Richard Goldberg, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért vezető tanácsadója szerint ennek „nincs értelme az Egyesült Államok tárgyalási pozíciója szempontjából”. Feladjuk a történelmi befolyást egy már eleve hibás, cserébe egy éppen lejáró megállapodás betartásáért” – írja a JNS.
Az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot a 2015-ös nukleáris megállapodás felújításáról Bécsben folyó tárgyalásokról, kérdéseket vetve fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben fogja visszafordítani a Trump-korszak Teheránnal szembeni szankcióit.
Richard Goldberg, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért vezető tanácsadója, valamint az iráni tárgyalások és szankciók szakértője a JNS-nek elmondta, hogy szerinte az Iránból érkező jelentések olyan kiszivárogtatásokat tartalmaznak, amelyek szerint az iszlám rezsim már a tárgyalóasztalnál kivívott győzelmét hirdeti, mivel az Egyesült Államok az irániak által kért szankciókönnyítések 90-95 százalékában engedett.
Goldberg véleménye szerint úgy tűnik, a kormányzat felajánlotta, hogy feloldja a Trump-adminisztráció által Iránnal szemben bevezetett szankciók széles körét, beleértve a terrorizmus szponzorálása és a ballisztikusrakéta-programja miatt hozott szankciókat.
Értesülések szerint a szankciók között, amelyek feloldásába az amerikai tárgyalófelek esetleg beleegyeznek, szerepelhetnek az iráni központi bankot, a nemzeti olajtársaságot, egy tartályhajó-társaságot és egy petrolkémiai vállalatot sújtó szankciók, cserébe azért, hogy Irán újra belépjen az atomalkuba.
Vasárnap a Biden-kormányzat tisztviselői visszautasították az iráni állami médiában megjelent azon értesüléseket, amelyek szerint Amerika és Irán megállapodásra jutott az iszlám köztársasággal szembeni szankciók megszüntetéséről a két ország közötti közvetett tárgyalások részeként, amelyek célja a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) visszaállítása.
Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az ABC News műsorában, a „This Week with George Stephanopoulos” című műsorban megjelenve cáfolta azokat az iráni értesüléseket, amelyek szerint a múlt hónapban a tárgyalások közeledtek a megállapodáshoz.
„Még elég hosszú utat kell megtenni a további hiányosságok megszüntetéséhez” – mondta, hozzátéve, hogy a munka a következő hetekben is folytatódik.
Az Egyesült Államok emellett elutasította Irán azon állításait is, hogy megállapodásra jutott volna a fogolycseréről. Goldberg szerint az Egyesült Államok talán többet ad fel, mint amennyit kap az eredeti megállapodáshoz való visszatérésre tett erőfeszítései során.
„Az irániak beleegyeznek abba, hogy megfeleljenek egy olyan lejárati záradékokkal rendelkező megállapodásnak, amelyek már megkezdődtek tavaly a nemzetközi fegyverembargó feloldásával” – mondta Goldberg. „Ennek tényleg semmi értelme az USA tárgyalási pozíciója szempontjából. Feladjuk a történelmi befolyást, cserébe egy eleve hibás, épp lejáróban lévő megállapodásnak való megfelelésért.”
A szankciók enyhítése – mondta – ellentétes lenne az Obama-kormányzat idején bevezetett politikával is, amely lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy gazdasági szankciókat szabjon ki Iránra olyan hadviselés miatt, amely nem kapcsolódik nukleáris fegyverrel kapcsolatos törekvéseihez, mint például a terrorizmus támogatása valamint nagy hatótávolságú hagyományos rakéták kifejlesztése és elterjesztése.
A jelenlegi tárgyalások során Irán mindvégig hangoztatta, hogy nem csatlakozik újra a JCPOA-hoz, hacsak meg nem szüntetik ezeket a szankciókat is, amelyeket a Trump-adminisztráció idején vezettek be, és nem képezték az eredeti nukleáris megállapodás részeit.
Goldberg kifejezte, hogy a Biden-kormányzat most azt állítja, hogy ezek a szankciók illegitimek az atomalku értelmében, amivel még Antony Blinken amerikai külügyminiszter sem értett egyet szenátusi megerősítő meghallgatásán.
„Így aztán az az igazi kérdés az, hogy ha a Biden-kormányzat feloldja az Iránnal szembeni terrorista- és rakétaszankciókat, újra csatlakozik egy lejáró atomalkuhoz, és nem követeli meg Irántól, hogy minden be nem jelentett nukleáris tevékenységéről nyilatkozzon, akkor ez hogyan szolgálja az amerikai nemzetbiztonság érdekeit?” – tette fel a kérdést Goldberg.
