„Politikailag inkorrekt beszélgetések Izraelről” alcímmel indított hiánypótló podcastot lapunk két szerzője: Amichay Mihály Éva újságíró és Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.
Ebben az epizódban, amit kabuli merénylet előestéjén vettek fel, azt a kérdést próbálják körüljárni, hogy hogyan befolyásolja az afganisztáni összeomlás Izrael helyzetét a régióban.
- Mivel magyarázható az afgán hadsereg, és az afgán állam hirtelen összeomlása?
- Bekövetkezhet-e egy hasonló összeomlás Tajvanban, Dél-Koreában, esetleg Izraelben?
- Ki a felelős az összeomlásért, és a szemünk előtt kialakuló humanitárius és biztonsági válságért?
- Elképzelhető-e az 1979-es túszdráma megismétlődése?
- Ki fogja kitölteni a szövetséges erők visszavonulása után keletkezett hatalmi vákuumot?
- A tálibok győzelme ösztönzőként fog-e hatni a régió radikálisaira, elsősorban a Hizballah-ra és a Hamász-ra, és ha igen, mik lesznek ennek az azonnali következményei?
- Elképzelhető-e, hogy az afgán kivándorlás Európa helyett Izrael felé irányul majd, és ha igen, mik lesznek ennek a következményei?
- Várható-e az afgán síita milíciák megjelenése a szíriai fronton, illetve Izrael észak-keleti határán?
- Vannak-e Izrael számára pozitív aspektusai az amerikai visszavonulásnak Afganisztánból, és ha igen mik azok?
- Mik az amerikai visszavonulás legfontosabb tanulságai Izrael számára?
A podcast korábbi epizódjai itt hallgathatók meg.
Amichay Mihály Éva cikkei itt, Robert C. Castel írásai pedig itt olvashatók a Neokohnon.
Szerzői kérdezz-felelek a „Davkaszt”-ról:
Miért van szükség erre a podcastra?
- Azért mert az Izraellel kapcsolatos, magyar nyelven hozzáférhető adatok, információk és tudásanyag meg mindig hiánycikknek számítanak.
- Azért mert a magyar nyelvű blogoszférában nincs egyetlen olyan forrás sem, amelyik mélységi elemzésekkel szolgálna úgy Izrael alapkérdéseivel, mint aktualitásaival kapcsolatban.
- Azért, mert az Izraellel foglalkozó magyar média többnyire visszhang-kamraként működik, és alig tekinthető többnek, mint néhány igen részrehajló, angol nyelvű napilap magyar hangja.
- Azért mert a témához hozzászóló elemzők többsége nem Izrael szakértő, hanem generalista, és eleve olyan sávszelességben dogoznak, ami kizárja a dolgok mélyebb megértését.
- Azért, mert az Izraellel kapcsolatos gondolatok piacát klisék és előítéletek dömpingtermékei árasztják el.
Miről szól ez a podcast?
- Ez a podcast Izraelről szól.
- Alapkérdésekről és aktualitásokról.
- Elemzésekről, amik olyan szemszögekből próbálják megvilágítani a beszélgetés tárgyát, amik többnyire ismeretlenek a magyarajkú közönség számára.
- A kontextusról, amiben a feltett kérdéseket vizsgálni érdemes.
- A komplexitásról, aminek a felismerése elengedhetetlen a dolgok megértéséhez.
A “független” orgánumokban publikáló, “objektív” kommentátoroktól eltérően mi nyíltan vállaljuk azt, hogy a podcast perspektívája a cionizmuson és a libertárius konzervativizmuson alapul.
Miről nem szól ez a podcast?
- Ez a podcast nem foglalkozik izraeli pártpolitikával. A kritika az ideológiának, a korszellemnek, a politikai jelenségnek, esetenként egy specifikus döntésnek szól.
- Ez a podcast nem foglalkozik a magyar belpolitikával, nem foglal állást, nem támad és nem véd.
- Ez a podcast nem tartja tiszteletben a politikai korrektség írott és iratlan szabályait, nem keresi az arany középutat, nem próbálja szépíteni a dolgokat, és egy fikarcnyit sem törődik a sorozatosan visszaeső sértődő-emberek érzelmeivel.
Aki itt vígaszt, reményt, empátiát keres, az keresse máshol.
Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.
