Terjedelmes cikkben számol be az Israel Hayom Magyarország kiállásáról Izrael mellett az Európai Unióban és más fórumokon. Az Israel Hayom cikkét közöljük.
Más európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is a nemzeti identitásáért küzdő Izrael a szövetséges.
Nemrég ismét Magyarország volt, amely megvétózta az EU külügyminisztereinek kiegyensúlyozatlan döntését Izrael és a Hamász katonai konfrontációjáról. Ez Josep Burrell európai külügyi és védelmi biztos, valamint Heiko Maas német külügyminiszter elégedetlenségének volt köszönhető, akik nemrég Izraelben jártak, hogy a nemzetközi közösség nevében lépjenek fel a tűzszünet előmozdítása érdekében. A közlemény a „Szolidaritás mindkét oldalon élő emberekkel” nevet kapta.
A magyarok Izrael önvédelemhez való jogáról beszéltek és felrótták az Uniónak, hogy egy homályos „nemzetközi humanitárius törvény” keretein belül készülnek ítéletet mondani, amely tisztázatlan okokból nem vonatkozik a palesztin oldalon működő terrorszervezetre, amely megindította az erőszakhullámot.
A határozat tűzszünetet és humanitárius fellépést szorgalmazott a Gázai övezet polgári lakossága számára is.
Ez újabb agresszió szítása a palesztin fél részéről, amely anélkül ért véget, hogy az Európai Unió gyakorlati tanulságokat vonna le és büntetőintézkedéseket foganatosítana a „nemzetközi humanitárius törvényt” megsértő agresszorok ellen. Az lesz, ami eddig is volt: az Európai Unió továbbra is kiáll a palesztinok mellett, és segélypénzeket ad nekik, miközben lehunyják szemüket a velük kapcsolatos események előtt.
A magyarok általában belefáradtak az európai képmutatásba. Orbán Viktor konzervatív kormánya a brüsszeli európai bürokrácia ellenséges hozzáállásától szenved, ugyanis Budapest nem volt hajlandó igazodni a nemzeti szuverenitás feladásához kapcsolódó elvi kérdésekhez.
Orbán és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szoros kapcsolata Magyarországot Izrael érdekeinek fő védelmezőjévé tette az Európai Unióban, és fontos szövetségesévé a nemzetközi színtéren.
Erre volt példa, hogy Magyarország ellenezte a júdeai, szamáriai és a Golan-fennsíkon található zsidó telepekről származó termékek címkézését. Ellenezte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését elítélő európai nyilatkozat közzétételét, és azon országok közé tartozott, amelyek hivatalos képviselet megnyitását jelentették be az izraeli fővárosban.
Magyarország szintúgy ellenezte az állítólagos háborús bűncselekmények miatt nemzetközi büntetőbírósági eljárás megindítását Izrael ellen, és Magyarország volt az egyetlen európai ország, amely külügyminisztert küldött az Abrahám-egyezmények washingtoni aláírására.
Csehországot, Ausztriát, Szlovákiát, Szlovéniát, Görögországot, Romániát és Bulgáriát ma Izrael támogatóinak tekintik az Európai Unión belül az ellenséges blokkal szemben, amely főleg Luxemburgot, Írországot, Belgiumot, Svédországot és Máltát foglalja magában. Magyarország azonban az egyetlen, amely hajlandó a végére járni, világos elveket fenntartani és nem halogatni a döntéseket addig, míg olyan konszenzust talál, amely végső soron az európai Izrael-ellenes intézmény érdekeit szolgálja.
Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter az AFP-nek adott interjúban magyarázta a héten a Gázai övezetben történő tűzszünetről szóló határozatról szóló vétóját mondván, hogy általános problémája van Izraellel kapcsolatos európai nyilatkozatokkal, mert azok „egyoldalúak és kiegyensúlyozatlanok”, és a jelenlegi körülmények között „valójában nem” a megoldást segítik.
Szíjjártó „kevesebb ítéletre, erkölcsi prédikációkra, kritikára és mások ügyeibe való beavatkozásra” és gyakorlati együttműködésre szólított fel. Menzer Tamás, a magyar külügyminisztérium államtitkára még élesebben reagált a magyar ellenzék Izrael támogatásának és az európai konszenzus megakadályozásának kritikájára.
„Magyarország nem értett egyet az izraeli-palesztin konfliktusról szóló uniós nyilatkozat megfogalmazásával, mivel a kormány véleménye szerint ez súlyosan kiegyensúlyozatlan volt, és nem tükrözte a valós helyzetet” – mondta.
„Elutasítunk minden olyan gesztust, amely Izraelt felelőssé teszi a jelenlegi helyzetért, vagy amely egyenlően kezeli Izraelt és a Hamász terrorista csoportot, vagy legitimitást ad a Hamásznak. A jelenlegi helyzetben egyértelművé kell tenni, hogy a különböző palesztin terrorszervezeteknek le kell állítaniuk a rakétatámadásokat” – fogalmazott Szíjjártó Péter.
A magyarországi „palesztin nagykövetség” határozott nyilatkozattal reagált Szíjjártó külügyminiszter kijelentéseire azt állítva, hogy „a megszálló erők megakadályozták a békés keresztény imádkozókat abban, hogy május 1-jén Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír templomba menjenek, és megfosztotta őket ünnepük megülésének jogától.”
A „palesztin nagykövetség” csak a keresztény imádkozókkal való bánásmód megemlítése után – amely szimpátiát kellene keltsenek magyarországi vallásos közvéleményben- említi a Jarrah sejkben és a Templom-hegyi mecsetek körüli összecsapásokat, valamint a Gázai övezet izraeli légi bombázását.
