Hivatalos vallásként ismerte el a judaizmust Izland március elején – örvendett a hírnek a szigetország zsidó közössége a Magyar Nemzet szerint.
A döntés legfőbb következménye, hogy ezután joguk van saját maguknak begyűjteni a kötelező egyházi adót, amely eddig más felekezetek vagy az izlandi egyetem zsebébe vándorolt.
Ezenkívül tradicionális esküvőket, temetéseket szervezhetnek és zsidó neveket is adhatnak.
A nagyjából 370 ezres lakosú Izlandon apró zsidó közösség él, lélekszámukat nagyjából háromszázra becsülik. Legtöbben még a II. világháború idején, a holokauszt elől menekülő európaiak leszármazottjai közül kerülnek ki, de akadnak olyanok is, akik az utóbbi évtizedekben érkeztek.
Sokáig még saját rabbijuk sem volt, míg 2018-ban egy New York-i chábádos zsidó, Avi Feldman a feleségével és két gyermekével együtt Reykjavíkba nem költözött.
A rabbi óriási energiával vetette bele magát a munkába, nem csupán – az egyébként nem túl vallásos – zsidó közösséget gyűjtötte össze, de holokauszt-emléknapot és utcai felvonulást is szervezett. Nem sokkal érkezése után pedig azonnal politikai küzdelmekre kényszerült, miután a zsidók és muszlimok nagy felháborodására egy törvénytervezet betiltotta volna a körülmetélést az országban.
Napjainkban Izland lakosságának körülbelül 10-15 százaléka „bevándorló”. A népesség jó háromnegyede evangélikus, kisebb katolikus, valamint mintegy ezerfős muszlim közösség is él az országban. Utóbbiak számára mindig kihívást jelent, hogy ramadánkor, a napfelkeltétől napnyugtáig tartó böjt ennyire északon akár 22 óráig is eltarthat.