyrészt hatástalannak bizonyultak a külföldi ellenségek megbüntetésében.
Barack Obama például 2014-ben, a legutóbbi ukrán-orosz vita során nem ment sokra a szankciókkal.
Azonban a szerző leírja, hogy ezúttal az Oroszországgal szemben hozott intézkedések példátlanok voltak, még olyan hagyományosan semleges országok, mint Svájc és Svédország is „a lehető legnagyobb mértékű” korlátozásokra szólítottak fel.
A cikk felsorolja, hogy a válaszlépések között szerepelnek olyan szankciók, amelyek közvetlenül magát Vlagyimir Putyin orosz elnököt, valamint a továbbra is mellette álló oligarchákat célozzák. Oroszországot elvágták a SWIFT-től, a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication-től. A SWIFT a világ fizetési rendszerének kritikus része; Oroszország kizárása ebből a rendszerből megnehezíti a nemzetközi tranzakciók elszámolását.
„Az orosz tőzsde továbbra is zárva marad, nyilvánvalóan azon a meggyőződésen alapul, hogy a befektetőket nem éri veszteség, ha a piac soha nem nyit ki. Oroszország legnagyobb hitelezője, a Sberbank piaci értékének 90 százalékát vesztette el. Más, tengerentúlon kereskedő orosz vállalatok értéke is összeomlott”
– írja a Bydlak.
Eközben az orosz központi bank 20 százalékra emelte a kamatlábakat, miközben Putyin az utolsó pillanatban tőkeellenőrzést vezetett be, amely megakadályozza, hogy bárki 10 000 dollárnál több külföldi valutával elhagyja az országot. Az orosz olaj behozatalának teljes betiltása nélkül is nehézségekbe ütközik az ország, hogy az olajat a szabadpiacon értékesítse – még akkor is, ha azt az uralkodó piaci árhoz képest árengedménnyel kínálják.
„Az Oroszország ukrajnai inváziójára adott válasz nem korlátozódott a kormányok intézkedéseire. Több tucatnyi nagyvállalat – az Ikeától kezdve a Netflixen át a TikTokig – leállította az országgal való üzletelést. Még ennél is károsabb, hogy a Visa, a Mastercard és az American Express leállította az oroszországi tranzakciók feldolgozását. Nem meglepő, hogy a Moody’s az orosz adósságbesorolást Ca-re csökkentette, ami azt jelenti, hogy az államadósság minősítése közel áll a „junk” státuszhoz, és a fizetésképtelenség kockázata az egekbe szökött” – írja Jonathan Bydlak.
„Az Oroszországot ért gazdasági károk drámaiak, és nem korlátozódnak a világnak erre a régiójára. A háború, és a Nyugat válasza az elkövetkező hónapokban és években – és talán még ennél is tovább – a világ többi részének is ártani fognak”
– szögezi le a szerző.
A szerző felsorol már most is látható következményeket. Az olaj ára rövid időre elérte a 130 dollárt hordónként, ami minden idők legmagasabb ára, és egyes előrejelzések szerint a 200 vagy akár a 300 dollárt is meghaladhatja. Ez az emelkedés a műanyaggyártókra is kedvezőtlen hatásokkal járt. Eközben a búza ára közel 70 százalékkal emelkedett.A földgáz ára is emelkedik, és más országok központi bankjai most lépéseket tesznek az infláció megfékezésére – amely már jóval a kelet-európai válság előtt is felütötte csúnya fejét. A szerző azt is említi, hogy Magyarországon a központi bank 2008 óta a legnagyobb kamatemelést hajtotta végre.
„A főbb tőzsdeindexek egyetlen nap alatt több mint 3 százalékot veszítettek az orosz olajra vonatkozó amerikai importtilalomtól való félelem miatt – ami egy nappal később be is következett. A Shell a legutóbbi vállalat, amely leállította az orosz nyersolaj vásárlását. Ezeket a veszteségeket az American Express vezette, amelynek részvényeinek árfolyama közel 18 százalékot veszített, miután a vállalat úgy döntött, hogy kiüríti az orosz piacot” – sorolja a Bydlak.
A szerző felhívja a figyelmet, hogy Lengyelország lakossága több mint 3 százalékkal nőtt mindössze tíz nap alatt. A cikk szerint azonban ez még csak a kezdet. Az Oroszországgal és Ukrajnával határos helyek rövid távon többet fognak viselni ebből a teherből, de a világ egyetlen szegletét sem fogja megkímélni. Szerinte az olyan országok, mint Finnország – ahol a becslések szerint a vállalatok több mint egynegyede üzletel Oroszországgal – először szembesülnek a következményekkel, a hatás biztosan messzire és széles körben elterjed.
„A magasabb gázárak valószínűleg itt maradnak, és egyesek már most megjegyezték, hogy a SWIFT fegyverré válása miatt valószínűleg megváltozik a nemzetközi pénzügyi környezet. Lehet, hogy az orosz gazdaság csak a tizenegyedik helyen áll a világon, de mivel más fejlett gazdaságok – elsősorban Európa – függnek a természeti erőforrásaitól, ez a hatás valószínűleg olyan hullámhatásokat fog okozni, amelyeket nem lehet azonnal helyrehozni”
– írja a publicista.
„A háború mindenkinek rosszat tesz, és az ukrajnai konfliktus valószínűleg még sokáig fájdalmat fog okozni nekünk, miután a katonai akciók megszűnnek” – zárja Jonathan Bydlak, aki szerint azonban nincs más eszköze a Nyugatnak az oroszok ellen.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.