A Sivatagi Vihar hadművelet 31 évvel ezelőtt – 1991. január 16-án – kezdődött, öt hónappal azután, hogy az iraki erők lerohanták és annektálták Kuvaitot.
Öbölháború néven is ismert hadműveletre azután került sor, hogy Szaddám Huszein parancsára az iraki hadsereg lerohanta és elfoglalta az olajban gazdag Kuvaitot.
Válaszul az Egyesült Államok és a partnerországok megkezdték a fegyverek és erők felvonultatását Szaúd-Arábiában. Ez a szakasz, amely a Sivatagi Vihar hadművelethez vezetett, Sivatagi Pajzs hadművelet néven vált ismertté.
Az amerikai léghadjárat aztán 1991. január 16-án kora reggel kezdődött: az amerikai hadsereg és a légierő helikopterei kiiktatták az iraki légvédelmi eszközöket, a Hellfire rakéták pedig megsemmisítették az iraki radarállomásokat.
Ezután a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a koalíciós erők repülőgépei, cirkálórakétákkal megtámogatva, a következő 42 napban iraki állásokat és utánpótlási vonalakat támadtak.
Ez idő alatt az iraki erők sem tétlenkedtek. 1991. január 29-én megtámadták és elfoglalták a szaúd-arábiai Khafji városát. Két nappal később az amerikai tengerészgyalogosok, szaúdi és katari erők kiűzték őket Szaúd-Arábiából.
1991. február 24-én kezdődött a szárazföldi háború, amelynek során az amerikai és szövetséges erők még aznap mélyen behatoltak Kuvaitba és Irakba. Az előrenyomulás olyan gyors volt, hogy az iraki csapatok tömegei órákon belül elkezdték megadni magukat.
Február 28-ra az amerikai és szövetséges szárazföldi erők Irakban és Kuvaitban döntő győzelmet arattak a harcedzett iraki hadsereg felett – amely a világ negyedik legnagyobb hadserege volt – és felszabadították Kuvaitot.
A légi és szárazföldi hadműveletek során az amerikai és szövetséges erők több mint 3000 harckocsit, 1400 páncélozott személyszállító járművet, 2200 tüzérségi löveget és számtalan más járművet semmisítettek meg. Kilencvenhat amerikai katona halt meg a harcokban, míg a becslések szerint a másik oldalon 30 ezer iraki katona esett el.
