Ismét lesz hanukai ünnepség a Nyugati téren

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Megtartják vasárnap a budapesti Nyugati téren a hanukai ünnepségét – közölte a szervező, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).

A nyolcnapos ünnep első estéjén, vasárnap a Nyugati téren felállított hanukián meggyújtják az első gyertyát. Beszédet mond Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

Az ünnep további napjain sorban gyújtják majd meg a gyertyákat a Nyugati téren, ahol bemutatkoznak az EMIH-hez tartozó zsinagógák, illetve a hitközség intézményei, szervezetei, köztük a CEDEK Szeretetszolgálat és a Maimonidész Gimnázium.

Szintén vasárnap este a Városligeti Műjégpályán is gyertyát gyújtanak a hanukián, majd korcsolyabemutatókkal, játékos vetélkedőkkel és hanukai ételekkel ünnepelnek.

Hanukia áll majd a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent István parkban, a budai Várban és a Flórián téren is, valamint Debrecenben, Miskolcon, Szentendrén és Kőszegen.

A közleményben idézték Köves Slomót, aki szerint „több mint egy év nélkülözés után most még jobban értjük, milyen jelentősége van a közösségek összefogásának és azoknak az értékeknek, amelyek örök lángként adnak reményt akkor is, amikor nagyon egyedül vagyunk”.

    „Az elmúlt 24 évben a tavalyi volt az egyetlen, amikor a magyar zsidóság nem tudta emelt fővel, felszabadultan és büszkén megünnepelni a hanukát. Ezt nem az antiszemitizmus vagy a gyűlölködés akadályozta meg, hanem egy egész világot sakkban tartó járvány”

– mondta.

Másolj nyugodtan és legyél rá büszke!

A Nyugati téri hanuka-ünnepségek egybeforrtak a decemberi ünnepi készülődéssel, színészek, sportolók, közéleti személyiségek és nem utolsó sorban politikusok gyújtották meg büszkén a hanukai lángokat és nyilvánították ki, hogy Magyarország mindannyiunké.

    „Sajnos még mindig a járvány ellen küzdünk, de – a kötelező óvatosság mellett – idén ismét együtt ünnepelhetünk. A budapesti és vidéki városok tereire visszatérnek a csodát, a szabadságot és az örök értékeket hirdető lángok fényei”

– tette hozzá a vezető rabbi.

Hanuka idején a zsidóság a szír-görög megszállók felett i. e. 165-ben aratott győzelmére emlékezik, amikor a makkabeus szabadságharcosok visszafoglalták a jeruzsálemi szentélyt és megtisztították azt az idegen bálványoktól.

A makkabeusok a templomban mindössze egy napra elegendő kóser olajat találtak, amivel lángot gyújthattak a szent gyertyatartóban, a menórában. Új olaj előállításhoz ugyanakkor nyolc napra volt szükség. A hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

    „Ennek emlékére az ünnep első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok a csak ilyenkor használt gyertyatartón, a hanukián, és azt olyan helyre teszik, ahol „hirdetheti az isteni csodát”

– tették hozzá.

A zsidó szabadságharcosok, akik elűzték a görög megszállókat: a Makkabeusok története

IV. Antiokhosz Epiphanész egy közös vallás és kultúra révén akarta egységesíteni királyságát, ezért megpróbálta gyökerestül kiirtani a zsidók különállását.

“Ismét lesz hanukai ünnepség a Nyugati téren” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Őszintén szólva nem vagyok igazán híve ennek a fajta nyilvános hanuka-ünneplésnek. Kinek rendezik ezeket ekkora nyilvánossággal? Ha a magyar zsidóságnak (a vallásosok száma országos szinten nem lehet több pár tizezernél), akkor ezeket a zsidó szervezeteken belül meg lehetne tartani.
    Azt érzékelem, hogy itt nem ünneplésről, hanem demonstrációról van szó. Ez pedig nem szül jó vért, miután a társadalmi környezet (értsd: a nemzsidó lakosság) zöme nem rokonszenvezik a zsidósággal (fínoman kifejezve), és a feltűnően nyilvános ünneplést provokációként élik át. Olyasmiként, amit lenyomnak a torkukon és akaratuk ellenére el kell viselniük. Miért erőltetik ezt? Hasonló ünneplést, pl a kitörési túrákat, Horthy, Szálasi, Prohászka születésnapjának ünneplését, a Wass Albertezést, és általában minden olyan mozgalom, ideológia ünneplését, ami a zsidóság számára kirekesztést, életveszélyt vagy gyűlöletkeltést eredményezett, a zsidóság is rosszul fogad, jogosan.
    Ezek nyilvánvaló dolgok, nem tudom elhinni, hogy mások ezt ne érzékelnék. Akkor minek?

    PS. A vallási befolyás elterjedését ellenzők azt szokták mondani, hogy a vallás magánügy, legyen is az.
    Örülnénk a muszlim ünnepek városi főtereken történő nyilvános ünneplésének, müezzinestől, Allah Akbáros-tól, önostorozó felvonulásokkal és hasonlókkal?

    • Miért nem lehet köztéri hanukia? A kormány mindenkinek a kereszténységet akarja a torkán lenyomni. Állandóan kereszteket állítanak, templomot építenek. Ez nem keresztény demonstráció? Mondom én a római katolikus.

      • Szerintem Gordon jol elmagyarazta. A statisztikak szerint a lakossag fele, mondjuk ugy, nem szimpatizal a zsidokkal. Akkor minek a felhajtas, amit ezek az emberek provokacionak tekintenek. Csak megjegyzem, hogy te LG hozzaszolasat is felreertetted. O szarkazmusnak szanta, pont arra a provokaciora celozva, amirol Gordon ir. LG az elobb emlitett nem szimpatizalo (understatement) 50%-hoz tartozik.

      • Zsebike, valamelyest igazad van, az államvallássá emelés sem egészséges. Azok szemében főleg nem, akik a szekuláris állam hívei.

        Azért két dolgot ide tartozik említeni:

        1. A magyar nép zöme keresztény. Közülük többeket (a jobbakat) legfeljebb a bigottság zavar, meg azok a kísérő jelenségek, amik mások kizárásához, gyűlölködéshez vezetnek.
        2. Ha egy dolog nem helyes, nem mentség azzal érvelni, hogy mások szintén nem helyesen cselekedtek. Emlékszel: „maguk Amerikában meg verik a négereket”…