Az ENSZ megszavazta egy vizsgálóbizottság létrehozását melynek feladata az Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában elkövetett jogsérelmek figyelemmel kísérése és az azokról szóló jelentések készítése. Ez lenne az első ilyen „folyamatos” megbízatású vizsgálóbizottság.
Májusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szavazta meg a biztosság létrehozását, miután az ENSZ jogvédő szerv vezetője szerint az izraeli erők háborús bűnöket követhettek el, és a Hamász terrorcsoportot vádolta a nemzetközi jog megsértéséért a hónap elején lezajlott 11 napos konfliktusuk során – számolt be a Times of Israel.
A határozat egy állandó „vizsgálóbizottság” – a tanács rendelkezésére álló leghatásosabb eszköz – létrehozására szólított fel. Az Emberi Jogi Tanács annak idején 24 ország szavazatával, kilenc ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett hagyta jóvá az intézkedést.
Csütörtökön a bizottság kérdése az ENSZ Közgyűlése elé került. A határozatot 125 ország támogatta, nyolc ellenezte és 34 ország tartózkodott.
Izrael, az Egyesült Államok, Magyarország, valamint a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palao és Pápua Új-Guinea csendes-óceáni országai ellenezték. Ausztrália, Ausztria, Kanada, Brazília és Németország a tartózkodók között volt.
Izrael képviselője az ülésen azt mondta, hogy a bizottság „egy újabb példája a durván diszkriminatív és csalárd testületnek, amelynek megszüntetésén kellene dolgoznia ennek a kiváló fórumnak”. Azt is mondta, hogy a bizottságban részt vevő szakértők olyan nyilatkozatokat tettek, amelyekből kiderül, hogy elfogultak Izraellel szemben, és hogy a bizottság „előzetesen feltételezi a nemzetközi jog izraeli megsértését, ahelyett, hogy az ártatlanságot feltételezné, ahogyan az szükséges lenne”.
Gilad Erdan, Izrael ENSZ-megbízottja nyilatkozatában azt mondta: „Az ENSZ új mélypontra süllyedt, és jóváhagyta egy olyan aljas és elfogult bizottság költségvetését, amelynek nincs létjogosultsága”.
Szerinte a vizsgálóbizottság figyelmen kívül hagyja a Hamász háborús bűntetteit, beleértve az izraeli civilekre kilőtt 4000 rakétát.
A szöveg szerint a bizottságnak az izraeli-Hamász konfliktus mellett „az ismétlődő feszültségek, az instabilitás és a konfliktus elhúzódásának minden mögöttes kiváltó okát”, köztük a diszkriminációt és az elnyomást is ki kell vizsgálnia.
A 11 napos májusi háború, amelyet Izrael „a falak őrzője hadműveletnek” nevezett, azzal kezdődött, hogy a Hamász rakétákat lőtt ki Jeruzsálemre, majd dél-izraeli városokra és Tel-Aviv környékére. Az övezetbeli célpontokra mért izraeli megtorló légicsapásokban mintegy 250 ember halt meg, köztük 66 kiskorú a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint, amely nem tesz különbséget a terrorcsoport tagjai és a civilek között. Izraelben tizenkét ember halt meg, egy kivételével mindannyian civilek, köztük egy 5 éves fiú és egy 16 éves lány.
Izrael szerint megölt arabok többsége terrorista volt, és kitart amellett, hogy mindent megtett a civil áldozatok elkerülése érdekében, miközben a lakott területekre mélyen és szándékosan beágyazott fegyveres csoportok ellen harcolt.
