„A szólásszabadság alapvető jog egy demokráciában… de…” – idézi az UnHerd Dr. Michal Evron Yaniv szavait, amik múlt héten jelentek meg a Haaretz hasábjain.
Mint ismert, Yaniv egy olyan elemzését foglalta össze, amit az izraeli Zulat intézetnek készített. Jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a burjánzó kamuhírek közegészségügyi veszélyt jelentenek – például az oltással szembeni tétovázásra ösztönöznek és aláássák a közvélemény kormányba vetett bizalmát is.
Bár a cikk középpontjában a koronavírus áll, az elemzés szerint a „fake news” veszélyei jóval a pandémia mögé nyúlnak. Yaniv szerint az ilyen jellegű beszédek más emberi jogokat is sértenek, beleértve az egyenlőséghez való jogot (főként az etnikai kisebbségeket érintve), vagy a választás jogát (mivel a kamuhírek torzíthatják a választások kimenetelét), de még az információhoz való jogokat is sértik.
A Yaniv által kínált megoldás felruházná az államot, hogy bizonyos hamis információk megalkotói és terjesztői ellen büntetőeljárást indítson. A kutató és kollégái ezen a héten ismertették ezeket az ajánlásokat az izraeli parlament előtt, miközben számos újságíró áldását elnyerték.
„Mindez nem meglepő” – véli Adaam James, az UnHerd szerzője, aki szerint számos izraeli digitális aktivista és törvényhozó kampányol egy ideje az online kamuhírekkel szembeni fellépés mellett. Az izraeli Egészségügyi Minisztérium pedig szintén büntetést helyezett kilátásba azok számára, akik a vakcina kapcsán hazugságokat terjesztenek vagy a vakcinaútlevelet kritikával illetik.
Yaniv elemzése szerint az izraeliek 70 százaléka támogatja egy „erős kormányzati szabályozás” bevezetését a kamuhírek terjedésének megállításához. A kutató szerint ez is azt bizonyítja: itt az idő, hogy új szólástörvényeket alkossanak.
Adaam James szerint azonban több probléma is akad ezzel a „dezinformációs” kampánnyal. Egyrészt, érdekes, hogy emberi jogi szervezetek a többség vágya alapján képesek lennének támogatni a polgári jogok megnyirbálását. Másrészt, a Zulat javaslatai arra alapoznak, hogy szükség van egy tekintélyes döntőbíróra, aki megmondja, mi az igazság.
„Akár parlamenti tanács, akár szakértői testület formáját ölti, ez a testület Izrael de facto Igazság Minisztériumává válna, amely felhatalmazást kapna arra, hogy az állam hatalmát a beszédbűnözők felett gyakorolja. A kormány beszédfelügyelőinek gondolata mindenkit nyugtalanítania kellene, aki a liberalizmus és az emberi jogok védelmével törődik”
– írja Adaam James. Majd végül felteszi a kérdést: ha a hazugságok terjedése miatt aggódunk, miért állnánk meg az online térben?
„Nem kellene büntetnünk azokat a politikusokat, akik a tömegfelvonulások során hazudnak? Vagy egy humoristát, aki félrevezető szatirikus kabarét mond egy TV műsorban?” – folytatja a kérdéseket az újságíró, aki megjegyzi eddig az EU és az ENSZ sem volt képes érdemben határt szabni a digitális hazugságoknak különböző törvények útján.
