Annak ellenére, hogy folyamatos megfigyelés alatt állnak, és szigorú keretek közé vannak szorítva, a terrorcsoport sikeresen beszerzett és megépített több ezer nagy hatótávolságú rakétát.
Ez már a negyedik fordulója Izrael és a Gázát uraló Hamász közötti konfliktusnak, amely során a terrorszervezet több, mint 4000 rakétát lőtt ki Izraelre, és mélyebbre tudtak hatolni Izrael területén és pontosabbak voltak a találataik, mint bármikor korábban.
A precedens nélküli rakétazápor még a tengerparti Tel-Aviv metropoliszát is elérte, ezek mellett még drónnal is rálőttek Izraelre, sőt még egy tengeralattjáró támadást is megkíséreltek.
Ezek azt mutatják, hogy az otthon összerakott rakéták jelentősen bővültek modernebb technológiákkal, annak ellenére, hogy Gáza 14 éve közös izraeli-egyiptomi tengeri blokád alatt él.
Izrael akkor kezdte el a blokádot, mikor 2007-ben a Hamász, amely felesküdött Izrael elpusztítására, átvette az uralmat a Gázai-övezet felett és elűzte a nemzetközi támogatású Palesztin Hatóságot. Izrael azt állítja azért tartja fenn a blokádot, hogy megakadályozza a fegyverek és egyéb katonai eszközök bejutását Gázába.
„A Hamasz bombázásának az ereje sokkal nagyobb és sokkal precízebbek, mint korábban” – állítja Mkhaimar Abusada palesztin professzor. – „Sokkoló, hogy ezt hogyan érték el, miközben blokád alatt áll Gáza.”
A Times of Israel cikke megkísérelt utánajárni, hogyan lehetséges, hogy a terrorszervezet növelte a katonai kapacitásait.
Piszkos bombáktól a rakétákig
Mióta 1987-ben megalakult a Hamász, a csoport titkolózó katonai ága, amely az árnyékban szeret munkálkodni a sokkal inkább látható politikai szárny mellett, egy kis milíciából egy félig szervezett hadsereggé nőtte ki magát.
A kezdetekor a terroristák halálos lövöldözéseket hajtottak végre és izraelieket raboltak el. Több száz izraelit öltek meg a második intifáda során az öngyilkos merényletekben, ami 2000 végén robbant ki.
Ahogy az erőszak terjedt, a terrorszervezet elkezdte gyártani az úgynevezett „Qassam” rakétákat. Az olvasztott cukorral megtöltött szerkezet mindössze néhány kilométert tudott repülni, és csak kis károkat okozott, a legtöbbször a saját területeiken belül.
Miután Izrael 2005-ben kivonult Gázából, az IDF információi szerint a Hamasz összeállított egy titkos készletet, amelyhez régi patrónusai Irán és Szíria is hozzáadott. Nagy hatótávolságú rakéták, bombák, alkatrészek és szerszámok tömege ömlött be Gáza déli határán keresztül Egyiptomból. A szakértők szerint a rakétákat Szudánba hajóztatták, majd kamionokon szállították át az egyiptomi sivatagon, majd a Sínai alatt található szűk járatokon csempészték be Gázába.
2007-ben, mikor a Hamász felszámolta a Palesztin Hatóságot Gázában és egy erőszakos puccs során átvette a tengerparti övezet kormányzati irányítását Izrael és Egyiptom azonnal blokád alá helyezte a területet.
Az izraeli hadsereg szerint a fegyvercsempészet folytatódott, különösen miután Muhammed Morszi egy iszlamista, és a Hamász szövetségese került hatalomra Egyiptomban 2012-ben, akit később az egyiptomi hadsereg távolított el.
Gáza beraktározott külföldi készítésű rakétákból, amiknek már nagyobb volt a hatótávolsága, mint az orosz Katyusa és az iráni Fajr-5, amiket a 2008-as és 2012-es háborúk során használtak Izrael ellen.
Hazai ipar megteremtése
Morszi megbuktatása után Egyiptom befenyített, és bezárt több száz csempész alagútat. Válaszul Gáza helyi fegyveriparát kezdte fejleszteni.
„Az iráni narratíva szerint ők adták a kezdő lökést a gázai rakéta gyártásnak azzal, hogy technikát és tudást adtak a palesztinoknak, de mára Gáza önellátó lett” – mondja Fabian Hinz független biztonsági elemző, akinek fő területe a közel-keleti rakétaipar. – „Mára majdnem minden rakétájukat ők maguk építik, sokszor kimondottan kreatív technikákat használva.”
Szeptemberben az Al-Jazeera televízió leadott egy dokumentumfilmet, amelyben ritka felvételek voltak láthatóak arról, hogyan rakják újra össze az akár 80 kilométeres hatótávolságú iráni rakétákat és olyan robbanófejeket, amelyekben 175 kg robbanóanyag van. A Hamasz terroritái kinyitottak egy olyan izraeli rakétát is, amely nem robbant fel, és kivonták belőle a robbanóanyagokat. Sőt még régi csatornákat is használtak a rakéták testéül.
A rakéták gyártásához a Hamász kémikusai és mérnökei műtrágyából, oxidáló szerből és más anyagokból összeállítják a rakéta üzemanyagát. A legfontosabb csempészárukat a néhány meghagyott járaton keresztül juttatják be Gázába.
A Hamász nyíltan dicsérte Iránt a segítségéért, amely mostmár leginkább tervrajzok, mérnöki segédanyagok, és egyéb technikai segítség formájában nyilvánul meg. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Irán évi 100 millió dollárt juttat el különböző palesztin terrorszervezeteknek.
Az arzenál bemutatása
Az izraeli hadsereg becslései szerint a jelenlegi harcok megkezdése előtt a Hamásznak 7000 rakétából álló arzenálja volt, amelyek képesek elérni a kisméretű Izrael legtávolabbi pontjait is. A rakétákon kívül van 300 tankelhárító lövedékük, és 100 légelhárító rakétájuk. Valamint beszereztek egy tucat vezető nélküli légijárművet, és összesen 30 ezer katonájuk van azon belül pedig 400 tengeri kommandós.
Ebben a legutóbbi háborúban a Hamász olyan új fegyverekkel támadott, mint drónok, vezető nélküli tengeralatti drónok, és egy irányítás nélküli „Ayyash” rakéta, amely 250 kilométeres távolságra tud repülni. Ezek a technológiák sikertelennek bizonyultak, egyik sem tudott komoly károkat elérni.
Az izraeli hadsereg azt mondja, hogy a Falak Őrzői hadművelet végzetes csapász mért a Hamász fegyverkutatására, raktáraira, és gyáraira. De az izraeli kormánytisztviselők elismerik, hogy nem tudták megállítani a Hamász rakétaesőjét.
A nem távirányítású rakéták pontatlanok és a többségüket hárítani tudta Izrael Vaskupola védelmi rendszere. Azzal, hogy Izrael magasabb rendű tűzerejét fárasztják, tulajdonképpen elérik a céljukat.
„A Hamásznak nem célja Izrael katonai megsemmisítése. A rakétákkal a befolyásukat akarják erősíteni, és át akarják írni a játékszabályokat. Az egész a pszichológiáról szól” – mondja Hinz.
Fotó: EPA/MOHAMMED SABER