Izraellel sokat foglalkozik Gilad Atzmon, zenész és Író. Őt mind az angolszász, mind az izraeli sajtó el akarja hallgattatni. Magyarországon nemrég jelent meg az egyik könyve, „A bolygó kicsoda”, melyet James Petras, a Binghamton University Emeritus professzora, és 60 könyv szerzője a következőképen jellemzett: „Atzmonban van bátorság — amely a kortárs nyugati értelmiségből teljesen hiányzik.”
https://publioboox.com/termek/a-bolygo-kicsoda/
Igen, ehhez a könyvhöz kell bátorság, még az elolvasásához is!!!
Atzmon was born in 1963 and grew up in Jerusalem. His grandfather was right wing. He served in in the Israeli Air Force entertainment division and also trained as a combat medic. He was involved in the 1982 Lebanon war. I suspect he may have suffered from PTSD – which still impacts him and could explain his hate.
He states that he planed to study in the USA but ended up in the UK – exhausted, and with a dislike of Israel – probably because of his experiences (which is why I suggest unresolved PTSD). This led him to blame Israel for everything bad in his life, and everything followed from there: if Israel is bad, then the Palestinians must be good, etc. Over time, his atheism and anti-establishmentism has turned him against his background and turned him to hating his Jewish origins. He hated being secular but couldn’t switch to being religious so he rejected both. He says his girlfriends before his wife all described him as an “emotional cripple”.
None of this matters. His hatred of who he is is what has made him what he is.
There have been many self-hating Jews throughout history – who to prove their hatred, have turned on their fellow Jews with a vengeance. They do this to distance themselves from their past – and the easiest way to do this is to abandon it. Other examples are Pablo Christiani who sided with the Spanish Inquisition against the Jewish people from the 13th Century, and Nicholas Donin – at the same era. A more recent example – who Atzmon compares himself to was the philosopher Otto Weininger.
Atzmon fits in with this tradition and I personally feel sorry for him – but not sorry enough that I’d ever go to his concerts or support him. He may be a talented saxophonist but as a person he is seriously damaged – the term “emotional cripple” seems accurate.
Az öngyűlölő zsidó arche típusa akinek ajkain csüngenek az antiszemiták abban a tévhitben szenvedve, hogy mint zsidók ők képviselik az egyetemes igazságot a zsidokról. A fenti megszólaló nick nem az igazságot keresi hanem önigazolást saját ordas nézeteihez.
Megjegyzem ugyan ezek az emberek ha valaki a magyarokról adnak elő általános, mindenkire kiterjedő „igazságokat” ők lennének a legjobban felháborodva.
https://www.adl.org/sites/default/files/documents/assets/pdf/israel-international/israel--middle-east/Gilad-Atzmon-one-pager-final.pdfNagyon gyenge érvelés, az ADL-re jellemző. Sajnos Amerika hanyatlása az részben az olyan szervezeteknek köszönhető mint az ADL, akik támadják az igazi amerikai értékeket pl., a szólás, vélemény, és igaz vallásszabadságot.
Lehet, hogy utalt rá David Duke, és a „fekete nacionalisták”, de azért azt se felejtsük el felsorolni, hogy az amerikai humanizmus jelenlegi nagyjai ajánlják a könyvet. Richard Falk (professzor a Princetonon, valamint az ENSz egykori speciális küldöttje), John Mearsheimer (politológus a Chicago egyetemen), a már említett James Petras (Binghamton egyetem, prof emeritus), és még sok olyan ember akik letettek az asztalra amikor arról volt szó, hogy kiállni azok jogaiért akiket üldöznek.
Elég széles skálán mozognak azok akik utaltak rá…
Felesleges erőlködnöd, mivel lényegében közös nevezőre jutottunk. Te azért vonzódsz ezekhez a tagokhoz, mert antiszemiták, Izrael-ellenesek és mániákus hazudozók. Én pedig ugyanezen tulajdonságaik miatt tartom őket megvetendő embereknek.
A szemita az egy nyelvcsoport, az a nyelvcsoport, amelyet az arabok beszélnek. Ebből az is következik, hogy aki antiszemita az ellenzi az arab nyelveket.
Hol mondtak „ezek a tagok” akikről itt szó van, bármit amiből arra lehet következtetni, hogy ellenzik az arab nyelvcsalád létezését?
Egyébként: Atzmon az igazságot mondja ki, és ez zavar sokakat.
Mennyire kell ostoba antiszemitának lenni ahhoz, hogy ezt a butaságot valaki leírja?
