Nem csak Izrael zárt sikeres olimpiát, hanem más országok a zsidó származású versenyzői is remekül szerepeltek — számol be a Jewish News Syndicate.
Az élen a ritmikus gimnasztikázó, Linoy Ashram és a férfi tornász, Artem Dolgopyat állt, akik mindketten aranyérmet szereztek a két hetes verseny során. Emellett az izraeli Avishag Semberg taekwondóban bronzérmet szerzett, míg a zsidó állam vegyes dzsúdócsapata szintén bronzéremmel ünnepelhetett.
Az izraeli olimpiai baseballcsapat tagjai abban reménykedtek, hogy érmet szereznek, de végül alulmaradtak. Részvételüket így is sokan győzelemnek tekintették, tekintve, hogy a 2019-es olimpiai kvalifikációs versenyen a Baseball Softball Világszövetség baseball Európa/Afrika olimpiai selejtezőjét megnyerték, és ezzel biztosították helyüket.
A dobó Alex Katz a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „mindig megtiszteltetés [Izraelt] képviselni”, és egy izraeli zászló emojit használt a bejegyzésében. Hozzátette: „Az izraeli baseball jövője fényes”.
A diaszpórában élő zsidó közösséghez kötődő sportcsillagok közül többen is ünneplik éremszerzésüket.
Sue Bird és csapattársai az USA női kosárlabdacsapatában ünnepelték olimpiai aranyérmüket. Birdnek ez az ötödik aranyérmes olimpiai győzelme. (Csapattársa, Diana Taurasi szintén az ötödik győzelmét ünnepelte.) Az észak-amerikai Long Islandről származó Bird izraeli állampolgár, és ezt a döntését, mint mondta, a kosárlabdázói karrierje és az a szabály határozza meg, hogy hány amerikai játszhat egy európai kosárlabdacsapatban egyszerre. Ő a legidősebb játékos a WNBA-ben (Women’s National Basketball Association), a női kosárlabda-bajnokságban, ahol a Seattle Storm csapatában játszik.
Alexandra „Alix” Klineman a kaliforniai Manhattan Beachről, aki társával, April Ross-szal strandröplabdában aranyérmet szerzett. Tagja a dél-kaliforniai zsidó sporthírességek csarnokának.
A kaliforniai Pacific Palisadesből származó Nick Itkin vívó bronzérmet nyert a férfi vívók versenyében Alexander Massiala, Race Imboden és Gerek Meinhardt csapattársaival. A csapat a harmadik helyért Japánnal mérkőzött meg.
Itkin versenysportoló családból származik. Édesapja, Michael nemcsak egykori ukrán vívó, hanem Itkin egyik edzője is; míg édesanyja, Tatiana ukrán ritmikus sportgimnasztikázó volt, és jelenleg az Egyesült Államokban edzősködik. A Notre Dame-i Egyetemen, ahol juniorként tanul, Itkin politológiát tanul.
Az ukrán Elina Szvitolina bronzérmet szerzett teniszben. Ő az első ukrán, aki olimpiai érmet nyert teniszben.
Az ausztrál Jessica Fox kenu szlalomban, arany- és bronzérmet is szerzett az idei versenyen. A franciaországi Marseille-ben született Foxot édesanyja, Myriam Fox-Jerusalmi edzi, aki maga is számos érmet nyert kenu szlalom versenyzőként. Édesapja, Richard Fox szintén érmes korábbi versenyző. Elmondása szerint fiatalabb korában az úszást és a tornát részesítette előnyben, de miután eltörte a karját, az evezés felé fordult.
Bár nem szerzett érmet, Jackie Dubrovich amerikai vívó és csapata közel került az éremhez a játékokon. Az Instagramon dicsérte mind csapattársait, mind edzőit, a családokat és másokat, amiért „félretették saját életüket, hogy valóra váltsák az álmainkat”.
„Nehéz sebezhetőnek és bátornak lenni, és kitenni magadat, csak azért, hogy ne érd el a céljaidat…” – írta, majd kicsit később hozzátette: „Amit itt létrehoztunk, az igazán különleges, és remélhetőleg generációkon át öröklődhet”.
Az idei olimpia nem csak a nézők hiánya miatt volt figyelemre méltó, hanem az 1972-es müncheni olimpiai játékok során a Fekete Szeptember terroristái által meggyilkolt 11 izraeli emlékére tartott néma csenddel. Az áldozatok családjai évek óta lobbiztak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, hogy valamilyen módon elismerjék veszteségüket, de eddig elutasították őket.
„Végre igazságot szolgáltattak a Münchenben meggyilkolt férjeknek, apáknak és fiúknak” – mondta Ilana Romano és Ankie Spitzer, akik mindketten a támadásban vesztették el férjüket, és akik a többi családtaggal együtt a tokiói lelátón ültek a megemlékezésen.
Külön megemlékezést tartottak napokkal később, augusztus 1-jén Izrael japán nagykövetségén. Ott Spitzer, a meggyilkolt izraeli vívóedző, Andre Spitzer özvegye megjegyezte: „A müncheni olimpia okozta mély sebeink soha nem fognak begyógyulni, de az életünkben ma már – sokkal több a fény és a remény”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.