Az ultraortodox pártok politikusai sokak szerint nem kezelték jól a járvány okozta helyzetet, ezért a korábbinál több haredi szavazó gondolkodik azon, hogy ne az ultraortodox pártokra adja le szavazatát – írja a Times of Israel
A koronavírus okozta helyzet miatt felerősödtek az ellentétek a nem-vallásos és az ultraortodox izraeliek között, miután fontos rabbinikus vezetők például úgy adtak utasítást az iskolák nyitva-tartására, hogy a szekuláris intézményekben tanulók iskolái zárva voltak.
Az általános közvélemény a harediket okolta a meghosszabbított bezárásokért, amiért azok sok esetben nem tartották be, vagy lazábban kezelték a járványügyi korlátozásokat.
Szakértők szerint azonban
a feszültség az ultraortodox táboron belül is megnőtt, sokan belülről is kritizálták a haredik viselkedését a korlátozás alatt.
Jehosua Pfeffer rabbi, a Cárich Ijun Haredi című online folyóirat szerkesztője az AFP-nek elmondta, hogy néhány ultraortodox számára az elmúlt év ellenségeskedése a „hagyományos” reakciót hozta: azt a hitet, hogy az ultraortodoxok a világi Izrael boszorkányüldözésének áldozatai.
Mások ugyanakkor afelett állnak értetlenül, hogy az ideális esetben morális példaképnek tartott haredik, miként válhattak a bajkeverők és szabotőrök példáivá a szekuláris társadalom szemében.
„Valami egyértelműen elromlott” – mondta Pfeffer.
„Ésszerű-e, hogy tömeges temetéseket tartunk koronavírusban anélkül, hogy bárki komoly kifogást emelne? Ha egyenes és erkölcsileg példaértékű Tóra-orientált társadalom vagyunk, akkor biztosan képesnek kell lennünk ezzel legalább ugyanúgy foglalkozni, mint mindenki más, ha nem jobban.”
A rabbi megjegyezte, hogy haredi társadalom „nagyon jól tudja, hogyan kell kezelni azokat az embereket, akikkel nem ért egyet”, ám amikor lezárási törvényekről volt szó, a közösség belső fegyelmi mechanizmusai nem voltak elég éberek.
Amikor a befolyásos rabbik ragaszkodtak ahhoz, hogy a vírus ellenére is nyitva maradjanak a jesivák, és az Egyesült Tóra Judaizmus pártnak nem sikerült ezt megállítani, többek szerint bebizonyosodott, hogy Knesszet haredi képviselői a vallási érdekeket a közösségi jólét fölé helyezték.
Pfeffer azzal vádolta az Egyesült Tóra Judaizmus párt vezetőit, hogy „két nyelven beszéltek” a világjárványról,
megpróbálva azt mutatni, mintha felelős politikusokként támogatnák a lezárásokat, ugyanakkor nem mertek ellentmondani azoknak a rabbiknak, akiknek politikai karrierjüket a kezükben tartják.
Benjamin Brown, a Héber Egyetem haredi társadalmat vizsgáló szakértője szerint, az Egyesült Tóra Judaizmus párt szavazóbázisa „egyre szkeptikusabb” a párttal szemben, „a növekvő szegénység, a szekuláris oktatás elutasítása és a pandémiás helyzet kezelése sokakat arra sarkall, hogy ne a haredi pártokra adják le szavazataikat.”
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
