Formabontó színházi előadással készülnek a Zsinagógák Hetének keretén belül az Óbudai Zsinagóga 200. születésnapjára azok a fiatal alkotók, akiket mi is meglátogattunk a minapi próbájukon. Egy új szerző ősbemutatóját, a Mose Munz lajtorjáját szeptember 2-án mutatják be a zsinagóga falai között.
A címadó rabbi, Mose Munz az egyik leghíresebb óbudai rabbi volt, akinek sírja a mai napig zarándokhely. És bár a cádikot csak idézik az előadásban, a vasárnapi próbán mégis megjelent egy rabbi. Köves Slomó – az óbudai közösség jelenlegi vezetője — rövid látogatásra nézett be a vasárnap reggeltől estig próbáló színművészekhez.
Nem kvaterkázni érkezett, hanem csak egy rövid elintézni valója akadt a zsinagógában. A rabbi cseppet sem zavartatva magát, mint aki otthonában szólítja meg vendégeit, csak egy dolgot kérdezett: “Ennek a tóraszekrénynek nyitva kell lennie?”. A stáb apróbb hezitálás után jóváhagyta, hogy a rabbi visszacsukja a tóraszekrényt.
Az előadás egyik különlegesége, hogy Hollós Csaba darabja a nagy óbudai árvíz 1838-as valós eseményét – a tóratekercsek zsinagógából történt kimenekítését — veszi alapul, és mindehhez az alkotók az eredeti helyszínt használják színpadnak és díszletként is.
“Nagyon különleges itt próbálni. Részt vettünk előzetes beszélgetéseken, segítettek nekünk abban, hogy ki tudjunk igazodni a vallási szokások és a viselkedési normák között” – mondja nekünk Fodor Orsolya, a darab rendezője, aki Köves Slomó felvetése kapcsán jegyezte meg, hogy a tóraszekrényt “nem bántották”, és az előzetes beleegyezés alapján maradhatott nyitva.
Voltak a próbán más szokatlanságok is, amelyeket egy ortodox-szellemiségű, működő zsinagóga falai között eddig még aligha láthattak:
Ebben a jelenetben például a tóraolvasót egy olyan jelenethez is használja a színházi csapat, amelyben táncot ropnak egy kocsmában. A hangos trappolással kísért jelenet egy fontos dramaturgiai részhez szolgál hangulati aláfestéssel. Nem tudtuk megállni, hogy a próbán szintén megjelenő Réczei Tamást – aki a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány vezetőjeként szakmai felelőse az előadásnak — ne kérdezzük meg erről.
„Talán másnak is fel fog tűnni, hogy lesznek meglepetések a darabban. Mi viszont házon belül mindenkivel tisztáztuk, így Köves Slomó vezető rabbival is, hogy ez egy fikciós történet. Vagyis a kellékek, és a díszlet bármennyire is szakrális funkciójú a hétköznapokban, ezen a történelmi eseményen pusztán eszközökként szolgálják majd az előadást”
– fogalmazott Réczei.
A darab fiatal rendezője, akit egy tanárja ajánlott be Réczeinek a feladatra, jelenleg Lengyelországban folytat színházi tanulmányokat a FREESZFE Egyesület Emex programjának köszönhetően. Fodor Orsolyáról többen úgy vélik, hogy generációja egyik legtehetségesebb bábos színházi rendezője lehet. Legutóbbi munkája Virginia Woolf Orlando című művének adaptációja volt, amelyet szintén egy sajátságos térben, a Kincsem Palota Reáltanoda utcai romos épületében valósított meg.
„A szakdolgozatomat éppen a szakrális terek újrafelhasznosításáról írom, nagyon sokat kutattam a témában. Rendkívüli lehetőségnek éreztem és nagyon motivált az, hogy miként lehet egy 200 éves, sok kihagyás után újra működő szakrális térben színházat csinálni” – mondja Fodor a próba szünetében, egy padon megpihenve.
„Ez egy kultúr- és vallástörténeti utazás a csapatnak, ahol olyan filozófiai kérdéseket vizsgálunk, amelyek nem csak egy zsidó közösség számára releváns felvetések. Az egyik alapvetésünk az, hogy vajon vannak-e ma olyan elveink, ügyeink, ami miatt akár a saját életünket is fel tudnánk áldozni?”
– meséli a darab egyik fő motívumáról a 27 éves rendező, aki saját maga választhatta ki alkotói csapatát.
Többségük fiatalabb színész, van köztük olyan is – az egyik főszereplő, Szabó Sebestyén László –, aki öt éve tagja a Nemzeti Színháznak. Szintén fontos karaktereket alakít az előadásban az országos ismertségű Szabó Simon, aki nem először jár az Óbudai Zsinagógában. 20 évvel ezelőtt egy televíziós produkcióban működött közre az épület akkor még igencsak romos falai között, majd pár éve egy barátja fiának briszén is járt itt.
„A briszen egy misztikus, varázslatos hangulat volt. Most egészen csodálatos, hogy itt lehet csinálni egy színházi előadást. Ez egy nagy kihívás és egy hihetetlen élmény is. Talán nem lenne haszontalan, ha más templomokban is lehetne színházat csinálni”
– fogalmazott sok más ismert film szereplője, akit a legutóbbi magyar mozisiker, a Pesti Balhéban is láthattak.
Szabó szerint Hollós Csaba szövege erős és nagyon vizuális, és van egy örök aktualitása is, mégpedig az, hogy a bajbajutott emberekhez kik és hogyan viszonyulnak. A darabban több reakciót is ábrázolnak, azok pedig univerzálisan tudnak mindenkihez szólni – tette hozzá a színész.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) az őszi zsidó ünnepek felvezetéseként a Zsinagógák Hete elnevezésű programsorozat keretében kíván tisztelegni a fennállásának 200. évfordulóját idén ünneplő Óbudai Zsinagóga előtt.
Ennek egyik kiemelkedő eseménye lesz ez a színdarab, amelyet az EMIH és Óbuda Önkormányzata közösen meghirdetett pályázatán nyert el Hollós Csaba. A darab az 1838-as árvízi események alapján született: a fikciós történet két fiatal zsidó fiúról szól, akik bent ragadtak a zsinagógában.
Az előadás az Óbudai Zsinagógában lesz szeptember 2-én, 20:00-kor, jegyek itt kaphatók:
https://jegymester.hu/production/59114/obudai-zsinagoga-mose-munz-lajtorjaja/8233296
