Hamarosan kezdődhet az Irán elleni nyomásgyakorlás

Ha Jeruzsálem komolyabb fellépést remélt Washingtontól Teheránnal szemben, akkor nem napokat, hanem hónapokat kell még várnia.

A Biden-kormányzat első periódusa, amely arra vár, hogy Teherán tárgyaljon, lezárult.

Az Egyesült Államok türelme az tárgyalóasztalhoz való visszaülés irányába lejárt, és „az elkövetkező napokban és hetekben” a globális partnerekkel együtt nyomást fognak gyakorolni Iránnal szemben

– hangzott el Rob Malley, az Egyesült Államok iráni megbízottjának sajtótájékoztatóján a The Jerusalem Post szerint.

A tájékoztató egy pontján Malley elmondta, hogy csapatával nemrég találkozott az EU-val, az Öböl-menti szunnita államokkal és más nem nyugati partnerekkel (szeptemberben pl. Moszkvában járt), hogy „megvitassák, hogyan tovább – mit lehet majd tapasztalni az elkövetkező hetekben és hónapokban”, avagy milyen lépéseket terveznek tenni az Iszlám Köztársasággal szemben, ha nem történik rövid időn belül visszatérés a tárgyalásokhoz.

Malley szinte azonnal korrigálta magát, és kijelentette, hogy az USA és partnerei nem az elkövetkező hónapokban, hanem „az elkövetkező napokban és hetekben” fognak lépéseket tenni.

Ez lehetett volna egy freudi elszólás is, de ami igazából számított, az a sietség volt. A korrigálással Malley közvetlenebb megközelítést és szigorúbb elvárásokat teremtett az amerikai válaszlépésekkel kapcsolatban.

Bár ez messze nem jelent határidőt az amerikai vagy izraeli katonai akcióra – Malley nagyon elutasító volt az ilyen irányú kérdésekkel szemben –, ez az első jele annak, hogy

Washington kész komolyan foglalkozni egy „B-tervvel”, amellyel Teheránra nyomást gyakorolhat.

Ezzel kényszerítené az iszlám köztársaságot, hogy állítsa le nukleáris jogsértéseit és működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség ellenőreivel.

Hátradőlhet Izrael vagy ismét fenyeget az Aszad-rezsim?

Egy erőskezű amerikai vezetés képes lenne megakadályozni Aszad rehabilitációját, de kérdés, hogy Biden szándékozik-e vagy képes-e ilyesmit tenni?

Ez jelentős változás a hónapok óta tartó általános fenyegetésekhez képest, amelyek szerint Iránnak nem volt korlátlan ideje visszatérni az asztalhoz függetlenül minden következménytől.

Izrael szempontjából jó hír, hogy van némi valódi következmény. Az iszlám köztársaság visszaszorítása a tárgyalásokba talán eltántoríthatja a további 60%-os urándúsítástól.

Ha Jeruzsálem remélhetett volna egy szigorúbb fellépést Washingtontól Teheránnal szemben, akkor valószínűleg nem napokat, hanem hónapokat kell még várnia.

A Biden-csapat annyira elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, hogy Malley szerint még ha a 2015-ös JCPOA nukleáris megállapodás elavulttá is válna, a megközelítés egyszerűen egy új, aktualizált megállapodásról szóló tárgyalásokban merülne ki.

Kiszivárgott jelentések arról szóltak, hogy megpróbálják rávenni Oroszországot és Kínát, hogy diplomáciailag és gazdaságilag is egyre fokozódó elszigetelés alá helyezzék Iránt.

Az elmúlt napokban Moszkva egy váratlan pillanatban bírálni kezdte az ajatollahokat, amiért Bécsben nem sikerült megbeszélniük az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltéréseiket.

A kulcs az lesz, hogy Oroszország és Kína beszáll-e bármilyen közös agendába?

Ha igen, akkor pontosan azt a mintázatot fogják követni az elkövetkező események, mint ami Teheránt a 2012 és 2015 közötti kompromisszumos folyamatra kényszerítette.

Ha azonban nem, akkor az USA és az EU minden lehetséges amerikai és uniós nyomásgyakorlása sem lesz elegendő ahhoz, hogy az ajatollahok engedjenek.

Az igazi kérdés tehát most az lesz, hogy kiderüljön, mi Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető terve.

Ha még néhány hónapig nyomást akar gyakorolni, hogy értékes tudományos nukleáris tapasztalatokat szerezzen a 60%-os urándúsítással kapcsolatosan, és hogy elrejtsen néhány eredményt, akkor végül tárgyalásokra és egyezségre kerülhet sor.

Ha Khamenei nem hajlandó komolyabb nyomásgyakorlás nélkül tárgyalni, akkor még hónapokig vagy még tovább is várhatunk arra, hogy véget érjen a jelenlegi macska-egér játék és a nukleáris tárgyalások sora.

A legsötétebb forgatókönyv az, amikor Khamenei abban reménykedik, hogy atomfegyverhez jut, miközben úgy tesz, mintha tárgyalni akarna – amit valószínűleg csak egy izraeli csapás akadályozhatna meg.

Malley hétfői előadása mindenesetre hónapok óta először kényszerítheti Iránt védekező helyzetbe.

Jordánia, Izrael keleti bástyája Iránnal szemben

Jordánia ugyanakkor könnyen a terrorizmus melegágyává válhat, amely felett Irán szívesen átvenné az irányítást.