„Mindennek tetejébe ma egy olyan Közel-Keletet látunk, amely alapvetően megváltozott ahhoz képest, amilyen 2015-ben volt, köszönhetően az Ábrahámi Egyezménynek és az arabok és izraeliek közötti további normalizálódás kilátásának” – folytatta.
„Ez a Közel-Kelet egységes hangon, nagyon hangosan és világosan szól Washingtonhoz: »Ne menjetek vissza a nukleáris megállapodáshoz! Ne szüntessék meg a szankciókat!« Úgy tűnik azonban, hogy kéréseik süket fülekre találnak Washingtonban egy olyan Biden-kormányzattal szemben, amely mindenáron vissza akar térni az atomalkuhoz és fel akarja oldani a szankciókat” – mondta.
Múlt pénteken Joe Biden amerikai elnök azt mondta a Moszad igazgatójának, Yossi Cohennek, hogy a tárgyalások során még hosszú út áll előttük a megállapodás eléréséig. Magas rangú izraeli tisztviselők a múlt héten Washingtonban jártak, hogy kifejezzék a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való esetleges visszatéréssel kapcsolatos aggodalmaikat.
Barbara Slavin, az Atlantic Council Irán jövője kezdeményezés igazgatója a JNS-nek elmondta, hogy továbbra is „óvatosan optimista abban, hogy a bécsi tárgyalások a JCPOA kölcsönös újbóli betartásához vezetnek Irán és az Egyesült Államok részéről”.
„A Biden-kormányzat ígéretet tett arra, hogy minden, az egyezménnyel ’összeegyeztethetetlen’ szankciót megszüntet, és én ezt úgy értelmezem, hogy ez az iráni központi bankot, az iráni nemzeti olajtársaságot és hajózást, valamint más fontos gazdasági egységeket, például az iráni autóipart érintő szankciókat jelenti”
– mondta.
„A Trump-adminisztráció megnehezítette ezt azzal, hogy ezeket a szervezeteket és ágazatokat nem mint nukleáris hatóságokat szankcionálta, de a szándék – a JCPOA-hoz való visszatérés megakadályozása – egyértelmű volt.”
Slavin úgy véli, hogy bár az alku továbbra is vitatott mind Washingtonban, mind Teheránban, bízik abban, hogy visszaállítják. Goldberg szerint a kapituláció Irán felé kétségbeesést mutat az amerikai tárgyaló felek részéről annak érdekében, hogy újra belépjenek a megállapodásba, ami szerinte alapvetően rossz megközelítés.
Szerinte Teherán fel tudja hajtani az árat, például követelheti több szankció feloldását, mint ami az atomalku hatálya alá tartozik, például az előző kormányzat még érvényben lévő szankciói Irán fémiparára, építőiparára és vezetőinek pénzügyi érdekeltségeire.
Irán azt is szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok törölje az Iszlám Forradalmi Gárdát a külföldi terrorista szervezetek listájáról, amelyre 2019-ben került fel.
Még ha létre is jönne egy megállapodás Iránnak az atomalkuba való visszavezetéséről, akkor is kérdéses, hogy Irán valóban betartaná-e az egyezményt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálatot folytat Irán ellen be nem jelentett nukleáris tevékenységek és anyagok eltitkolása miatt, ami nemcsak a JCPOA, hanem az atomsorompó-szerződés megsértése is.
Bár az iráni megállapodásnak nincs túl nagy választói támogatása, a Biden-kormányzat talán csak le akarja venni az asztalról az iráni fenyegetést, és a napirendjének más részeire akar koncentrálni.
Ennek eléréséhez – mondta Goldberg – az Egyesült Államoknak hozzá kell férkőznie Irán „ütőeréhez”.
„Irán rosszindulatú tevékenységekkel zsarolja a nemzetközi közösséget. Van egy dollárösszeg, amelyet Iránnak arra kell fizetnie, hogy ideiglenesen felfüggesszen néhány ilyen tevékenységet, és ha ezt a dollárösszeget kifizeti, akkor a viselkedésében moderált, átmeneti változást ér el” – mondta. „Tehát elképzelhető egy olyan Fehér Ház, amely egyszerűen csak ki akarja borítani a bilit, megfizetni az iráni zsarolásért, és néhány hónapra eltüntetni ezt a kérdést az agendából”.