„Fel kell idézni a felbujtást és provokációt, az elnyomást és a hátrányos megkülönböztetést, a földek kisajátítását és a házak megsemmisítését, a települések felépítését és bővítését, a kínzást, az illegális gyilkosságokat, és fel kell állítani a még élesebben elítélendő dolgok listáját” – áll a közleményben.
„Ez a példátlan agresszió nem definiálható az önrendelkezési jogként” – hangsúlyozza a közlemény, „az ártatlan civilek meggyilkolása háborús bűncselekmény. Ha egy izraeli élete fontos, akkor egy palesztiné is. Az elv figyelmen kívül hagyása azt jelentené, hogy a palesztinok emberi életét és értékét nem veszik figyelembe. Az egyik oldal előnyben részesítése és a vele való szolidaritás kifejezése minden állam szuverén joga. Azonban figyelmen kívül hagyva a Jeruzsálemben bekövetkezett tragikus eseményeket, a hatalmas gázai szenvedést és pusztítást, valamint a palesztin válasz elítélését, aggasztó üzenetet küld Palesztinának.
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy gondolja át álláspontját, és ítélje el az igazi agresszort, a megszálló hatalmat, amely elindította az erőszak körforgását.”
A palesztinok mantrái azonban, úgy tűnik, nem érdeklik a magyarokat, és még kevésbé azokat az európaiakat, akik látják az arab és muszlim bevándorló közösségek, valamint a szélsőséges baloldali aktivisták által szervezett Izrael-ellenes tüntetésekben kifejezett erőszakot és gyűlöletet a kontinens számos városában.
A közel-keleti konfliktusok immár nem korlátozódnak az arab-izraeli viszályra, hanem a mindennapi élet részei Európában, különösen a kontinens nyugati részén, ahol a legnagyobb arab és muszlim bevándorló közösségek élnek.
Magyarország a „menekültválság” idején ellenezte az EU, a kapuk nyitásának politikáját, és elutasított minden olyan kísérletet, amely arra kötelezte volna, hogy nagyszámú menekültet és illegális bevándorlót fogadjon be a Közel-Keletről. Magyarországot, Kelet- és Közép-Európa többi részéhez hasonlóan, nem érdekli a nyugati „multikulturalizmus”, amely temetné a kontinens keresztény jellegét, és arra kényszerítené, hogy lemondjon a zsidó-keresztény hagyományról, hogy a muszlimok kedvében járjon.
A magyarok többsége jól látja, hogy az arab és a muszlim bandák a nyugat-európai városok utcáin keresztül cinikusan, az arab-izraeli konfliktust felhasználva szítják a rettegést, hiszen számukra világos, hogy nem azért buktatták meg a kommunista rendszert, hogy ilyen valóságot teremtsenek maguknak. Sok más európaihoz hasonlóan Magyarország számára is kívánatos szövetséges Izrael, amely nemzeti identitásáért küzd.
Orbán Viktor, akinek pártja nemrégiben elhagyta az Európai Parlament Konzervatív Néppárt frakciójának sorait – mielőtt az EU értékeinek természetével kapcsolatos nézeteltérések miatt kiszorult volna abból, hevesen elutasította Magyarországot az Izraellel kapcsolatos vétó miatti kritikákat.
Orbán nyilatkozatot adott ki a Német Konzervatív Párt kancellárjelöltje, Armin Laschet ellen, aki várhatóan Merkelt váltja majd, és egyértelmű Izrael-párti álláspontjáról ismert. A német konzervatív párt a legnagyobb és legbefolyásosabb a konzervatív pártok közül Európában. Orbán most egy új „igazi” konzervatív pártszövetség megalakítására törekszik, mivel szerinte a német vezetésű európai konzervatívok elvesztették hűségüket minden konzervatív értékkel szemben.
A magyar kormány honlapján a neve alatt kiadott nyilatkozatában Orbán óva intett Laschet szándékától, hogy hatályon kívül helyezze az EU-külpolitikában a konszenzus elvét, amelyet az EU-szerződés rögzít. Így az Izrael támogatásának kérdése nyílt konfrontációvá vált az európai konzervatív táborban, azok között, akik hajlandóak harcolni, és azok között, akik Izraelt áldozzák fel az egységes európai szemlélet megőrzésére irányuló erőfeszítések oltárán.
„Ismeretes, hogy a francia-német tengely országainak sokmillió muzulmán lakossága van, akiknek nézeteit egy demokráciában nem lehet elhanyagolni” – áll a hivatalos közleményben. Látható, hogy a legtöbb nyugat-európai ország a posztnacionális és a kereszténység utáni időszakba lépett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi, Közép-Európa, továbbra is a zsidó-keresztény élet értékeinek, kultúrájának és felfogásának megfelelően éljük életünket.
Ezért egyértelmű számunkra, hogy egy országot, Izraelt nem lehet összehasonlítani egy olyan szervezettel, amely szerepel az Európai Unió terrorszervezeteinek listáján.
Ez akkor is lehetetlen, ha Armin Laschet a francia-német tengely nevében megfelelő külpolitikának tekinti ezt az álláspontot. Ideje felismerni, hogy a közép-európai országok egyenlő tagjai az Európai Uniónak, még akkor is, ha később csatlakoztak, és jogunk van ragaszkodni hitünkhöz, szövetségeseinkhez és érdekeinkhez. „
