Az Egyesült Államok minden lehetőséget megvizsgál, hogyan segíthetne az amerikai csapatokkal korábban szorosan együttműködő afgán alkalmazottaknak, akik a katonai kivonulás után a tálibok áldozatává válhatnak – jelentette ki hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottsága előtt.
A tárcavezető ígéretet tett arra, hogy felgyorsítják a bevándorlási vízumok kiadását azon tolmácsok, járművezetők vagy építőmunkások részére, akik az Egyesült Államok hadseregének dolgoztak. Blinken hozzátette: „jelentősen romolhat a biztonság” az amerikai csapatok kivonulása után, azonban a külügyminiszter szerint ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. „Nem feltétlenül tennék egyenlőségjelet a csapataink júliusi, augusztusi vagy szeptember eleji kivonulása és a helyzet azonnali romlása között” – fogalmazott a külügyminiszter.
Az utóbbi időben egyre több volt afgán tolmács állt ki a nyilvánosság elé azzal: retteg amiatt, hogy mi történik velük, ha a szélsőséges, kormányellenes tálibok újra hatalomra kerülnek Afganisztánban. Az országban 2016 óta legalább 300 tolmácsot öltek meg.
A tálibok világossá tették, hogy ezeket az embereket célpontoknak fogják tekinteni, az iszlám ellenségeinek tartják őket, akik számára nincs kegyelem – mondta május végén Matt Zeller, az afganisztáni tolmácsok érdekképviseleti szervezetének társalapítója.
Blinken a texasi Michael McCaul republikánus képviselő felvetésére válaszolt, aki szerint „ezeknek az embereknek célkereszt lesz a hátukon attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyjuk az országot, és ha magukra hagyjuk őket, akkor ténylegesen aláírjuk a halálos ítéletüket”. A külügyminiszter arra kérte a kongresszust, hogy 8000 fővel emeljék meg az afgánokra vonatkozó speciális bevándorlási létszámhatárt.
„Képesek leszünk végrehajtani bármilyen parancsot, amit kapunk” – ezt mondta hétfőn Frank McKenzie tábornok, a térségért felelős Középső Parancsnokság parancsnoka egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy a Pentagon hamarosan elkezdheti-e a kiszolgáltatott munkavállalók kimenekítését.
A tábornok arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok csapatainak felét már kivonta Afganisztánból, és továbbra is jó úton haladnak, hogy betartsák a szeptember 11-i határidőt, és befejezzék Amerika leghosszabb háborúját. McKenzie szerint az elkövetkező hónapok kritikus fontosságúak lesznek Afganisztán jövője szempontjából, és sürgette az afgán kormányt és a tálibokat, hogy folytassák a régóta elakadt tárgyalásokat.
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