Wikipedia, első bekezdés:
Valamiért a palesztinok etnikai tisztogatását nem tartalmazza ez a fogalom, holott ők aztán tényleg szemiták.
Etnikai tisztogatás? Szándékosan röhögteted ki magad avagy az arabok áltla elkövetett etnikai tisztogatásra gondolsz?
https://uploads.disquscdn.com/images/e785653cd06384c3913112ce51ecd3f7b06e0b71eebd9db6ec88dddde65388d8.jpg
Aha. Etnikai tisztogatás
https://uploads.disquscdn.com/images/4a97f91f986e2d338f244d0140c26b08fc9663aa75f3bcf824bc18d41ed71e7d.png
Az antiszemitizmus kifejezésnek semmi köze a „szemitához” (vagyis nem terjeszthető ki az arabokra). A kifejezés nem etnikai tartalmú, hanem a zsidógyűlölet szinonimája. Kizárólagosan!
Az arab világban is erős, elterjedt az antiszemitizmus.
Egyébként a zsidó identitásnak semmi köze a cikkben szereplő Davkaszthoz.
Kétlem, hogy a pali az igazságot mondja ki tekintettel arra, hogy az identitás egyéni, számtalan oka lehet és egy ilyen alak nem fogja soha megérteni.
Elnézést, hogy közbeszólok, de olyan, hogy „ENSz”, tudtommal nem létezik, viszont olyan, hogy ENSZ igen. Ezt nem csak a mindenkori kormány, de még maga az ENSZ is így gondolja, ugyanis az „SZ” az egy különálló betű a magyarban, de rajtuk kívül, ami ugye itt perdöntő, a magyar helyesírás jelenlegi szabályai is (lásd ENSZ Menekültügyi Főbiztosság – itt nem mondatkezdésről, hanem tulajdonnévi betűszóról beszélünk, aminek minden jegyét nagybetűvel írjuk, még akkor is, ha több „betűből” áll).
Igaz.
Nagyon klassz. Tárgyszerű, színvonalas
Miért és meddig kell szociális ellátást biztosítani Gazanak ahonnan folyamatosan támadjál Izraelt? Hogyan és hol lenne az a palesztin állam amely se vizzel, se árammal nem tudja ellátni magát és munkásait Izraelbe küldi dolgozni? Az egyptomi-gazai 18 km széles határról ritkán esik szó pedig 1967 előtt innen jött az ellátmány-
Nagyon érdekes beszélgetés volt. Egy észrevételem lenne, ami fölött Castel úr átsiklott. Említette az elején, hogy a „nemzetépítés” nemcsak Afganisztánban, hanem más országokban, így Németországban, Koreában és Japánban is hosszú évtizedekig tartott. Érdemes azonban megfontolni, mit jelenthet a „nemzetépítés” a nemzet ellenségei részéről, milyen érdekeket szolgál és milyen következményei lehetnek? Az ellenség, ebben a vonatkozásban az amerikaiak, részéről a nemzetépítés egyet jelent a pacifikálással, leggyakrabban „nyugati” eszmék elterjesztése által. Eközben viszont gyakran épp a Castel által később emlegetett kohézió erejét veszik el ezektől a nemzetektől, ami rövid távon járhat ugyan előnyökkel, hosszútávon azonban akár a nemzet felszámolásához is elvezethet. Ilyen értelemben pedig már nem biztos, hogy érdeke Amerikának vagy a világnak, mert a dolgok természete szerint, az így keletkező vákuumokba más, esetleg még veszélyesebb tényezők nyomulhatnak be. Lehet, persze érvelni úgy, hogy ami az említett példákban az önfelszámoláshoz vezet, az nem feltétlenül az amerikaiak által felügyelt/ösztönzött/elindított „nemzetépítés”, hanem olyan globális folyamatok, amelyek mindenütt hasonló hatást fejtenek ki, így magában az USA-ban is. Tehát nincs előre megfontolt szándék ezek mögött. Mindenesetre, talán megér egy eszmefuttatást. Ahogy az is, hogy a katonai műveleteknek kezdetben csak az volt a céljuk, hogy legyőzzék az ellenséget, egy későbbi stádiumban (az első világháború óta) már az is, hogy a hátországot megtörve, a teljes nemzetet harcképtelenné tegyék, most pedig eljutottunk odáig, hogy már hosszútávon is biztosítani szeretnénk az ellenséges nemzet harcképtelenségét, sőt a szövetségét a „nemzetépítés” eszközével.