Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei kedd délután tervezett informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját válaszul arra, hogy Oroszország a délkelet-ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság önállóságának elismerését jelentette be – közölte az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke kedden.
Ursula von der Leyen uniós bizottsági, és Charles Michel uniós tanácsi elnök közös közleménye szerint a Moszkvával szemben bevezetni tervezett megszorító csomag javaslatai között szerepel azok szankcionálása, akik részt vettek a szakadár ukrán tartományok függetlenségét elismerő jogellenes döntésben.
A megszorító intézkedések továbbá célba kívánják venni azokat a bankokat, melyek orosz katonai és egyéb műveleteket finanszíroznak az érintett területeken. Meg kívánják akadályozni, hogy az orosz állam és kormány hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz, illetve korlátozni kívánja a helyzet elmérgesedését szolgáló és agresszív politikák finanszírozását. Korlátozni kívánja a két szakadár régió és az EU közötti kereskedelmet annak biztosítására, hogy a felelősök egyértelműen érezzék jogellenes és agresszív cselekedeteik gazdasági következményeit
– írták.
„Az EU felkészült és kész további intézkedések elfogadására, ha a fejlemények azt szükségessé teszik”
– szögezték le.
Von der Leyen és Michel továbbá törvénytelennek és elfogadhatatlannak nevezte az orosz döntést, mely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna területi egységét és önállóságát, illetve tovább mélyíti a válságot.
Mindkét elnök üdvözölte az uniós tagállamok töretlen egységét és eltökéltségét, hogy határozottan és gyorsan reagáljanak Oroszország jogellenes fellépéseire, szorosan együttműködve a nemzetközi partnerekkel.
Végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió továbbra is teljes szolidaritást vállal Ukrajnával, és egységesen támogatja önállóságát, területi egységét.
Scholz: Németország felfüggeszti az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését
A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kancellár elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépéseket.
A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka „biztosan elhúzódik” – fejtette ki Olaf Scholz.
Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott.
Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé – mondta Olaf Scholz a Moszkva döntését ugyancsak elítélő ír kormányfővel, Micheál Martinnal a megbeszélésük előtt tartott tájékoztatóján.
Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak – tette hozzá a német kancellár, kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió tagországai képesek-e egységesen fellépni Oroszországgal szemben, azt mondta, biztos benne, hogy sikerül egy „robusztus és masszív” – erős és súlyos – szankciós csomagot összeállítani.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra, vagyis Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport – amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást – változatlanul fontos „platform”, és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell.
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – köti össze Oroszországot Németországgal, 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.
A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala.
A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.
A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.
Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
Mark Rutte: Oroszország cselekedetei nem maradhatnak válasz nélkül
Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket, amiért hétfőn elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását
– jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök kedden, rövid sajtónyilatkozatában.
Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva e lépését olyan „elfogadhatatlan” cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”.
A hírportál szerint, a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy
a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe. „Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént”
– mondta Rutte. Hozzátette:
véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.
Rutte egy hétfő esti televíziós vitában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen paranoiás”. Mint mondta,
Putyin az ukrán kormányt diktatúrának próbálja beállítani, míg az orosz vezetéssel ellentétben a kijevi kormányt demokratikusan választották meg.
Azt is megerősítette, hogy
Hollandia támogatni fogja Ukrajnát, ha háborúra kerülne sor, de kizárta, hogy országa katonákat küldene a térségbe, mivel „Ukrajna nem tagja a NATO-nak”.
Múlt héten a holland kabinet úgy döntött, hogy 100 mesterlövészpuskát, 30 000 darab lőszert, 3000 katonai sisakot, 2000 golyóálló mellényt, valamint több fegyver- és aknakereső rendszert szállít Ukrajnának.
A belga szövetségi kormány feje, Alexander de Croo a VRT rádiócsatornának kedden úgy nyilatkozott, hogy
szeretné, ha az Oroszország elleni uniós szankciók minél előbb hatályba lépnének, és „oda sújtanának, ahol „a legjobban fáj” Moszkvának.
De Croo „Ukrajna területi integritása nagyon súlyos megsértésének” nevezte Oroszország legújabb lépéseit.
„Oroszország azt teszi, amit mindig is tenni akart: megszerezni Ukrajna területének egy darabját”
– jelentette ki.
A VRT kérdésére, hogy Belgium miként reagál Ukrajna katonai felszerelés küldésére vonatkozó kérésére, a miniszterelnök azt mondta, hogy „minden igényt a védelmi minisztérium elemez, a többi szövetséges országgal konzultálva”.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mértékben a NATO keretein belül dolgozzunk”
– nyilatkozta a belga kormányfő.
