Érkező egyiptomiak, aggódó IDF, akadályozó szenátorok és a nagy kérdés: hogyan döntött Naftali Bennett? Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Az izraeli sajtó szerint Bennett vasárnap jelenti be, hogy kormányt alakít Lapiddal
A hírek eltérnek azzal kapcsolatban, végleges-e a döntés, és hogy Ajelet Saked is támogatja-e. Lapid állítólag hétfőn közli az elnökkel, hogy megvan a koalíció. Netanjahu állítólag a Jamina képviselőire gyakorol nyomást, hogy ne csatlakozzanak – írja a TOI.
Iráni al-Kudsz egység vezetője: Azt javaslom a cionistáknak, hogy hagyják el ,,Palesztinát”
Az iráni Forradalom Gárda elit al-Kudsz egységének a parancsnoka, Eszmáíl Gááni dandártábornok szombaton azt mondta, hogy a ,,cionistáknak” el kellene hagyniuk Izraelt és vissza kéne vásárolniuk az Egyesült Államokban, Európában és másutt eladott ingatlanjaikat – írja az Ujkelet.live.
Riport: Az egyiptomi hírszerzés vezetője vasárnap Izraelbe érkezik a Gázával elért tűzszünet megszilárdítása érdekében
Abbász Kamel, az egyiptomi hírszerző szolgálat igazgatója vasárnap Izraelbe látogat, hogy tárgyalásokat folytasson a gázai tűzszünet stabilizálásáról, nyilatkozták izraeli tisztviselők a Walla híroldal riporterének, Barak Ravidnak. Kamel találkozni fog Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, Meir Ben Sabbat nemzetbiztonsági tanácsadóval és más izraeli biztonsági tisztviselőkkel – írja az Ujkelet.live.
A hadsereg szerint a Gáza feletti taktikai győzelem ellenére nem biztos, hogy az elrettentés tartós lesz
Az Izraeli Védelmi Erők arra figyelmeztetett, hogy a Falak Örzője hadművelet taktikai és stratégiai győzelme ellenére a Gázai övezetet uraló Hamásszal folytatott legutóbbi harcok nem biztos, hogy tartós elrettentést eredményeznek – írja az Ujkelet.live.
Washington újra élesíti felfüggesztett szankcióit Minszk ellen, és továbbiakat vezet be
Az Egyesült Államok újra élesíti felfüggesztett szankcióit Fehéroroszország ellen a Ryanair-gép eltérítése és Raman Prataszevics ellenzéki újságíró letartóztatása miatt, valamint további büntetőintézkedéseket vezet be magas rangú fehérorosz tisztségviselők ellen – jelentette be pénteken a Fehér Ház szóvivője az MTI szerint.
Washington már 2006-ban bevezetett büntetőintézkedéseket kilenc fehérorosz állami cég ellen az akkori fehéroroszországi elnökválasztás vitatott eredménye miatt. Ezek értelmében az amerikai cégek nem üzletelhetnek a kilenc vállalattal. 2015-ben ezeket felfüggesztette, mert Minszk tett néhány pozitív lépést a demokrácia felé.
Most áprilisban azonban a Joe Biden elnök vezette kormány már nem hosszabbította meg a szankciók felfüggesztését, és az Európai Unióval egyeztetve szankciókat fog most bevezetni a Lukasenka-rezsim több tagja ellen – ez a lista készül -, valamint ismét eltanácsolja állampolgárait attól, hogy Fehéroroszországba utazzanak – közölte Jen Psaki szóvivő.
Republikánus szenátorok megakadályozták a Capitolium elleni támadást kivizsgálni hivatott bizottság felállítását
Republikánus párti szenátorok megakadályozták pénteken a Capitolium elleni január 6-i támadás körülményeit kivizsgálni hivatott kétpárti bizottság felállításáról szóló törvénytervezet elfogadását az amerikai kongresszusban.
A tervezetről szóló szavazáson a száztagú szenátusban – amelyben teljesen kiegyenlítettek az erőviszonyok – 54-en szavaztak a vizsgálóbizottság felállítása mellett, 35-en pedig – mind republikánusok – ellene. Hat republikánus szenátor – Mitt Romney (Utah), Ben Sasse (Nebraska), Lisa Murkowski (Alaszka), Susan Collins (Maine), Bill Cassidy (Louisiana) és Rob Portman (Ohio) – a demokratákkal együtt szavazott. Közülük Portman kivételével korábban mindenki megszavazta a Donald Trump volt amerikai elnök ellen indított alkotmányos felelősségrevonási eljárás (impeachement) megindítását is. Kilenc republikánus és két demokrata szenátor nem volt jelen. A törvénytervezet elfogadásához 60 támogató voksra lett volna szükség.
2021. január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.
A törvénytervezetet a bizottságról a demokraták kezdeményezték, de kétpártinak szánták, és az általuk uralt képviselőház alig több mint egy héttel ezelőtt 252 igen és 175 nem szavazattal fogadta el azt, 35 republikánus képviselő igen voksával.
A megállapodás szerint a bizottságnak egyenlő számú – öt-öt – demokrata és republikánus tagja lett volna, olyanok, akik jártasak a rendvédelemben, illetve a nemzetbiztonsági ügyekben. A testületnek december 31-ig jelentést kellett volna tennie, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólt volna, hanem ajánlásokat is tartalmazott volna a hasonló jövőbeni események megelőzésére.
Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője még csütörtökön felszólította kollégáit, hogy ne támogassák a javaslatot. „Nem hiszem, hogy ez a bizottság, amelynek felállítását a demokrata vezetők kezdeményezték, fontos új tényeket tárna fel, vagy elősegítené a gyógyulást” – mondta. Kiemelte, hogy több kongresszusi bizottsági és egy bűnügyi vizsgálat zajlik már a januári 6-i eseményekkel kapcsolatban, és már több mint 440 embert letartóztattak. A demokraták „azt szeretnék, ha folyamatosan perelni tudnák a volt elnököt” – tette hozzá.
Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője közleményében bírálta republikánus kollégáit. Szerinte „megfelelő időben” újra szavazni fognak egy kétpárti bizottság létrehozásáról. „A szenátus republikánusai, vezetőjük, McConnell személyes kérésére, továbbra is arcátlan kísérleteket tesznek arra, hogy tisztára mossák a január 6-i támadást, mert attól tartanak, hogy bármi, ami felbosszanthatja Donald Trumpot, politikailag árt nekik” – írta Schumer.
Trump már kezdetben a tervezet elutasítására szólította fel a republikánusokat, és figyelmeztette őket, hogy „következményei” lesznek annak, ha valaki közülük támogatja azt.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy támogatja a testület létrehozását. Azt mondta: „nem tudja elképzelni”, hogy a republikánusok miért utasítanák el a jogszabálytervezetet.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivőhelyettese pénteken azt mondta: azok a republikánus szenátorok, akik a független vizsgálóbizottság felállítása ellen szavaztak, „nem tartották be az alkotmány támogatására és védelmére tett esküjüket.”
Jean-Pierre szerint Biden elnök egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a január 6-i „szégyenletes eseményeket” függetlenül és teljes körűen ki kell vizsgálni, és továbbra is elkötelezett emellett. A szóvivőhelyettes hozzátette: a Fehér Ház ezután is együttműködik a kongresszussal, hogy megtalálják a módját ennek.
